Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Ebben a kalkulus I. definíciób...

Ebben a kalkulus I. definícióban s mit jelent?

Figyelt kérdés

1.1.1. Definíció. Legyen A rendezett számhalmaz, E C A és E felülről korlátos.

Ha van olyan a G A, amelyre teljesülnek, hogy

(i) a az E felső korlátja;

(ii) ha s < a, akkor s nem felső korlátja i?-nek,

akkor azt mondjuk, hogy a az E legkisebb felső korlátja {supremum); jelölése: a =

suipE.



2016. szept. 12. 22:48
 1/4 anonim ***** válasza:

Konyhanyelven; egy számhalmaznak (függvénynek) egy szám alsó korlátja, hogyha a halmaz minden eleme (függvény minden értéke) nagyobb ennél a számnál. Ezek közül a legnagyobb ilyen számot nevezzük szuprémumnak.


Például; vegyük az 1/x függvényt, ahol x pozitív szám. Mivel a függvény értéke biztos, hogy pozitív, ezért az összes negatív szám alsó korlátja lesz, és persze a 0 is. A korlátok közül így a legnagyobb a 0, mivel tetszőleges pozitív c-re az 1/x=c egyenletnek van megoldása (tehát minden pozitív számot felvesz), az 1/x=0 egyenletnek nincs megoldása, és ez a legnagyobb szám, amire ez igaz, tehát a függvény szuprémuma a 0.


Általában az is elmondható, hogy egy halmaz (függvény) szuprémuma (ugyanez igaz az infémumra, vagyis a legkisebb felső korlátra is) vagy eleme a halmaznak, vagy egy adott pontban, vagy +-végtelenben vett határértéke.

2016. szept. 13. 07:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen ezt a nagyon igényes választ! Annyi még a kérdésem, hogy ha E részhalmaza A nak, akkor azok a számok, amelyek A-ban vannak, és E-ben nincsenek,de kissebbek az E-ben található számoknál lehetnek alsó korlátai E-nek?
2016. szept. 13. 10:58
 3/4 anonim ***** válasza:

Most jöttem csak rá, hogy összecseréltem a kifejezéseket... Fent végig az infémumot, vagyis a legnagyobb alsó korlátot taglaltam. Persze a szuprémumra ugyanez igaz, csak ahol minimum van, ott maximum kell, stb. Az 1/x-nek így az infémuma 0, ha viszont a -1/x-et vesszük, ahol x pozitív, vagy az 1/x-et, ahol x negatív, akkor a függvénynek már szuprémuma lesz.


A kérdésre: persze; ha x€A és x€/B (nem eleme), de minden y€B-re igaz, hogy y>x, akkor x alsó korlátja lesz a B-nek. Feltéve, hogy van ilyen x, például ha A=[1;3] és B=[1;2], akkor nincs olyan elem, hogy B minden eleménél kisebb és nincs benne B-ben. Ekkor B-nek ugyan van alsó korlátja (az 1 és az annál kisebbek), de A-beli nincs.

2016. szept. 13. 13:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 A kérdező kommentje:
Hálás köszönetem a segítségért!
2016. szept. 13. 20:57

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!