Lehet egyszerre igaz az ősrobbanás, és végtelen az univerzum?
Ha az ősrobbanás egy pontszerű, de legalábbis véges kiterjedésű valami (vagy semmi?) felrobbanását jelenti, és az ősrobbanás óta véges idő telt el, és a robbanás miatt az univerzumot alkotó dolgok véges sebességgel távolodnak, akkor az univerzum kiterjedése jelen pillanatban véges.
Jó ez a logika?
Értem.
És mi van az univerzum határán túl?
Ha az univerzum határáról elindul kifelé - tehát az univerzum középpontjától ellentétes irányban - egy fénysugár, akkor mi lesz vele, hol fog haladni?
Elvileg a fény a leggyorsabb, tehát a robbanás miatti univerzum tágulásnál is gyorsabb, tehát ki kellene jutnia az univerzumból. Hová fog jutni?
Mi az a közeg, amiben az univerzum tágul?
"És mi van az univerzum határán túl? "
A mi dimenzióinkban nincs határa.
"tehát az univerzum középpontjától ellentétes irányban"
Középpontja sincs. :)
"a fény a leggyorsabb, tehát a robbanás miatti univerzum tágulásnál is gyorsabb, tehát ki kellene jutnia az univerzumból. Hová fog jutni?"
A fény a téridőben terjed, ami az Univerzum része. A téridő az Univerzummal együtt született.
"Mi az a közeg, amiben az univerzum tágul?"
Nincs ilyen közeg. Ha lenne, az is része kellene hogy legyen az Univerzumnak.
Már sokan leírták, szóval páran talán unják is, de van egy jó hasonlat a kérdésre. Mondjuk, hogy az Univerzum két dimenziós, és konkrétan egy lufi felülete. Amikor elkezdjük felfújni a lufit, akkor a felülete elkezd nőni, vagyis a világegyetem tágul. A fény és minden más csak a lufi felületén tudnak szaladni körbe-körbe, nem hagyhatják el, ahogy a valóságban is a 3+1 dimenzióban tud csak terjedni a fény és minden más.
Ahogy fújjuk a lufit, egyre nagyobb lesz, miközben nincsenek határai, ahogy mondjuk a Földnek sem. Akármerre megyünk a Földön, nem lesz vége, bármeddig haladhatunk, de a felülete ettől még véges, kiszámítható. Jelenlegi tudásunk alapján az Univerzum is ilyen értelemben véges és határtalan, tehát véges méretű, de nincsenek határai, nem lehet elhagyni, mert minden ismert irány a tér része, ahogy a lufin szaladgáló hangya is akármerre megy, nem tudja elhagyni.
Ezeket nem értem:
"A mi dimenzióinkban nincs határa.
Középpontja sincs. :) "
Meg tudnád magyarázni?
A középpontja sincs azért is érthetetlen számomra, mivel amennyiben az "ősrobbanás egy pontszerű, de legalábbis véges kiterjedésű valami (vagy semmi?) felrobbanását jelenti", akkor kell lennie egy olyan térrésznek, ahová az eredeti, ősrobbanás előtti véges kiterjedésű valami lokalizálódik. Ha ilyen térrész nem lenne, akkor nem látom igazolhatónak, hogy az univerzum minden pontja távolodik egymástól, és a tágulásnak nincs kiindulópontja - ekkor nem lehetett ősrobbanás. Vagy nem volt véges az ősrobbanás előtt valami.
A lufi felület hasonlat nagyon zavar engem. Ez olyasmi, mintha egy magasabb dimenzióban ülő szemlélő magyarázná az alacsonyabb dimenzió korlátait. De nem tudunk kilépni magasabb dimenzióba, hogy onnan szemléljünk, csak matematikai, meg filozófiai, meg fantázia modelleket tudunk kreálni, ami nem igazán meggyőző a számomra. Honnan tudhatnám, hogy ezek a modellek a valóságot írják le? Nem szokatlan a modellektől, hogy bebizonyosodik a helytelenségük, és akkor egy újabb modellel váltják fel, aztán egy újabbal, aztán egy újabbal... A valósággal pedig sohasem szembesíthetők.
Az univerzum olyan, mint egy fúvódó lufi, aminek vagy a belső vagy a külső héján élünk (fizikusok vitatkoznak rajta, hogy nyitott vagy csukott az univerzum geometriája, ettől függ, hogy a lufi héjának melyik oldalán élünk),
azonban ez a lufi nem 3, hanem 4 dimenziós. Ez azt jelenti, hogy a lufi héján nem csak síkban, de térben is lehet haladni. Ezt 3 dimenziós voltunkból nagyon nehéz elképzelni, de erre van a legtöbb bizonyíték.
Az univerzumon "kívül" nincs általunk ismert tér, mert háromdimenziós lényként, csak ezen lufi héján létező teret tudjuk tapasztalni, beutazni.
Itt van egy próbálkozás arra, hogy egy 4 dimenziós kockát, egy tesseract-ot próbáljanak ábrázolni forgás közben:
A "fizikusok vitatkoznak rajta" - tehát még nincsen kész, mindenki által elfogadott bizonyítás, hogy milyen "az univerzum geometriája".
A hiperbolikus, v. Bolyai geometria is elméletnek tűnik csupán addig, amíg Einstein nem igazolja, hogy a valóság Bolyai geometria szerinti; az Euklideszi - igaz, hogy földi léptékekben nagyon jó, de - csak megközelítés. Ilyen igazolásfélesége(ke)t várnék - nem Tőletek, a tudósoktól - az univerzum geometriájára, a fúvódó lufira, stb. - ez a kérdés most nem zárható le, nézetem szerint.
Nem, dehogy! Nem vagyok keresztény.
Az nem feltételez tán kereszténységet, hogy logikai ellentmondásokat vélek látni tudományos állítások között, és szeretném megérteni a világ keletkezésével kapcsolatos problémákat, annak ellenére, hogy fizikát és csillagászatot egyetemi szinten nem áll módomban tanulni? Megengedem, hogy a saját interpretációm is lehet hibás. A megértésre való törekvés a lényeg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!