Genetikai megközelítésből lehetséges-e Ádám és Éva, ill. Noé bárkájának története?

Keresd a Legkisebb èletképes populációméret részt.

Ebbe leírja, hogyan lehet ezt kiszámítani és hogy hosszútávon mennyi egyedre van szükség.(ez ilyen 100-200at ír minimum, de ha biztosra akarunk menni hosszútávon, akkor sokkal több)

A Bibliát szó szerint vevő dogmatikusok erre azzal a magyarázattal jöttek, hogy Ádám és Éva, mint friss 1.0 gyártmány, még mentesek voltak MINDEN genetikai hibától, így a vérfertőzés, mint az öröklött génhibák összeadódása még nem létezett. A probléma sok-sok generációval később, sok genetikai sérülés után jelent csak meg, így a vérfertőzés veszélye, egyben tilalma csak akkor jelent meg, amikor már olyan nagy populáció volt, ami már biztosította a beltenyészet-mentes szaporodást.

Ahhoz viszont, hogy EZ cáfolva legyen, nálam genetikában járatosabb személy kell.

Nekem elég cáfolat a régészet.

Mennyire ismered a Bibliát?

Olvastad netán, vagy csak hallomásból tudsz ezt-azt belőle?

.

"a sztori szerint 2 fiuk volt"

Igenám! - de csak az egyik élte túl az egyszerre történő áldozat bemutetását!

Káin pedig testvére megölése után elbujdosott "és vett feleséget magának a szomszéd törzsből".

.

A mai tudománnyal magyarázni, vagy kétségbe vonni a HIT akkori alapjait, enyhén szólva is blődség.

A HIT azért hit, mert úgy kell elfogadni, ahogy leírott!

"A HIT azért hit, mert úgy kell elfogadni, ahogy leírott!"

Milyen érdekes, hogy ha valaki valamilyen istenségben hisz, aminek létezésére semmilyen bizonyíték nincs, viszont a nemlétére rengeteg, akkor ez egy tisztelendő dolog, ha én meg kijelenteném, hogy a jetiben hiszek, akkor meg egy futóbolond vagyok.

"Mi a helyzet akkor Noé bárkájával? Ott már régóta létező fajokból válogattak ki kettőt véletlenszerűen, és azoktól várták a populáció helyreállítását."

Ott a genetikánál sokkal komolyabb gondok vannak. Szinte 1:1 arányba kerülnek a ragadozók és a prédák. van egy pár oroszlánod, egy pár leoprdod, egy pár gepárdod, egy pár nílusi krokodilod és mellé egy pár gazellád, egy pár zsiráfod, egy pár zebrád, stb. A szaporodás időt vesz igénybe és addig vagy a ragadozók éhen halnak, vagy a ragadozók kiirtják a prédákat és aztán éhenhalnak.

"ha én meg kijelenteném, hogy a jetiben hiszek, akkor meg egy futóbolond vagyok"

Nos, ha a yetiben is sok millió ember hinne, sok száz, ezer éve, kialakult, ráépült kultúra létezne, akkor ugyanoda kerülne, mint a többi vallás.

A vallás tudományos "elviselése" nem tudományos bizonyítási kérdés, hanem a vallási tolerancia kérdése.

Tudományos nézőpontból a yetinek NAGYOBB a valószínűsége, mint a szúznemzésnek, a teremtéstörténetnek, Jézus vízen járásának ,feltámadásának stb.

Egyébként, szerintem, amikor valaki az ilyen vallási dogmákat jön valaki a tudományos rovatba megvédeni tudományos alapon, sőt az ilyenekkel a tudományt támadni, az semmivel sem színvonalasabb, mint a yeti mellett pálcát törni.

És most nem a kérdezőre gondoltam, mert ő igazi tudományos választ keres.

Genetikai, de még ökológiai megközelítésből lehetetlen. Két egyedből nem lesz életképes populáció.

Ahogyan a 7-es válaszoló is írta, a ragadozó-préda arányok felborulása már eleve végzetes lenne, akkor is ha jóval több állatról lenne szó.

Aztán, két egyedtől génenként maximum 4 féle lehetséges alléllal nem jöhet létre a mai változatosság, hacsak nem alapból az evolúcióból indulunk ki.

Plusz egyszerűen logikailag is veszélyes. Egyszer jön valami vírus vagy valami baleset, ami csak az egyik példányt is éri, de puff, végleg kihalt egy teljes faj.

Nem véletlen hogy a keresztények jó része jelképes erkölcsi történetnek tartja pl Noé sztoriját.

De csak a miheztartás végett, Ádámnak és Évának jóval több gyermeke volt, csupán az első három fiún kívül nem tér ki részletesebben a többiekre.

1Mózes 5:3-4 "Élt vala pedig Ádám száz harmincz esztendőt, és nemze fiat az ő képére és hasonlatosságára és nevezé annak nevét Séthnek.

És telének Ádám napjai, minekutánna Séthet nemzette, nyolczszáz esztendőre, és nemze fiakat és leányokat."