Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Az univerzum nem végtelen és...

Az univerzum nem végtelen és nem is véges. Mit gondoltok az elméletemről? (bővebben. )

Figyelt kérdés

Régen azt gondolták, hogy a Föld lapos és el lehet menni a szélére, csak nagyon messzi van. Végül rájöttek, hogy gömbölyű és nincs is széle, ha sokat csak egyenesen megyünk, ott lyukadunk ki ahonnan jöttünk. Vagyis nem 2D a Föld, hanem 3D.


Mi van ha nem is 3D az univerzum, hanem 4D?! Elmegyünk a "szélére" és kilyukadunk egy másik pontján. Valahogy nagyon messzi minden kapcsolódik mindennel és nincs széle, úgy ahogy a Földnek se, csak az univerzumot nem 2D-ben utazhatjuk be mint a Földet, hanem 3D-ben.


Ettől függetlenül még tágulhat minden... Még annyi, hogy nem feltétlenül igaz az, hogy egyre gyorsabban tágul az univerzum, mert ha minden egyforma sebességgel távolodik mindentől, akkor egy bizonyos nézőpontból, pl. a Földről, a távolabbi dolgok gyorsabban távolodnak mint a közelebbiek, mert a távolabbinál már több összeadódott tér tágul, mint a közelebbiben. Ezért is gondolhatják azt, hogy egyre gyorsul, pedig nem.


Mit gondoltok?



2016. febr. 1. 01:39
1 2 3 4
 11/34 A kérdező kommentje:

Wadmalac

Azt nagyjából el tudom képzelni, hogy milyen lehet a 4D, nem véletlenül írtam az elképzelésem és már láttam ezt a wikipedia-s cikket is, csak úgy gondoltam van valami hír vagy valami róla, hogy a tudósok mit gondolnak erről a feltételezésről.


PencroftTivald

Pl. azt magyarázná meg, hogy az univerzum nem végtelen, de vége sincs, hanem csak nem olyan térben létezik, amit mi jelenleg teljesen be tudunk járni.

2016. febr. 1. 13:57
 12/34 anonim ***** válasza:

Szerintem még mindig nem érted:

"nem olyan térben létezik, amit mi jelenleg teljesen be tudunk járni."

DE!

Csak olyan térben létezik, amit végig be tudunk járni... ez egy 4 dimenziós gömb felszíne. Ezen kívül sehol sincsen más a világegyetemünkből. A 4 dimenziós gömb belsejében nem a mi világunk van.


Más kérdés, hogy tágul, és ezért tényleg nem tudjuk bejárni az egészet.

2016. febr. 1. 14:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/34 A kérdező kommentje:
Akkor tudnánk bejárni, ha mi is 4D-sek vagyunk. Képzeld el, hogy a Föld 3D, aminek 2D a felszíne. Ha 2D-s élőlények élnének a Földön, akkor ők se tudnának lemenni a Föld felszíne alá és fölé se tudnának repülni, hanem csak a felszínénk járnának. Mi 3D-sek vagyunk, ezért csak 3D-ben tudunk mozogni, így nem tudjuk bejárni a 4D univerzumot, hanem ha elmegyünk a "szélére", kilyukadunk egy másik ponton.
2016. febr. 1. 14:22
 14/34 Wadmalac ***** válasza:
Amennyiben tudnál gyorsabban menni, mint ahogy tágul a "lufi", akkor akármerre indulnál, elvileg előbb-utóbb visszaérnél ugyanoda. Persze sosem fogsz. :)
2016. febr. 1. 15:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/34 anonim ***** válasza:

"ha mi is 4D-sek vagyunk."

NEM!

Ezt próbáld már megérteni, hogy a világunk - a TELJES világunk - ennek a 4d-s gömbnek csak a felszíne.

A belsejében lehet, hogy nincs semmi!

2016. febr. 1. 15:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/34 A kérdező kommentje:

Olyan nincs, hogy semmi. Én úgy veszem észre, hogy te ezt úgy képzeled el, hogy egy gömb felszínét körbe veszi egy 3D réteg, de szerintem ez rossz elképzelés.


Én úgy képzelem el, mintha egy labda belsőt (vagy lufit) kifordítanának és a belülje (vagy kifordított állapotban a kivülje) már SZINTE a végtelenig ér, de mégse, hanem valahol a kifordítás másik oldalával kötődik össze.

2016. febr. 1. 15:55
 17/34 anonim ***** válasza:

Amatőr elképzelés.

Nem hiszem, hogy túl sok fogalmad lenne a 4d-ről.

2016. febr. 1. 16:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/34 A kérdező kommentje:
Győzz meg.
2016. febr. 1. 16:29
 19/34 anonim ***** válasza:
100%

Biztosan sok a pon tatlanság benne, de igyekeztem ahogy tudtam:


Utánaolvasgattam a dolgoknak, és bár elég megalapozatlan amit írsz, gondoltam válaszolok.

-Az, hogy az univerzum nem gyorsulva tágul (vagy hogy miért ezt érzékeljük), azt nehéz lenne megcáfolni, ez az egyik legjobban alátámasztott, kísérletileg is bizonyított tény.

Az, hogy sebességeket összeadsz, az még nem adja a gyorsulás látszatát, és ha minden ugyanolyan sebességgel távolodna egymástól, akkor nem tapasztalta volna Hubble sem, hogy a tőlünk való távolság valamilyen összefüggésben lenne a csillagok távolodási sebességével.

[link]

[link]

Itt a kísérletben olyan nevezetes szupernovákat használtak, amiknek tudják, hogy kb. mindnek azonos a tömege, a fénykibocsájtás - ez egy bevett módszer a nagy távolságok távbecslésére. Mevizsgáltak sok ilyen csillagot, ugye a tér tágulása miatt a Doppler-effektushoz hasonló jelenség történik, ami a vöröseltolódást okozza. Összevetették az ebből kikövetkeztetett sebességeket, illetve a távolságuk alapján várt adatokat, és így fedezték fel, hogy lényegében nem lassult a tágulás mértéke, hanem gyorsult.


-A világegyetem alakja az már egy nehéz dió, sajnos én sem tudtam eddig teljesen felfogni. Az univerzumot a megfigyelések alapján egy makroszkopikusan homogén rendszerként képzelik el, ami egy középpont nélkül táguló valami. Azt feltételezik, hogy a nagy bumm után a gravitációnak folyamatosan lassítania kellett volna a gyorsulást, azonban a számítások mind azt mutatták, hogy szükséges bevezetni egy "sötét energiát", ami ezt a folyamatot megállította, sőt megfordította. Így bevezettek egy ismeretlent, amit jelenleg nem tudunk megfigyelni, de vélhetően az univerzum 3/4-ét ez alkotja. A sötét anyag bevezetése is megfigyeléseken alakul, a galaxisok a valóságban máshogy mozogtak, mint azt a normál anyag gravitációs vonzása indokolta volna. Ez is ~20%-ot tesz ki az univerzumból. Ezek vélhetően olyan részecskék, amik vélhetően tömeggel rendelkeznek (grav. k.h.), de nagyon gyenge kölcsönhatóképességű (nehezen megfigyelhető, hasonlóan a neutrínórészecskéhez, ami pl. 50% eséllyel áthalad egy fényév vastag ólomfalon, mi is csak közvetett módszerekkel tudjuk megfigyelni nagyon kis eséllyel).


Az univerzumot ugye a téridő alkotja, tehát a klasszikus téridő 3 dimenziója mellé felvehető egy idő dimenzió is. Így adható meg egy esemény pontos koordinátája, minden esemény függ az adott rendszerbeli tér-időtől (pl. a Lorentz-transzformáció képleteiben is látszik, hogy két inerciarendszer közt nem lesz változatlan az időtartam, mint a Galilei-transzformáció esetén a klasszikus fizikában).

Ez a 4 dimenziós tér nem teljesen illeszkedik a klasszikus euklidészi, 3dimenziós geometriába. Az anyagok gravitációs hatása például hatással van a téridőre, meghajlítja azt.

Például a hiperbolikus geometriában jól szemléltethető, hogy veszünk egy 3d hiperbolikus test 2d-s felületét. Ezen a felületen pl. nem érvényesülnek olyan megszokott törvények, mint hogy egy háromszög belső szögeinek összege 180°, a párhuzamosság is fogalma eltér a mindennapok logikájától.


[link]

[link]

[link]


Az univerzum térgörbülete tehát függ az anyagsűrűségétől. A kritikus sűrűség egy olyan sűrűség-érték, amelynél a téridő szövete "síkot" alkot - azaz nulla a görbülete. Ha ettől eltér, akkor a tér görbülete nem nulla, az elliptikus vagy a hiperbolikus geometria érvényesül. Így elképzelhető olyan univerzun, amelynek a tere önmagába zárt, pl. egy 4 dimenziós gömb felülete is lehet. Így

A megfigyelések, számítások alapján azt feltételezik, hogy közel áll a világ a kritikus sűrűség állapotához, hibahatáron belül sík a görbülete. Itt ugye a probléma az, hogy tökéletes hiba mentes mérés nem létezik, illetve hogy mi csak a beáltható univerzumot tudjuk vizsgálni - aminek elér hozzánk a fénye (hasonlóan a lapos Föld elmélethez, kicsi a mintánk, amit látunk).


Hogy mi lenne a világ szélén, az egy jó kérdés. Egyrészt mivel hozzánk képest a fénysebességnél is gyorsabb sebességgel tágulhat a tér, így el sem tudnánk érni a "szélét". Ez is egy fajta végtelenségnek tekinthető. A leggyakoribb hasonlat az a lufi és a hangya, vagy a Föld "széle" elérése.

Igazából mivel a világegyetemen kívül - vélhetően - nincs semmi, még téridő sem, így nem tudsz belőle kilépni. Egyrészt a definíció szerint az univerzum minden, ami létezik, tehát akkor az univerzumon kívül lépve is annak része lennél. Másrészt pedig ha nincs téridő, akkor nem jöhet létre újabb esemény, tehát mozgás és létezés sem.


Ha megállna a tágulás, és haladás közben folyamatosan épülne előttünk egy végtelen falazott folyosó az űrben, akkor fogalmam sincs mit is látnánk. Lehet, hogy semmilyen változás nem lenne, lehet hogy egyszer csak történne valami.


Olvastam még olyat is, hogy egy lapos görbületű univerzum is lehet zárt (határtalan), például egy 4d-s fánkhoz hasonló módon.

[link]


Érdemes még ezt a cikket olvasgatni a témával kapcsolatban:

[link]


Minden esetre minden információt fenntartással kell kezelni, mivel még a legnagyobb koponyák sem tudják, hogy mi a valódi igazság. Vannak egészen extrém elméletek is (húrelmélet, multiverzum-elméletek, stb.), amiket szintén évtizedek óta kutatnak, próbálnak összeegyeztetni a hagyományosabb nézetekkel, és nem lehet őket sem félvállról venni.

Nem szabad megérzések és szimpátia alapján ítélni. Lehet, hogy a világ valójában banán alakú, vagy lehet hogy tényleg egy nagy sziklás szakadék van a szélén, ahol lefolyik a víz.



+érdekesség:

[link]

2016. febr. 1. 21:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/34 anonim ***** válasza:
Utolsó: B.sszus, te angolul olvasgatsz ilyen témákat?? Le a kalappal! :)
2016. febr. 2. 00:29
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!