Fénysebességnél miért állna meg az idő?

02:53-as kommentedre egy gyakorlati példa:

De igen, ha a fénysebességhez közeli sebességen haladsz, számodra lassabban telik az idő.

A magaslégkörben a kozmikus sugárzás hatására keletkező nagysebességű részecskék leérnek a földfelszínre és detektálhatók, holott innen a Földről nézve élettartamuk rövidebb, nem kéne, hogy elérjék a felszínt.

Szerintem:

Azért, mert ugye az idő mérését azt a naprendszerünkhöz viszonyítjuk: óra, nap, hónap, év ...

Most próbálj meg belegondolni, 1 év alatt a fény kb. 9500 milliárd km-t tesz meg, míg Te, vagy én a Földön a keringés miatt kb 950 millió km-t (ezt abból számoltam, hogy a Föld keringési sebessége kb. 30km/s).

Magyarul, ha folyamatosan utaznál, akkor csak nagyobb távolságot tennél meg, viszont ha közben megállnál egy kis welness kiruccanásra valahol a világegyetemben, akkor már te Földi értelemben, ha visszaérnél még annyi idős lennél, mint mondjuk az ikertestvéred, akit a Földön hagytál, viszont biológiailag öregebb. Bár a franc tudja...:D:D

"Valaki magyarázza már el, hogy attól, hogy qva gyorsan megyek, miért ne telne az idő?"

Nem lehet olyan gyorsan menni, aminél nem telik az idő.

Nem lehet fénysebességgel sem közlekedni, mivel fénysebességgel csak a fény terjed, az anyag viszont nem tud elérni ilyen sebességet.

Ennek megfelelően a kérdés, hogy "Ha fénysebességgel mennénk egy űrhajóval...", értelmetlen.

Ha egy tárgy mozog, akkor a mozgás irányában megrövidül, és az ideje lassabban telik. Ezt el kell fogadni, mert bizonyított tény. Bővebben lásd: speciális relativitáselmélet.

Ha jól értem itt többen azt mondják, hogy különböző inerciarendszerekből megfigyelve ugyanazt a mozgást, különböző értékeket kapunk úgy a megtett út, mind a megtételéhez szükséges időre nézve, és ezért telhet lassabban/gyorsabban az idő az utazásban résztvevő és a megfigyelő számára.

De ez így nem igaz. Hiszen ha A-B egyenest T idő alatt teszem meg, akkor nem tudunk felvenni olyan viszonyítási rendszert, amiben a T1 kisebb mint T.

Olyat fel tudunk, amiben ÚGY LÁTSZIK mintha kisebb volna. De valójában nem az.

Hogy egy egyszerű példával érzékeltessem:

Ha a digitális kijelző azt mutatja a mérlegen, hogy valami 12g tömegű, akkor én felvehetek olyan nézőpontot amiben ez a szám 21-nek látszik.

A tárgyunk tömege mégsem változott meg.

"

De ez így nem igaz. Hiszen ha A-B egyenest T idő alatt teszem meg, akkor nem tudunk felvenni olyan viszonyítási rendszert, amiben a T1 kisebb mint T.

Olyat fel tudunk, amiben ÚGY LÁTSZIK mintha kisebb volna. De valójában nem az."

Tévedsz, ez nem csak látszólagos dolog. Ha egy órát tennél az űrhajóra, és visszatéréskor megnéznéd, akkor azt vennéd észre, hogy késik, mert az űrhajón kevesebb idő telt el.

És igen, fel tudnál venni olyan koordinátarendszert, ahonnan két esemény időbeli távolsága rövidebb, vagy hosszabb. És az, ami egyik koordinátarendszerből egyidejűnek tűnik, az a másikból két különböző idejű eseménynek.

A relativisztikus paradoxonok (vagyis amiket annak hívunk, valójában nem azok), azoknak látszólgos ellentmondásossága mind az egyidejűség problémájából ered.

ma 15:40

Nem. Ez csupán egy elmélet, amit sem kísérlet, sem megfigyelés nem tudott eddig bizonyítani.

"Nem. Ez csupán egy elmélet, amit sem kísérlet, sem megfigyelés nem tudott eddig bizonyítani."

Súlyos tévedés, a relativitáselmélet a világ legtöbbet bizonyított elmélete. Másodpercenként milliószor bizonyítják a Föld részecskegyorsítóiban, ahol a részecskék tömegnövekedésével számolni kell, különben nem tudnánk őket megfelelően gyorsítani.

A kozmikus müonok sem érnék el a felső légkörből a földfelszínt, ha nem telne számukra lassabban az idő. Márpedig elérik, hiszen detektáljuk őket.

A Michelson-Morley kísérlet pedig egyértelműen bebizonyította, hogy a fény minden koordinátarendszerben ugyanolyan sebességgel terjed.

A molekulák az elektronok és atommagok kötési energiáját és tömegét is kimérték, és egyezik az elmélet által jósolt tömegdefektussal.

"A Michelson-Morley kísérlet pedig egyértelműen bebizonyította, hogy a fény minden koordinátarendszerben ugyanolyan sebességgel terjed."

Nos, igen, az éter ebben a bizonyításban elbukott.

Mostanában inkább sötét anyagnak hívjuk.... ;-)

btw:

A fény sebessége sem állandó. A közegtől függ. Ha feltételezzük az éter, sötét anyag, vagy bármi jelenlétét a vákuumban, az azt jelenti, hogy a fény akár mehetne gyorsabban is, ha ennél is "tisztább" közeg állna rendelkezésére. Akár végtelen gyorsan is.

Akkor viszont, ha fenntartjuk, hogy a jelenlegi 300000m/s nem a legnagyobb sebessége a fénynek, akkor megengedjük hogy akár el is érhetjük ezt a sebességet.

Nem?

Km/s

természetesen