Szerintetek mennyire állja meg a helyét egy ilyen megállapítás? (univerzum)

"Induljunk ki a Földből: a Föld is 'végtelen'. Elindulsz X-ből, és ha 'körbemész' rajta, ugyanoda X-be kilyukadhatsz. Minden bolygó 'kerek'."

Akkor most vegyük ugyanazt a gömböt, de ne a felszínén menj körbe-körbe, hanem helyezd el a kiindulópontot a gömbön belül és indulj el egyenesen bármelyik irányba...

"Nem vagyok se fizikus, se semmi ilyesmihez nem értek, csak tudok logikusan gondolkozni, ami néha egy hozzá nem értőnek jobban megy, mint egy hozzáértőnek (más szakterületről tudom :) )."

-Elég ritka jelenség. Pl én nem szoktam ilyet látni...

"Persze ez nem azt jelenti, hogy most nem fogok hülyeséget mondani, de szerintem egy tiszta logika néha többet ér a kitalált számoknál és egyenleteknél. "

-Miféle "kitalált számok és egyenletek"? Ez nem úgy van, hogy holnap kitalálok egy konstanst és egy jó kis egyenletet, mert olyan kedvem van... :D

Sokféle módon lehet "végtelen" a világunk véges térfogattal is, valóban, de ez a lehetőség nem éppen újkeletű gondolat, de attól mér értékes.

Tisztázzunk egyet s mást. S ezzel a kérdzőhöz, valamint az egyik előttem szólóhoz is szólok.

Egyszerű ábrázoló geometria. A földön, ha körbemész, akkor egy gömb felületét, metszetben kerületét sétálod végig. Ha az univerzum mondjuk gömb alakú, akkor annak egy körmetszetén végigmenve ugyanoda fogsz eljutni. De fogalmazásbeli gond van az elméletedben, amit szerintem át sem gondoltál igazán. Az, hogy valamit körbejársz, az nem azt jelenti, hogy végtelen :)

Ha egy iparterület körül szögesdrót van, s körbejárod, attól az még nem végtelen. Az Univerzum esetében végtelenről beszélünk olyan értelemben, hogy bármelyik irányba elindulsz, nem ér véget. Nem arról van szó, hogy ismétlődne. A tér maga végtelen. Lebalábbis ha így lenne, erre gondolnak. Ellenben már most bizonyítottnak veszik, hogy az univerzumunk véges.

Azt pedig, hogy a tágulás miként lehet gyosabb a fénynél? Megint félreértést vélek felfedezni az előttem szólók soraiban. A tágulást nem úgy kell elképzelni, mint mikor egy labda egy borsónyi méretről egyszercsak naprendszer méretűvé nő 1 mp alatt, ez ugyanis lehetetlen a fénysebesség miatt. A sötét anyag tágulása okozza az univerzum tágulását. Ezt pedig nem egy masszaként kell felfogni, hanem mondjuk mint egy baktériumot vagy sejtet, amely szaporodik. minden cm sötét anyag adott cm-el növekszik meg (csak hogy egyszerűen érthető legyek) adott idő alatt. Példával élve: ha 1 cm átmérőjű sötét anyag 2 cm-esre növekszik egy év alatt, akkor nem lépte át a fénysebességet, nem beszélve arról, hogy légüres tér az űr, amelyben nincsen semmilyen anyag, ezért is tartja az abszoltút 0 fokot, mert nincs benne semmi, ami átvehetné a csillagok hőjét. Visszatérve, így 10 milliárd fényévnyi sötét anyag 10 milliárd fényévnyit tágul összesen egy év alatt de ez nem azt jelenti, hogy az egyik vége 10 milliárd fényév per év sebességgel ment, hanem hogy ennyivel lett odébb.

Einstein példája tökéletesen illik ide a kisfiúról, aki a fénysebességgel száguldó vonaton elkezd sétálni a menetiránynak megfelelően. Nem lépi át a fénysebességet. Mindennek a környezetéhez képest történő haladását mérjük. Nem egy távoli ponthoz képest történő távolodását. Hogy érthető legyek (ha van valaki, aki még mindig nem értené):

Európában van a CERN, ahol elektronokat a fénysebesség 99.9%-ra fel tudnak már gyorsítani. Ehhez egy városnyi energiára van szükségük és egy 27 kmes pályára. Kör alakú pályán érik el mindezt. Ha te beülsz az autódba és jössz Bécsből nagybevásárlás után hazafelé az M1-esen, távolodsz a CERNtől, tehát ha pont a kör alakú pályának olyan ívén haladnak az elektronok, hogy tőled 180 fokban távolodó irányt vesznek (eltekintve a horizontális síkbeli különbségtől), akármilyen gyorsan is hajtasz a kocsiddal, sosem fogsz fénysebességgel menni, pedig akár az is megtörténhet, hogy a kettőtök távolodása meghaladja a fény sebességét. Nyilván itt tekintsünk el attól, hogy a fény sebeségének csupán egy ezrelékével sem tudsz hajtani autóval. Itt a fizikai törvény a lényeg.

Ettől függetlenül, ha érdekel a téma, olvass sokat utána, nézz ilyen műsorokat, de hidd el, akik ott dolgoznak és ezeken agyalnak naphosszakat, nem piálták el az agyukat, mert éjjel nappal tanultak, nehogy az emelt egyetemi asztrofizikai vizsgákon 5alát szerezzenek. Szóval tudják, hogy miről beszélnek ;)

"Nem vagyok se fizikus, se semmi ilyesmihez nem értek, csak tudok logikusan gondolkozni, ami néha egy hozzá nem értőnek jobban megy, mint egy hozzáértőnek (más szakterületről tudom :) ). Persze ez nem azt jelenti, hogy most nem fogok hülyeséget mondani, de szerintem egy tiszta logika néha többet ér a kitalált számoknál és egyenleteknél."

Lehet hogy van olyan szakterület, de a fizika nem az. Egy hozzá nem értő pl egy filozófus amit állít pl a rel. elméletről vagy a kvantumfizikáról az vagy triviális vagy hülyeség. Újat nem tudott eddig mondani semmilyen filozófus vagy egyéb hozzá nem értő. Új elképzelést ami figyelemre méltó azt fizikus mondott fizikából. Olyan ember aki az életét annak a tudományágnak szentelte. Előbb gondolatai voltak melyet aztán matematikailag megfogalmazott. Sőt a fizikai modellhez kidolgozza a megfelelő matematikát, ha addig nincs megfelelő matek rá. Pl Isaac Newton-ban megfogalmazódott a deriválás azaz a primitív függvénykeresés fogalma aminek nem volt kidolgozva a matematikája, és matematikailag nem is tudott pontosan megfogalmazni. Voltak kis mesterek akik hülyeséget hoztak ki belőle , mert vagy elszámolták vagy olyan helyen alkalmazták ahol nem alkalmazható. A Mester tudta hol alkalmazható és jól tudta még ha matematikailag nem tudta jól megfogalmazni. Később matematikusok pontosan megfogalmazták hogy hol alkalmazható és annyira leegyszerűsödött a használata, hogy középiskolába is taníthatóvá vált.

A gondolatok nem feltétlen matek formájában jelennek meg a tudós fejében, de matek formában kell leírnia mivel a természet nyelve a matematika.

Amit leírtál annak egy része hülyeség, más része triviális, de az is rosszul megfogalmazva.

Nem próbálja kideríteni minden tudós hogy hol az univerzum vége, sőt meg merném kockáztatni, hogy egy sem próbálkozik vele.

A végtelen fogalmát nem jól használod.

A végtelen és a határtalan fogalmakat szinonimaként használják gyakran, de nem ugyan azt jelenti a kettő.

Ami végtelen az határtalan is egyben, de ami határtalan az nem biztos hogy végtelen. Pl a Föld az határtalan mert bármeddig gyalogolsz vagy hajózol nem éred el a végét, de nem végtelen mert véges sok ország fér el rajta, véges sok fa ültethető rajta stb.

Az univerzum is véges, de határtalan. Gyakran mondják hibásan hogy olyan mint a Föld csak egyel magasabb dimanzióban azaz a 4.-ik dimenzióba görbül bele. Az időt is nevezik 4.-ik dimenziónak ezért hallottam olyan okfejtést is mely azt a következtetést vonta le, hogy akkor biztos az időbe görbül bele. Teljesen logikus következtetés és mégis teljesen hülyeség. Egyrészt az idő azt nem összekeveredő a térrel attól hogy 4.-ik dimenziónak hívják. Nincs olyan hogy első, második, stb dimenzió, nincs az hogy én vagyok a Józsi dimenzió én meg a Pista dimenzió. Másrészt nem csak Euklideszi geometria az egyetlen lehetséges geometria, ezek az ún. nemeuklideszi geometriák. Több lehetséges geometria lehetséges, egyik ezek közül pl. a Bolyai–Lobacsevszkij geometria. Egy pl 3 dimenziós tér lehet véges és határtalan anélkül is hogy benne kéne lennie egy magasabb dimenziós térben melyben görbül pl ami egy 4 dimenziós hipergömb. Maga a tér szerkezete lehet olyan magasabb dimenzió nélkül is persze csak nemeuklideszi geometria esetében.

"Elindulsz X-ből, és ha képes lennél több millió fényév/mp sebességgel mozogni, akkor valószínű még a saját életedben visszatérnél X-be."

Nem tudsz akkora sebességgel mozogni. Hozzá kell tenni, hogy egyenesen haladnál (különben egy szobában is járkálhatok úgy össze-vissza hogy a kezdőpontot ahonnan indultam soha többet nem érintem) és bármilyen akadályon át tudnál hatolni ami szembejön akkor egyszer oda lyukadnál ki ahonnan elindultál. Persze ha leszámítjuk, hogy az univerzum gyorsabban tágul mint ahogy tudsz haladni. Nyilván ez az egyenes pálya eltér az euklideszi egyenestől, de nincs kijelölve egy euklideszi egyenes a térben hogy ez az. Az egyenes vonalat a világunkban az egyenes vonalú egyenletes sebességgel mozgó magukra hagyott testek jelölik ki.

Tulajdonképpen rájöttél annak egy kis töredékére amit tudnak a kozmológusosuk.

Előttem szóló:

Nem jó a megállapításod a határtalanról. Az univerzum nem határtalan, akár csak a Föld sem. Ha 3D-ben tekintesz rá, mint egy gömbre, akkor a pereme a határa. Van határa. Az, hogy valamiben egy olyan pályáján haladsz, ahol visszajutsz a kezdeti helyre, nem határtalanságot jelöl.