Milyen anyagból áll vagy állhat a fekete lyuk? Az általunk ismert anyag evolúciójából, bomlásából, átalakulásából? , vagy egészen más közelítés lehet helyes?

@19: nem ismered az előtörténetünket :) Én pusztán azért dícsértem meg, mert végre kukába dobta azt az elgondolását, miszerint a fekete lyuk egy elektroncsillag - azaz egy csupa elektronból álló izé, kb a neutroncsillag mintájára. Erről már sokat beszéltem a kérdezővel, sokszor sok ponton rámutattam, miért nem okés ez az elképzelése, de ezek ellenére nagyon ragaszkodott hozzá - ahogy oly sokan szoktak a téves gondolataikhoz. És kifejezetten kellemes meglepetés, hogy most mégis elvetette ezt a koncepciót - nem gondoltam volna, hogy megteszi, de ez egy bíztató kezdet így.

A többit illetően nagyon könnyen lehet, hogy igazad van :)

Kedves Kérdező!

Például "egy elektron és egy pozitron kölcsönhatásba léphet egy virtuális - fizikailag nem valóságos - foton révén, amely energiára szert téve időlegesen nehézzé, nem nulla tömegűvé válik". "Higgs-mechanizmusnak nevezzük azt a folyamatot, amelynek során a Higgs-mező hatására a részecskék tömegre tesznek szert". Mindez azt jelenti, hogy a tér maga nem "semmi", mert bár anyagi szempontból annak tekinthető, de ha maga a tér "szelete" anyaggá tud változni, akkor vagy újra kell definiálni az anyagot (amelyben anyagnak tekintjük a "semmit" is), vagy elfogadjuk, hogy az anyag képes sok olyasmivé átalakulni, amit már nem nevezhetünk anyagnak, még akkor se, ha az a valami néhány anyagi jellemzője megmarad, pl. bizonyos stádiumokban lesz tömege.

Vagyis úgy tűnik, hogy van valami a térben, ami képes különböző átalakulások mentén "formálódni", és ebben a folyamatban van olyan stádium, amely szakaszban ezt a "valamit" tudjuk észlelni, és ilyenkor anyagként tartjuk nyilván. Kb. olyasmi ez, mint amikor látható fénynek nevezzük az emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzást. Mint kiderült az elektromágneses sugárzást azonban szélesebb spektrumban kell értelmeznünk, és lehet azon gondolkodni, hogy most fénynek nevezzük pl. a kisebb hullámhosszú elektromágneses sugárzást is (ultraibolya), vagy a nagyobbat is? (infravörös).

No, szerintem ilyesmire utalt Mojjo, hogy kétséges, hogy az egyébként anyagból keletkező fekete lyukas állapotot nevezhetjük-e még anyaginak, mint ahogy az is kérdéses lehet, hogy jogosan nevezhetjük-e fénynek az infravörös sugárzást. Egy középkorban élő emberrel még ha meg is tudnád értetni többé kevésbé, hogy mi az az infravörös sugárzás, akkor se tudnád rávenni, hogy azt fénynek nevezze.

"nem ismered az előtörténetünket :) Én pusztán azért dícsértem meg, mert végre kukába dobta azt az elgondolását, miszerint a fekete lyuk egy elektroncsillag"

Ja! O.K. :)

Kérdező: "Ha pedig a fekete lyuk csillagból lesz, akkor anyagból, az anyag pedig fent vázolt összetevőire bontható, mi marad?"

Bármi, amiről még nem tudunk. :)

Eszembe jutott egy hasonlat, annak érzékeltetésére, hogy mire is gondolok (ill. feltételezem Mojjo is).

Képzeljük el a teret egy hatalmas háborgó tengerként, ahol a hullámok átlagosan 3,5 m magasságban, vagy azon belül jönnek létre. Van ott a tenger felett egy lebegő megfigyelő, aki csak egy tartományt lát a világból (ill. maga a megfigyelő is ebben a tartományban létezik). Mondjuk ez a tartomány a tengerszinttől fél méterre kezdődik, és 3,5 m-ig tart, vagyis a megfigyelő a fél méternél alacsonyabb hullámokat nem látja, de azok csúcsát már igen, amelyek egy picit már meghaladják a fél métert, így ez a megfigyelő csak ezeket a hullámcsúcs szeleteket fogja anyagként látni, amik persze már hathatnak is rá (ezek lesznek pl. a szubatomi dolgok). Ebből következően a megfigyelő számára minden fél méter alatti dolog a semmibe tartozik az egész tengerrel együtt. Ugyanakkor a megfigyelő láthatja viszont a tartományában a 2,5 és 3,5 m magas hullámokat is, amiket 2 és 3 méteres magasságú anyagokként fog nyilvántartani.

Lesz olyan hullám is, ami meghaladja majd a 3,5 m-es magasságot is, aminek a csúcsait már nem fogja látja a megfigyelő, és csodálkozva fogja tapasztalni, hogy bár az ilyen hullám pont ugyanolyan magas, mint bármilyen más hasonló szélességű 3 m magas átlaghullám, ám ez minden szempontból úgy viselkedik, mintha nagyobb lenne a tömege az átlagnál. Némelyike pedig úgy viselkedik, mintha döbbenetes mértékben nagyobb tömeggel rendelkezne az átlagtól eltérően. Ezen anyagok természetét a megfigyelő képtelen lesz értelmezni, csak azt fogja tapasztalni, hogy az valami nagyon más dolog. Mondjuk ezek megmagyarázhatatlanul hiányzó tömegeit elnevezi fekete lyuknak.

Félreértések elkerülése végett ezzel nem azt akartam ábrázolni, hogy a tér egységesen egyféle matéria, aminek csak bizonyos vetületeit látjuk szitutól függően (bár talán ez sem teljesen lehetetlen). A példázat úgy lett volna nem sántító, ha a hullámok lényegisége kb. 10cm-es léptékekben állandóan változik, és nem egyszerűen csak anyagilag, viszont ilyenre emberi ésszel felérhető hasonlatra az általam ismert világ-szeletünkből hasonlatot hozni nem tudok.

Talán Mojjonak sikerül jobban értelmezhető hasonlattal előállni, de én most lépnék, mert "nem tartozok ide". :D

Üdv,

Ezzel az Occam borotvája dologgal vigyázni kell.

Az az igazság, hogy minimum annyi esetet lehet felhozni, ahol nem működik, mint ahol igen.

A kreásoknak például az egyszerű megoldás egy könyv pár sora az ősrobbanás fizikájának megértése és az evolúció működésnek felfogása helyett.

De ha teljesen objektív vagy, akkor is hamis eredményt kaphatsz, ha az általad Occam borotvája alá állított változatok között a helyes válasz nincs is ott.

Van egy olyan anyag, hogy sötét anyag. Ezt a sötét anyagot az a bizonyos sötét energia irányítja.

A fekete lyukak a saját tömegükbe zuhant gigantikus csillagok. Tehát a csillag-miután megszűnt ragyogni- irdatlanul brutális energiákkal emésztődik fel, így az egész tömege és energiája átalakul, és a sötét anyag része lesz. Később ez a sötét anyag visszaalakul más anyagokká.