Szerintetek mennyire állja meg a helyét egy ilyen megállapítás? (univerzum)
Nem vagyok se fizikus, se semmi ilyesmihez nem értek, csak tudok logikusan gondolkozni, ami néha egy hozzá nem értőnek jobban megy, mint egy hozzáértőnek (más szakterületről tudom :) ). Persze ez nem azt jelenti, hogy most nem fogok hülyeséget mondani, de szerintem egy tiszta logika néha többet ér a kitalált számoknál és egyenleteknél.
Szóval ugye minden tudós próbálja kideríteni, hogy hol van az univerzum vége. De miért lenne vége?
A Földön nem létezik olyan dolog, ami ne lenne végtelen. Akármit vehetünk: kábel, vonalzó, óra, egy darab lap. Szóval bármi, ami létezik, az bizonyos nézőpontból végtelen.
Példaként nézzünk meg egy kábelt: a kábelnek van egyik vége, és van másik vége, vagyis ilyen szemszögből nem végtelen. De ha azt nézed, hogy kis emberként rajta állnál a kábelen, aminek saját gravitációja van, akkor a kábelt végtelenszer bárhonnan megtudod kerülni. Egyik végére odaérsz, majd lépsz egyet, és folytatod a másik végén. Tehát ilyen szempontból viszont végtelen.
Induljunk ki a Földből: a Föld is 'végtelen'. Elindulsz X-ből, és ha 'körbemész' rajta, ugyanoda X-be kilyukadhatsz. Minden bolygó 'kerek'. Akkor az univerzum miért ne lehetne olyan, mint egy nagyon nagyon nagyon nagyon nagy, beláthatatlan méretű 'bolygó'? Elindulsz X-ből, és ha képes lennél több millió fényév/mp sebességgel mozogni, akkor valószínű még a saját életedben visszatérnél X-be.
És most kíváncsi vagyok arra, hogy erről mi a véleményetek :)
De jó, nem én találtam ki, ez kijön geometriailag is. A Föld 2D-ben határtalan, pontosabban itt kvázi 2D-ről van szó melyben határtalan. Úgy mint ahogy közlekedni tudunk a felszínén, a hegyeket meg tudjuk mászni meg le is bírunk ásni valameddig ezért kvázi 2D mert a Föld legmélyebb és legmagasabb pontja között is kb 20 km különbség van ami elenyésző a Föld átmérőjéhez képest. Igaz , hogy űrhajókkal el bírjuk hagyni a Földet, de legfeljebb középkori eszközökkel ez lehetetlen. A Föld csak egy analógia volt, hogy könnyebben el bírjuk képzelni, az Univerzum véges méretét és határtalanságát.
Mint mondtam lehet egy tér vagy felület úgy határtalan és véges, hogy nem görbül bele egy magasabb dimenziós térbe, több lehetséges nemeuklideszi geometriában is lehetséges.
Lehet olyan véges és határtalan sík mely úgy viselkedik mint egy gömb felszín lenne. Amikor ezt legelőször felmerült nem hatott különösebb újdonsággal , mert addig is ki volt dolgozva a gömb felszínének geometriája.
Ha olyan 2D-s lények lennénk akik számára elképzelhetetlen lenne a 3D-s tér és egy gömb felszínén laknánk, helyi mérésekkel ki bírnánk mérni hogy nem Euklideszi síkban vagyunk, a háromszög belső szögeinek összege több mint 180 lenne, persze ha túl nagy lenne és nem tudnánk elég nagyot vagy elég pontosan mérni akkor nem tudnánk kimérni. Ha ki bírnánk mérni akkor nem bírnánk eldönteni, hogy egy magasabb dimenzióba görbül bele vagy a felület geometriája anélkül olyan, kivéve ha tudnánk találni bizonyos fizikai kölcsönhatásokat mely bizonyítja vagy cáfolja. A Bolyai–Lobacsevszkij geometria volt a legelső olyan geometria mely mérföldkő volt a nemeuklideszi geometriák között. Elképzelni nemigen lehet, szemléletesen mondva olyan mint egy inverz gömb felületi geometriája (a magasabb dimenzióba görbülés nélkül). Ezek voltak a minden pontban egyenértékű geometriák beleértve az euklideszi geometriát is. Egy nyuszi léggömb felületi geometriája nem minden pontban egyenértékű, attól függ hogy hol vagyunk rajta máshogy görbül a felület, persze nyuszi léggömb esetében 3 dimenzióba görbülés nélkül kell érteni, hogy maga a felület geometriája olyan.
Albert Einstein általános relativitás elmélete szerint az univerzumban nem az euklideszi hanem a Riemann geometria írja írja le a világunkat ***, mely a téridő geometriája, mely pontról pontra változó geometria melynek görbületét az anyag határozza meg. Sajnos Einstein nem élhette meg , azt amikor ezt kísérletileg is alátámasztották.
*** Hasonlóan ha egy szobát parkettáztatok le, nagyképűség lenne azt mondanom a parkettázónak, hogy vegye figyelembe a Föld görbületét, nagyszerűen mégis alkalmazható rá az euklideszi geometria. Még olyan nagy objektum mint a Nap mely több százezerszer nehezebb a Földnél is igen csekély mértékben görbíti meg a téridőt.
Egyedül amit hibásan állítottam az volt, hogy a deriválás az nem primitív függvénykeresés, hanem a deriválás inverze.
Vannak műsorok melyek a Newton törvényeit mondják el. Vannak olyanok is melyek a speciális és/vagy általános relativitás elméletet. Vagy éppen azt tárgyalja, hogy a hidrogén miért átlátszó, vagy azt is tárgyalhatja, hogy miért éghető a papír, vagy hogy miért kék az ég stb.
Ez nem azt jelenti, hogy a felsoroltak egyikét is kutatnák. Ezek közül kiemelném a relativitás elméletet, mely a közhiedelemmel ellentétben kísérletileg legjobban igazolt fizikai elmélet. Ezt nem kutatják, hanem tényként kezelik, e nélkül nem működne a GPS, nem lehetne megépíteni a részecskegyorsítókat stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!