A DNS változik? Ha igen mennyit? Ha valakitől mintát veszek 5 éves aztán 50 éves korában és csinálok két klónt (tudom, lehetetlen, de most csak elméletileg) lesz szemmel látható különbség?

Szemmel látható különbség aligha lenne (persze ha nem vesszük figyelembe a két klón korát, illetve nem nagyon eltérő környezetben nevelkednek - például egyik sem éhezik, sérül meg súlyosan, egyik sem kap el maradandó változást okozó betegséget, ...).

Az egypetéjű ikerek esetében is igen nehéz különbséget találni.

Ugyanakkor a DNS-ük között azért lehetnének apró különbségek, de ez akkor is bekövetkezhet, ha ugyanannak az embernek két külön testrészéből, szövetéből veszel sejteket. (Sőt, még a klónok saját sejtjei között is lehet minimális eltérés a DNS-ben).

Nem vagyok biztos 1-es válaszának helyességében, legalábbis az ikrekkel kapcsolatban. Az egypetéjű ikreknek pont az a "lényege" hogy tökéletesen megegyezik a génállományuk!

Ámde valóban lehetnek különbségek, de az csak egy egy sejtet érint, amelyben megsérült a DNS de nem annyira hogy az a sejt öngyilkos legyen!

(Itt írnám le hogy a rák az az amikor egy sejtben 2 hiba jön létre és az egyik pont a sejt osztódását stimulálja, a másik pedig pont a sejt öngyilkosságát blokkolja. Tehát ez igen szerencsétlen együttállás több milliárd gén van a DNS-ben és pont olyan kettő sérül meg...)

És a kérdésed viszont az korra vonatkozott.

(Először is jelen esetben tekintsünk el az egyes sejtekben kialakuló egyedi hibákból, a teljes egyén szervezetének össz genetikai állománya elvileg nem változik.)

Nos ennek ellenére a válasz viszont IGEN!

A kor előrehaladtával változik a DNS az egész szervezetben. Ugyanis a kromoszómák végén lévő telomeráz (egyféle lezáró ismétlődő génsorozat) minden sejt osztódásánál megrövidül kissé. Amikor elfogy a sejt meghal. Tulajdonképpen ezek a nemvárt sejthalálok is felelősek az öregedésért.

Tehát ha ugyanattól az embertől 5 és 50 éves korában is mintát veszel akkor különbözni fog mert a telomeráza nagy része már elfogyott!

"Az egypetéjű ikreknek pont az a "lényege" hogy tökéletesen megegyezik a génállományuk!"

Lehet, hogy szerinted ez a "lényegük", de ettől még lehetnek különbségek a genomjukban (igaz, nem túl jelentősek).

"Ámde valóban lehetnek különbségek, de az csak egy egy sejtet érint, amelyben megsérült a DNS de nem annyira hogy az a sejt öngyilkos legyen!"

Nem csak egy sejtet érinthetnek, hiszen ha ez a mutáció egy osztódó sejtet érint, az összes utódsejtben is megjelenik. Annyi igaz, hogy az adott eltérés jó eséllyel nem lesz meg az összes sejtben.

[link]

[link]

[link]

"Itt írnám le hogy a rák az az amikor egy sejtben 2 hiba jön létre és az egyik pont a sejt osztódását stimulálja, a másik pedig pont a sejt öngyilkosságát blokkolja."

Általában a rákos sejtekben jóval több, mint 2 káros mutáció jön létre, hiszen a sejtosztódás szabályozásában és az apoptózisban több gén is szerepet játszik, többféle útvonalon is meg lehet akadályozni a rák kialakulását. Egyébként van olyan gén, amelynek a terméke (p53 fehérje) mind a sejtciklus szabályozásában, mind az apoptózis beindításában (hibás DNS esetén) szerepet játszik (emellett a DNS hibajavítást is serkenti). Ha ez a gén hibás, jó esély van a rák kialakulására.

[link]

"Tehát ez igen szerencsétlen együttállás több milliárd gén van a DNS-ben"

Melyikben? Az emberi genomban mintegy 21-22 ezer gén van. Más fajoknak sincs nagyságrendekkel több.

A korral kapcsolatban elsősorban arra gondoltam, hogy ha klónozod egyszer az emberkét, amikor 5 éves meg egyszer, mikor 50 éves, a két klón nyilván különböző korú és így különböző kinézetű lesz. Természetesen az is lehet, hogy az első klónozandó sejtet 45 évre lefagyasztod, de nem írtad feltételként, hogy egyforma korúak legyenek.

A DNS végén valóban vannak védő szakaszok, amik az osztódások során rövidülnek (bár ezeket teloméráknak nevezik, nem telomerázoknak, az egy enzim). Azonban ebben a különbség nem biztos, hogy látszana a két klón között. Az őssejtekben (és ezekhez hasonlóan a pár sejtes embrió sejtjeiben) működik a telomeráz nevű enzim, ami képes ezeket a telomérákat meghosszabbítani, és így az osztódást fenntartani. Azt nem tudom, hogy a klónokban mennyire állnak helyre a telomérák, lehet, hogy lenne különbség.

Emellett eltérés lehet az epigenetikai kódban is, azaz abban, hogy mely gének aktívak a DNS szálakon. A zigótában ez általában kitörlődik (néhány gént kivéve), de a klónozásnál nehéz az eredeti epigenetikai mintázatot visszaállítani (ezért pusztulnak le gyakran fiatalon a klónozott állatok). Jelenleg nem tudom, mennyire hatékonyan tudják ezt megoldani.

Minden sejtosztódás bizonyos valószínűséggel másolási hibával jár. (többek között ez okozza a rákos elváltozásokat, és ezért nő a rákos elváltozások kockázata az életkor előre haladtával) Emiatt igen valószínű, hogy az 50 év különbséggel levett testi sejtek genomja nem lesz tökéletesen egyforma. Ebből fakadóan a belőlük létrehozott klón genomja is különbözni fog, persze nagyon minimális mértékben: nemrég voltam egy előadáson, ahol a spermiumok öregedését nézték, és azt találták, hogy minden egyes év 40-50 új mutációt jelent a genomban (azaz egy ötven évesen nemzett gyermek genomja akár 1500 új mutációt is tartalmazhat egy 20 évesen fogant gyerekhez képest). Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a spermiumok egy intenzíven osztódó progenitor populációból származnak, így ez a mutációs ráta jóval magasabb, mint egy átlagos testi sejt esetében. Illetve ha lassan/nem osztódó sejtekből készíted a klónt, akkor a különbség elhanyagolható is lehet.

Persze itt nagyon minimális különbségekről van szó, és szinte kizárt, hogy szabad szemmel kimutatható különbség alakuljon ki.