Számomra olyan érthetetlen, miért teszik fel időnként a kérdést, föleg a fény esetében, hogy hullám, vagy részecske. Lehet részecske, ami hullámokban terjed. Ennyi. Mi a véleményetek?

"Ezzel lezárom a témát, mert el vagytok szállva magatoktól."

Én ezt a kifejezést inkább azokra szoktam használni, akik tudás nélkül érzik magukat zseniálisnak.

"Semmi saját elképzelés, saját gondolat ?"

A bizonyított, működő fizika helyett nincs. Azt nem saját gondolatnak hívják, hanem értelmetlen fantáziálásnak vagy hülyeségnek.

Van hely a szabad gondolatoknak. Csak nem a biztos tudás helyett, hanem azon felül.

Csak ezt a tudás nélkül sosem fogod felfogni.

Megnézhetjük a te elképzelésed is:

"részecske, ami hullámokban terjed"

Légy szíves, mutass olyan részecskét, ami hullámmozgással terjed!

Ismersz ilyet?

Milyenek a tulajdonságai?

Egyáltalán: milyen fajta hullám? Hosszanti- vagy kereszthullám?

Van egy fogadásom, hogy még ezeket se gondoltad végig.

Ne legyél ennyire kritikus...

szép dolog, hogy a tudomány érdekli, és nem mondjuk a Győzzüke.

Csak az a gond, hogy nagyon amatőr módon látott neki (ez még mindig nem lenne tragédia) - de sajnos azonnal megsértődött, ahogy erre figyelmeztették.

"szép dolog, hogy a tudomány érdekli"

Az az lenne, csak ez nem igaz. A tudomány csak addig érdekli, amíg nem kell kicsit is tanulni a megértéséhez. És ez baj.

Azért hozzátenném, hogy nem tudjuk, hány éves a kérdező. Nekem gyanús, hogy vagy nagyon fiatal, talán általános iskolás, és tényleg azt látja, hogy a körülötte lévő emberek azon tanakodnak, hogy most a fény hulám-e vagy részecske. Az az intuitív gondolat pedig, hogy idézem: "A hullám és részecske szerintem nem zárja ki egymást." Szóval ennyivel még teljesen jó nyomon jár a kérdező.

Az szomorú, hogy nem hiszi el, vagy nem érti meg, hogy ez egy nagyon jól feltérképezett területe a fizikának, ahol már nincs helye a kétségeknek - megértem, hogy nem látja, mert nincs akkora rálátása, és azt gondolhatja az ember, hogy itt csak mindenféle elméleti bohóckodás megy, ami most vagy úgy van, vagy nem, azt már nem értem meg, hogy ha valaki mondja, hogy nem, nem így van, azt miért nem fogadja el. Valószínűleg túlságosan mélyen bele van ivódva ez az alapjaiban téves kép. Szomorú. Kár, hogy valaki, aki ilyen kérdéseken gondolkozik, itt elakad.

Gyerekek! Mit habosítjátok még? Hát már megmondta, hogy le van zárva a téma, érthető volt, nem? Eh.

( :-D... mekkora arca van, lehidalok. :-)

-----

Amúgy meg a hullám és a részecske már csak azért sem zárja ki egymást, mert ha majd elhamvasztanak, akkor a hullám sok részecske lesz. Ha meg ráadásul a Dunába szóratom, akkor a sok részecske hullámokban terjed.

Egyébként szerintem teljesen jó úton vagyunk: eleinte eltévelyedés volt, hogy a fényről folyt szakmai értekezés, hiszen eredetileg azt kérdezte, hogy mi a véleményetek arról, hogy számára érthetetlen a dolog. Na hát azt most már megtudhatta végre. :-)

Nem, nem, en meg akarok egy vegszot!

Kerdezo, regen (okori gorogoktol ugy a kozepkor kozepeig, meg sokaknal utana is) bevett szokas volt, hogy nem kiserletezunk, nem matematikai uton irjuk le a dolgokat, hanem leulunk es gondolkozunk, es kitalalunk dolgokat.

Ebbol szarmaztok azok az eszveszelyto baromsagok, amik jo ketezer evre kvazi megakasztottak a tudomany fejlodeset, mert ezekkel a szobafilozofusokkal meg halaluk utan ezer evvel sem lehetett vitatkozni. Innen szarmazik, hogy a legyek, s a pokok a rothado husbol csak ugy lesznek (pedig ugy kb barki, aki nem a szobabadn gondolkodott, megmondhatta volna, hogy a rothado husbol akkor lesz legy, ha elotte arrajart egy masik...), meg a pillangok a hajnali harmatcseppekbol lesznek, meg a Fold a vilagegyetem kozpontja - amit kb barki, aki feljegyezte a par mozgo csillag utjat, es kiszamolta volna a Naphoz es a Foldhoz kepest a poziciojukat, kapasbol tudta volna cafolni.

Aztan eltelt jo ketezer ev, mire megjott Newton, Galileo es tarsai, akik elkezdtek matematikai uton, ellenorizhetoen BIZONYITANI a dolgokat, es a tudosok abbahagytak a szobaban valo csendes elmelkedest, es valoban nekialltak kutatni.

Ennek hala tobbet fejlodott a tudomany 400 ev alatt, mint elotte 4000 ev alatt.