A faroknak a szárazföldön ( emlősök körében ) milyen evolúciós előnye / hátránya van? Az embernek és a főemlősöknek ( de főként az embernek ) miért nincs farka?

„tekintve, hogy az ember két lábra állt és a fák helyett a szavannán élt a farok már nem kellett az egyensúlyozáshoz.” (acelsziv)

Közönséges csimpánzoknak, bonobóknak, orangutánoknak és gorilláknak sincs farkuk, és nem igazán szavannalakók. A gorillák tényleg nagyon sokat tartózkodnak a talajon (de a többiek nagyobb arányban fán is élnek), és a mozgáskultúrájukban nem igazán juthat szerephez a farok fontossága. Szvsz. néhányan írták a farok-kommunikáció fontosságát is, de több fajtánál ezt a szerepet átveszi az arcmimika dinamikus fejlődése, valamint a hosszú majomkar és kéz is, egyébként a hangadások is. Szerintem a hosszú karok jól helyettesítik a farok egyensúlyozó szerepét is, és ha nagyon tömött a fák lombkoronája akkor tényleg lehet hátrány is a lengedező farok, főleg, ha az ágak fogására egyre inkább specializálódik a „láb-kéz” és az kéz is…

Ha ritkulni kezdett az őserdő (lassú kiszáradás), akkor ki kellett merészkedni a vékonyabb ágakra is azokért a gyümölcsökért, amit bőség idején érintetlenül hagytak. Ez fejlesztette a kézzel történő egyensúlyozást, mivel szükséges volt a két lábra állás ilyenkor.

[link]

Az eszközhasználó majom (fejlett kézhasználó technikára hagyatkozva) a rovarokat is hatékonyabban tudja elhessegetni. Szerintem már sokkal a szavannai életmód előtt már kezdett eltünedezni a farkunk (benn az erdőkben).

Ja, még ehhez:

„„tekintve, hogy az ember két lábra állt és a fák helyett a szavannán élt a farok már nem kellett az egyensúlyozáshoz.” (acelsziv)

Egyébként nagyon fontossá válik a farok fokozatos csökkenése mellett más tényező is abban, hogy a hosszú karok egyensúlyozó eszközzé váljanak. Minél többet vándorol az ilyen állat a talajon is a fákon zajló életmód mellett, annál többször kell használnia a karjait egyensúlyozásra:

[link]

Persze ettől még nem lesz a majmunkból vízimajom. :)

De gondoljunk arra is, hogy egy lassan kiszáradó erdőben megnő azoknak a fatörzseknek a száma is, amiken át kell szaladni kitárt karokkal. Az elterjedő mocsarak is rákényszeríthetik a főemlősöket, hogy használják a két kezüket, ill. hogy két lábra állva egyensúlyozzanak, és az ilyen környezetben sem előnyös a hosszú farok.

[link]

Hm, csak megjegyezném, ha a kérdést az Avatar inspirálta, ne feledjük el, ott volt a faroknak egy plusz funkciója, az USB csati. :D

Abba ne merüljünk bele, hogy mennyi az evolúciós valószínűsége egy ilyennek. :D

Ja... :D

Ráadásul nem lehetetlen, hogy ott AZ a farok, mint "támadó és "fogadó" egység, egyúttal szaporítószerv is, ha már mindenhova belegabalyodik (emlékeim szerint nem kötötték az orrunkra a krónikások, hogy pontosan miképpen szerelmeskednek a pandoraiak). :)

#8: "Hát ez eléggé fura válasz lenne. Amikor egy szárazföldi lény alakul át vízi lénnyé, akkor kerül csak igazán rivaldafénybe a farka. "

Meg a nagy francokat. A cápának a hátsó része nem farok, hanem láb.

Nem a tömegével hat a farok az állatra a vízben, hanem a felületével. Egy csimpánznak a farka le, a lába meg felfejlõdik, ha elkezd életvitelszerûen vízben élni pár millió évig. Lásd még: sellõk. (Ne lásd: hód)

A macska vagy a gepárd farka arra jó, hogy hirtelen irányt tudjon váltani.

A ló farka csak a böglyök elhessegetésére a hátsó fertály körülrõl.

A kutyának erre sincs szüksége, le is vágják neki gyakran, minek legyen rajta, annyival is kevesebbet eszik.

A róka farkának léte meg teljes talány. Meg kéne kérdezni :D

(Az ezüstróka talán takarózni tud vele, de, rákeresve csak nyúzott rókabõr takarót mutat a google, undorító.)

Kedves dq barátom.

Írod(#18): "Meg a nagy francokat. A cápának a hátsó része nem farok, hanem láb."

Nem, az szimpla halfarok. A cápa ősei mindig is halak voltak, következésképpen soha egyik ősének se volt lába, így neki se.

#18: "Nem a tömegével hat a farok az állatra a vízben, hanem a felületével."

A legminimálisabb felület is képes a kormányzásra. Ha csak egy ici-picit is, már az is előny ahhoz képest, ha nincs neki farka. Tökéletesen mindegy, hogy a majom a szárazföldön mire használja a farkát. Arról beszélünk, hogy mi történik a vízi életre egyre jobban szakosodó farokkal rendelkező állatokkal. És ebben az esetben minden létező farokkal rendelkező állat elkezdi kormánylapátként használni a farkát, és minél több generáció, minél több időt tölt életszerűen a vízben, a farka egyre inkább vastagodik az evolválás közben, és erőteljesebbé válik. Nincs kivétel, ha farokkal történik a víz meghódítása.

Ilyenkor a hátsó végtagok törvényszerűen kezdenek redukálódni, és egyre inkább átadják a szerepet az egyre jobban halszerűvé változó faroknak.

#18: "Lásd még: sellõk."

Ez valami vicc akar lenni??? A hétfejű sárkányra is szoktál hivatkozni, ha a szükség úgy hozza?

#18: "A macska vagy a gepárd farka arra jó, hogy hirtelen irányt tudjon váltani."

Kit érdekel most, hogy mit csinál a farok a szárazföldön. Arról beszélünk, hogy a farok mire jó a vízben. Nem tudod megkülönböztetni a vizet a szárazföldtől? Nem minden macska utálja a vizet, és van közöttük is olyan fajta, ami ha nagyon kezdeti szinten, de viszonylag megszerette a vízi életet. Ilyen a török van macska.

[link]

Pl. itt egy többé kevésbé jól úszó macska:

https://www.youtube.com/watch?v=DMFYAEGOXxc

Tekerj a 0:39-re, és láthatod, hogy a farkát használja akkor is, amikor hirtelen irányváltásra van szüksége a vízben. Ha az ilyen macskák egyre jobban alkalmazkodnának a vízhez, akkor a farkuk néhány generáció után már nem csak kormánylapát szerepet töltene be, de egyre inkább hajtómotorrá is evolválna fokozatosan.

#18: "A kutyának erre sincs szüksége, le is vágják neki gyakran, minek legyen rajta, annyival is kevesebbet eszik"

A kutyák farkának levágása csak nekünk jó kb. hasonlóan hülye indokokat kitalálva hozzá, mint amit te produkáltál, de a kutyának nem. Elélnél te is fülkagyló nélkül, de ez nem azt jelenti, hogy nincs rá szükséged. Azért mert az ember közelében elvannak farok nélkül is, az nem azt jelenti, hogy az a természetben is nyerő lenne. A farok többek között a fittség jelzője, valamint a nemi vonzerő értékmérője is (kommunikációra is erőteljesen használatos), így a természetben ha el is lenne farok nélkül egy kutya, akkor is kevesebb utódja lenne, vagy egyáltalán nem lenne utódja az egészséges társakkal szemben, így a farkatlan kutya vérvonala idővel garantáltan kiszelektálódna, mint akár a farkatlan lóé is.

És nézzük, hogy mi történik a kutyafarokkal, ha egyes kutyafélék jobban alkalmazkodnak a vízhez:

[link]

"...a vidráéhoz hasonló, erős, zászlótlan farok jellemzi. Farkát úszás közben kormányzásra használja."

És teszi ezt már sokkal erőteljesebben, mint a macska. A labrador farka már a tövében igen vastag, és úgy vékonyodik, mint a vidráé.

Ha ennek a kutyának levágnád a farkát, igen erőteljesen rontanál az úszóképességén, legalábbis a többi egészséges labrador retrieverhez képest.

Tudod, szép fosszilis lánc mesél arról a történetről, amikor régen kutyaszerű lények populációja szép lassan, fokozatosan alkalmazkodva a vízhez, egyre jobban használták a farkukat kormányzásra, és ilyenek lettek (Kutchicetus):

[link]

Később a farok egyre jobban halszerűvé változott, és a hátsó láb szinte teljesen eltűnt. Ezekből lettek a mai cetek, és a hátsó lábuk csökevényes elemei ma is megvannak a testük hátsó fertályában. A "kutyafarokból" kialakuló halszerű farok, valamint az egyre kisebb hátsó lábak történetét itt követheted nyomon:

[link]

#18: "A róka farkának léte meg teljes talány"

Miért? Az nem jó kommunikációra? Nem a fittség jelzője? Nem alkalmas felmeresztve elijeszteni a támadót (nagyobbnak lehet vele feltünni)? Nem segít a gyors futásban, gyors irányváltáskor? Egyensúly tartásra nem jó? stbstb.

Amúgy te teljesen komolyan írtad ezt a #18-as megjegyzésedet, vagy nincs otthon apa, és most titokban bekapcsoltad a számítógépét?

"Cápa"

Delfin? Fóka?

"A legminimálisabb felület is képes a kormányzásra. Ha csak egy ici-picit is, már az is előny ahhoz képest, ha nincs neki farka. "

Kivéve ha van két lába. Nincs olyan szabály hogy a "több több", különben rég tele lennénk végtagokkal. (Sõt, sokszor elõfordult már hogy végtagok tûntek el.)

-- --

Ha egy gorilla/maki (farkas/farkatlan) fõemlõs mászik a vízbe, akkor a farka csak nyûg (ha van). Az éli túl, akinek erõsebb és hosszabb a lába. (Utána persze megnõ a törzse egész le a térdég, aztán már törzsbõl fog úszni, mint egy delfin/vidra/fóka)

Egyszerûen hülyeség hogy a vízimajom elmélet szerint a faroknak nõnie kellett volna, nem csökkennie. Ilyen nincs.

szerk: hopsz, lefelejtettem a paraszt beszólást. Ez milyen:

"Mi van, nálatok még nem kötötték be az internetet?"

?