Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Genetikai megközelítésből...

Genetikai megközelítésből lehetséges-e Ádám és Éva, ill. Noé bárkájának története?

Figyelt kérdés

Kicsit általánosabban megfogalmazva a kérdést, arra vagyok kíváncsi, hogy ha egy tetszőleges faj egyedszámát kettőre csökkentem (1 hím + 1 nőstény) akkor van-e arra elvi lehetőség, hogy ez a két egyed egy életképes, önnfenntartó populációt hozzon létre.


A sejtésem az, hogy nem. Szerény genetikai ismereteimmel úgy gondolom, hogy egy faj fennmaradásához elengedhetetlen valamilyen szintű genetikai sokszínűség. Ádám és Éva unokái pl. szüskségszerűen vérfertőző kapcsolatból kell hogy kikerkürjenek, tehát egy csomó génre nézve homozigóták lesznek, és egyszerűen nem lesznek életképesek, a populáció 5-6 generáción belül kihal. (Most tekintsünk el attól, hogy a sztori szerint 2 fiuk volt)


Ezt a hipotézist szeretném, ha valaki hozzáértő (indoklással együtt) megerősítené vagy cáfolná. Köszönöm.



2016. aug. 30. 08:48
1 2 3 4 5 6
 41/52 Cerevisiae ***** válasza:
100%

"A gibraltári szoros egyrészt túl régen volt másrészt egyáltalán nem biztos hogy katasztrofális sebességgel zajlott le."


Hát, a feltételezett drasztikus vízbeömlés tudtommal 7500 évvel ezelőtt történt, így éppenséggel nem az a baj, hogy túl régen volt, hanem az, hogy túl későn. I.e. 5500 évvel ezelőtt már feltehetőleg léteztek az özönvíz legenda első verziói.


Amúgy másban egyetértés.

2016. aug. 31. 12:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 42/52 Cerevisiae ***** válasza:
89%

@Tom Benko!


Totális egyetértés.


Érdekes, hogy még a biblikus özönvíz kritikusok se szoktak szinte soha azzal foglalkozni, hogy mit is jelentene fizikailag az, ha ilyen elképesztő mennyiségű víz hirtelen rázuhanna a földfelszínre.


Azt valahogy mindenki simán el tudja képzelni, hogy olyan sok eső esik (az esőt is jó erős nyári zápornál kissé erősebb formában képzelik el), hogy a keletkező vízmennyiség eltakarja a hegyeket... és ezután jönnek csak a mindenféle cáfolatok.


Számomra ez hihetetlen! Mindenki úgy képzeli el a dolgot, mintha a Föld egy lavór lenne, amit tök mindegy, hogy félig vagy tele töltünk vízzel (a lavór semmit se változik), sőt, a plusz féladag vizet meg gyorsan kilöttyintjük belőle utólag, oszt' jónapot.


Ha nem 40 nap alatt zúdulna le ennyi víz a Földre, hanem akár több ezer év alatt, akkor is a Földfelszín és az atmoszféra mai állapota ugyanúgy totálisan elpusztulna, és a tenger élővilága is alighanem katasztrofális mértékben eltűnne (általában úgy képzelik el ezt is, hogy a halak vígan úszkálnak tovább a vízben, hiszen mit számít az, hogy a víz felszínét veri az eső?), ugyanis nagyon rövid idő alatt a víznyomás tragikus mértékben megnőne (ami eleve hatalmas rendet vágna a vízi élővilágban), és a vízfenéket átrendező víznyomás során ugyanúgy új vulkáni, miegyéb tevékenységek indulnának be, ami mérgező katyvaszt hozna létre a tengerekből. Azután pl. a tengerek mélyén lerakodott metánhidrát is felszabadulna a növekvő hőmérséklet miatt... stbstb...

2016. aug. 31. 12:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 43/52 Cerevisiae ***** válasza:

Wadmalac: "Igen, de egy ideig a Fekete-tenger is beltenger volt, annak átszakadása már produkálhatott egy pár nap-hét alatt métereket emelő árhullámot."


Persze! Sok mindent el lehet képzelni, csak azt bizonyítani is kellene.

2016. aug. 31. 12:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 44/52 Wadmalac ***** válasza:
100%

Nos, azt szerintem nem kell bizonyítani, hogy egy, sok-sok nép legendáiban visszaköszönő esemény nem lehet valódi alap nélkül. Persze nem úgy, nem akkor, nem annyira, de mégiscsak történt valami ilyesmi, ami a legenda alapja lett. Ja és simán lehet, hogy nem ott. Vagyis vonuló népek is adhatták át a legendát teljesen más területen élőknek, akik "honosították".


Na innentől állati nehéz beazonosítani. Nem ott, nem akkor, nem annyi víz jött, nem annyi idő alatt, de határozd meg, melyik régészetileg is igazolt vízszint-emelkedés volt a történet alapja.


Az biztos, hogy a legvalószínűtlenebb feltételezés az, hogy az egész tisztán a fantázia szüleménye.

Egyes óceániai törzsek legendái arra utalnak, hogy 20.000 évvel ezelőtti vulkánkitörésre emlékeznek.

Hasonló legendák, hasonló régi eseményekről visszaköszönnek pl. Kínában is.

Tibetben őslegendák szólnak egy 5-6000 évvel ezelőtt elfolyt beltengerről.

Ezek csak példák, arra, hogy valódi természeti katasztrófák emlékei nagyon sok generáción át öröklődnek.


És magát az özönvizet csak úgy feltalálni valódi esemény nélkül irreális gondolat.

2016. aug. 31. 13:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 45/52 Cerevisiae ***** válasza:
100%

Wadmalac: "Vagyis vonuló népek is adhatták át a legendát teljesen más területen élőknek, akik "honosították". "


Az tuti. Pl. Indiából:


[link]


"Azt tanácsolja a királynak, építsen bárkát, vigye magával a hét bölcset, minden állatból egy párt és minden növény magjából egyet."


A mezopotámiai mítoszok számos eleme ugyanígy átvándorolt további indiai legendákba is, így az alakította a Bibliát is, ill. tulajdonképpen az egész régióra kiterjedt a hatóereje, persze a helyi sajátosságoknak megfelelően formálódva.


Wadmalac: "Nem ott, nem akkor, nem annyi víz jött, nem annyi idő alatt, de határozd meg, melyik régészetileg is igazolt vízszint-emelkedés volt a történet alapja."


Hát, nekem teljesen bejön az, amit itt ír a szerző:


[link]


"Összefoglalva: i.e. 8 770 körül szerte az északi féltekén olyan klimatikus körülmények alakultak ki, amelyek iszonyatos, kataklizmatikus, minden korábbi és minden későbbi időszak árvizeit nagyságrenddel felülmúló özönvizek létrejöttére vezethettek. Ugyanakkor a történelmi körülmények kedvezőek voltak a mítoszteremtéshez. Ha a világszerte számos népnél fellelhető özönvízmítoszok mögött valóságos történelmi eseményeket keresünk, akkor az északi féltekén elsősorban erre az időpontra kell gondolnunk."


Ha figyelembe vesszük azokat a kritériumokat, hogy közel globális legyen az árvizesedési hatás (vagyis minden egymástól távoli kultúrára is közel azonos hatást gyakoroljon), legyen esőzés, valamint az árvíznek vissza is kell vonulnia, és olyan korban legyen, hogy éppen kezdjenek el kialakulni a mítoszok, de olyan régen nem lehet, hogy minimálisan sem szervezett államformaszerűségek még nincsenek (ebben az esetben a mítoszkeletkezés és hatékony fennmaradás/terjedés/változás nem igazán elképzelhető), viszont olyan későn sem lehet, amikor már az állam kialakította a mítoszvilágát és vallását, azután teljesítse a különböző legendákban a hirtelen pusztító áradás és néha csak a fokozatos áradás lehetőségét is, akkor ez a Válas György által írt szösszenet minden szempontból frappáns megoldás.


Már csak az a kérdés (aminek utána kellene nézni kissé komolyabban), hogy a Válas György által megállapítottak mennyiben helytállóak az i.e. 8770 körüli klímára ill. áradásokra vonatkozóan.


Később, a különböző kultúrák között így-úgy átszivárgó információk már a közös legendaalapokat elkezdhették még jobban egységesíteni egy-két ezer év alatt (pl. van egy kivételezett emberke, aki készít egy hajót állatok részére...stbstb).

2016. aug. 31. 17:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 46/52 anonim ***** válasza:

...(amelyek "rejtett" módon...)

Ez több kérdést vet fel, mint választ.

2016. aug. 31. 20:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 47/52 Cerevisiae ***** válasza:
100%

"A gibraltári szoros egyrészt túl régen volt másrészt egyáltalán nem biztos hogy katasztrofális sebességgel zajlott le."


Jaj! Én meg erre azt írtam, hogy 7500 éve történt. Persze ez marhaság. Totál figyelmetlen voltam. Nem tudom miért, de azt hittem, hogy állandóan csak a Fekete-tengeri ügyről beszéltek. Mert volt ez is, meg az is...


Bocsánat, bocsánat... Csodálkozom, hogy senki nem figyelmeztetett a tévedésemre. Természetesen a Gibraltári szoros ügy mítoszteremtéshez túl régen volt. De ettől függetlenül szvsz. a Fekete-tengeri ügy is bőven ad okot kritikára.

2016. szept. 1. 09:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 48/52 anonim ***** válasza:
100%
Én azért nem szóltam mert a fene fog vitatkozni :) a Fekete-tengeri ügy valóban kérdéses de az Agassiz tó kiürülése által okozott tengerszint emelkedés és lehűlés az nem nagyon vitatható pl. [link]
2016. szept. 1. 10:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 49/52 Cerevisiae ***** válasza:
100%

"Én azért nem szóltam mert a fene fog vitatkozni :)"


Há', ne tessék már megfosztani az okosodás lehetőségétől! :D


"de az Agassiz tó kiürülése által okozott tengerszint emelkedés és lehűlés az nem nagyon vitatható"


No, ezt nem néztem el, és egyet is értettem vele (mint írtam). Ebben az esetben ugye i.e. 6400-6500 évvel ezelőtti eseményről van szó, és a Válas György féle verzió meg i.e. 8700-as. A jégkorszak csendesülésének hosszú szakaszában megjelenő mítoszteremtés működőképességétől számítottan (ami mondjuk olyan i.e. 9000-re tehető) is több ezer év állt a rendelkezésre, hogy a jégolvadások többször özönvízléptékű eseményeket produkáljanak (hol esővel, hol anélkül, hol hirtelen, hol nem annyira... és hát ez történt a világ északi féltekéjén mindenhol).


Ezek az időben egymástól távol álló egyes események ugyanolyan végkicsengésű mítoszokat gyárthattak le több kultúrában is, és később bizonyos kultúrák meg egymástól átvett mitikus elemekkel gazdagították a saját élményleírásaikat, amitől utólag úgy tűnhet, mintha csak egy darab özönvízről lett volna szó. Így a mai kutatások többsége is egy kiváltó eseményre irányul, holott aligha kétséges, több is volt ilyen.

2016. szept. 1. 13:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 50/52 Cerevisiae ***** válasza:

"Ebben az esetben ugye i.e. 6400-6500"


Vagy inkább i.e. 6500-6400...:)

2016. szept. 1. 13:46
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!