Miért nincs délben a nap az ég közepén?

A napóra azért működik, mert a Nap minden órában ugyanott van, csak évszakonként (nyár felé haladva) egyre "magasabb" helyen. Tehát ha minden egyes nap ugyanabban az órában és percben (másodpercben stb.) megjelölöd a napot az égen, akkor egy év alatt kirajzolódik egy egyenes. A napórán az árnyék ugyanazt a szöget zárja be minden nap az adott időpillanatban, csak az árnyék hossza változik.

A Nap azért nincs délben pontosan a fejünk felett, mert a Föld hozzávetőlegesen gömb alakú, és mi nem azon a pontján vagyunk, hogy a fejünk felett legyen. Illetve a Föld forgástengelye sem merőleges a Nap körüli keringési síkkal. Egyébként ebből következik, hogy évszakonként változik a Nap látszólagos égi állása ugyanabban az adott pillanatban napról napra.

Ha a Föld nem kering csak forog, akkor teljesen triviális hogy hogyan mûködik a napóra. Leszúrsz egy botot, majd minden órában odaírod az aktuális árnyékra hogy mennyi az annyi.

Ez másnap is mûködni fog.

Ha a Föld kering is, akkor triviálisan sehogy nem mûködhet egy napóra. Maximum ha körpályán keringene és a tengelye merõleges lenne a keringési síkra.

Lepontozták dq-t, pedig igaza van, az enyhén elliptikus pálya + döntött forgástengely miatt az egyenesekkel rovátkázott "triviális" napóra nem tud pontos lenni.

Aki nem hiszi, olvasson utána az analemma és időegyenlet fogalmaknak a Wikipedián.

dq-nak igaza van, hiába pontozták le.

Nem csak a beesési szög, de a napszakhoz, órához tartozó szög is változik évszak szerint, a Föld ekliptikára bezárt szöge és a Nap Föld távolság változása miatt is.

A napóra óravonalai ennek megfelelően pontatlanok, egy évben egyetlen napon lehet csak pontos, a szélsőséges helyzetekben ettől pár percet plusz-mínuszban eltér.

Ha a földtengely merőleges lenne az ekliptikára és a Föld körpályán mozogna, akkor lehetne halálpontos napórát csinálni.

Egyfelől csatlakozom azokhoz, akik szerint dq igazat mond (de itt gyakran a gondolkodni utálók - milyen sokan vannak - érzelemből pontoznak).

Másfelől a főkérdés nem ez volt.

Kérdező. Végy e földgömböt, úgy könnyebb. Tégy egy gyufaszálat merőlegesen a gömb különböző pontjaira (ő az ember). Délben akkor látná a napot "az ég közepén", ha pontosan a feje fölül világítana. Na most elég csak arra gondolni, hogy a gyufádat egy pillanatban sokfelé teheted, a nap meg mindig ugyanonnan süt. Tehát az nem lehet, hogy mindenkinek a feje fölött legyen. Lesz ilyen is, meg egy csomó ember, aki elég lapos szögben látja délben a napot. Tehát (számunkra, magyarokra nézve) ezért nincs a nap az ég közepén.

Ha most feltételezzük, hogy a nap éppen az egyenlítőn álló embernek van a feje fölött, akkor látható (a gyufa helyezgetésével és méréssel), hogy minél közelebb teszed a sarkokhoz, annál laposabb szögben látszik a nap délben. Lesz olyan pont, ahol éppen a horizonton. Könnyű észrevenni, hogy nagyjából, ha kivonod 90-ből azt a szélességet, ahol állsz, akkor megkapod, ott délben hány fokkal van a horizont fölött. Az egyenlítőn 90-0=90, nálunk 90-47=43.

Ez az elv. Ha pontosan akarod tudni, akkor figyelembe kell venned, hogy a föld tengelye nem merőleges, hogy a föld kering a nap körül, mint fentebb írták. De ez már csak az előbbi elv bonyolítása a pontosság érdekében.

Azért nincs, mert miért lenne. A dél, vagyis a 12 óra kreált fogalom, arra való hogy ne késd le a vonatot.

2-3 órát simán eltérhet a felezöpont ideje a 12 órától, már csak az idözónák rendszere miatt is.