Mi a különbség a WTC és a többi épület között ami miatt egyedülálló módon pici "füstölés" után megadta magát míg a többi kibírta az órákhosszat tartó sokkal keményebb hőhatást produkáló teljes kiégést is?

Nem vagyok sem építészmérnök, sem konteós így én biztosan nem fogok elfogadható választ adni :D

Viszont egy apró felvetésem lenne. Az egyik esetben egy repülőgép beugrott az ablakon, ez már azért nem szokványos terhelés - bár lehet ezt még kibírja.

A másik érdekes dolog, a tűz. Azért abban megegyezhetünk, hogy teljesen más hatással van egy épület szerkezetére, ha a bútorok, belsőségek égnek viszonylag nagy felületen vagy ha kis területen füstölsz el benne 50 köbméter JET A1-et. Azért a "kerozin" fűtőértéke háromszorosa a sima fáénak, a többi sallangnál is biztos minimum ennyivel több.

Én úgy sejtem, hogy nem teljesen egyenértékű az, ha egy épület berendezése lángol és az ha az egyik szintet fellocsolod pár ezer liter üzemanyaggal és felgyújtod :D

Bár ez csak az én véleményem, majd jönnek reggel azok akik értenek is hozzá :D

A kovács nem véletlenül melegíti a vasat sárgaizzóra. 7-800 fokon az acélszerkezet a szilárdságának 70-80 százalékát elveszti.

A kerozin égése ilyen mennyiségben ezt a szilárdságvesztést az acélszerkezetben minimum egy emeleten simán elérte, és jócskán elég volt egy emeleten elérnie. A WTC egy komplett acélszerkezet volt, a beton csak hab a tortán.

És egy nagyon jól méretezett, tervezett és nem is túlterhelt acélszerkezet is kártyavárként dől össze, ha egy tartóelemét elveszed:

https://www.youtube.com/watch?v=Tx3GgYN3o2w

Kár ezen erőlködni.

A 7-es épület sokkal elgondolkodtatóbb kérdés.

Ha már valaki konteózni akar, az sokkal alkalmasabb erre, mint az ikertornyok.

De most komolyan - az az erveles, hogy osszeomlott masik epulet is?

Tehat, nezzuk: kiviteleznek egy hibatlan robbantast, osszedul a ket torony. De kozben valaki felertette a parancsot, es vegigfurta a masik epuletet is robbanoszerrel? Aztan ha mar oda bekeszitettuk, akkor robbantsuk fel azt is, nehogy karbamenjen a sok ora munka? (Es akkor ne is emlitsem, hogy egy lebontasra varo epulet felrobbantasa nem egy tiz perces "bocs csak a villanyt szerelem" kaliberu munka...)

Ha már végképp valami összeesküvésre vadászik valaki, akkor azt szerintem nem az ikertornyok+repülő kérdésben kell keresni.

Hogy ki tervelte ki, rendelte el, az lehet kérdés. És mint mondtam, az, hogy a 7-es épület összedőlése közel sem olyan egyértelműen törvényszerű.

De az, hogy a WTC 1-2 összedőlhetett a repülőktől, az fizikai tény.

Annak meg végképp nincs értelme, hogy belecsapok két repülőt, PLUSZ még felrobbantom. Zöldség. A terrortett robbantással vagy repülővel, összedőléssel vagy csak kiégéssel ugyanúgy megtette volna a szándékolt hatását.

Azokat a végtelen baromságokat meg, hogy nem is volt repülő, végképp hagyjuk.

(A Pentagon más téma, hogy az cirkálórakéta volt, vagy repülő).

Nem tudom kit mi győz meg, engem még egyik oldalnak sem sikerült eddig. :D

Viszont a kérdésben linkelt épületekben teljesen már hőfokon égett az éghető anyag, mint a WTCben azon az egy-két emeleten ez talán nem vitás.

Korábban írták, hogy a sima betonacél ilyen hőfokon kilágyul. Ezt talán annyiban tudom megerősíteni, hogy hegesztésnél ugyanezt én is tapasztaltam. A betonacél sokkal hamarabb és nagyobb felületen válik képlékennyé - sőt ha rátekersz a hegesztőre akkor el folyik/cseppen - míg egy mezei 3x3-as szögacél sokkal sokkal tovább kitart. De valamelyik MSZ vagy DIN leírásban biztos részletesen le van ez is írva.

Még mindig csak saját kútfőből: szerintem az épületek acélszerkezete statikus terhelésre van méretezve és nem dinamikusra. Amíg áll az a százvalahány emeletes torony és a szerkezethez képest kis tömegek mozognak benne ( dolgozók ) addig nincs gond. Viszont, ha a tartószerkezet kilágyul és megcsúszik lefelé a felső néhány szint. Az első gép ha jól számolom 15 szinttel érkezett a tető alá, a második meg ~30 emelettel. Azért egy ekkora kecónál ha a felső 1/3-ad megindul lefelé...

Bár ezt tényleg egy építésztől kellene megérdeklődni, ő ki is tudja nagyságrendileg számolni, hogy működik-e a dolog ebben a formában.