Megújuló vagy atom?

"(arra gondolni se merek, hogy a szén-gáz-olaj triót inkább elfogadja valaki, mint az atomerőművet, mert sugárzik)."

Nem sugárzik! Ha sugárzik az már nem normális működés.

Egy érdekes cikk a témában:

[link]

A Kérdezőnek:

[link]

Szóval azért ebbe belenéztem, és amit hozzá írtam valahol:

- igazából a pillanatnyi teljesítményről van szó (a magyar cikkek energiáról szóltak)

- tehát nekik is szokatlanul erős szél volt, de ott átlagban is erősebbek a szelek (azért lakunk mi a medencében, mert bejöttünk, oszt itt végre nem fújt...)

- kevesebb lakos van, tehát az egy ország fogalom kissé félrevezető (az is tény, hogy az energiaszükséglet picivel nagyobb náluk per fő)

- tehát 10-15 % azon éjszaka is termelődött szenesből, stb, és nyilván ezt igen olcsón kellett eladniuk, mert hajnalban kinek kell prompt kapacitás, ez egy csúnya szeplő a szép arcon, csak nem emlegetik

- ha belenézünk az integrátumba, ami más szempontból mérvadó, akkor azt látjuk, hogy náluk 2014-ben az összenergia 39%-a állt elő szélből (ami igen k* sok, de azért messze van a 100-tól)

És igen, iszonyú drága dolgok ezek. A tengerbe ledöfött szélerőműnek annyi a kábelköltsége, hogy nincs kettős betáplálása. Pld a legutóbbi javítás (szárazföldi!!!) az másfél millió korona volt. De a felkiáltójelek nem véletlenek, mert írják, hogy a februári vízalatti meghibásodáskor a javítás 3 hét lett volna, ha lett volna 2 hét szélcsendes időszak. Csakhogy a szélre és a szélcsendre egyszerre számítani... :)

Az Instabilitást Említőnek: Hidd el, az instabilitástól való félelem, az semmi. Abban a pillanatban, mikor erre rajtam kívül mások is rájönnek, óriási léptekben lépünk előre. :) Ma egy átlag villanyfogyasztónak egyszeres betápja van, ami egyszeres hiba esetén órákon át tartó sötétséget eredményez, kettős hiba esetén meg akár napokat (be kéne vezetni a rendszerbe az egyszeres, de szopatós hiba fogalmát, amikor is kidől 30 oszlop a hóviharban, az is egy hét). És ezzel él a világ. A szocializmusban, ami a hiány gazdasága volt, ugye, az energiával kapcsolatos intézkedéseket mindenkinek szem előtt kellett tartania, akár a rendszer üzemeltetője, akár felhasználó volt. Az 50-es években szigorú menetrend volt (a hiány menetrendje). Legfeljebb eljönnek tanulni a nagy országok képviselői is a magyar szakiktól. :) De ma már egészen más a háttér, mint régen volt. Évekkel ezelőtt olvastuk, hogy egy amerikai kisvárosnak sem volt kettős betáplálása, megunták az áramszüneteket, de a kiajánlás akkora összegről szólt, hogy inkább vettek egy halál nagy akkutelepet. Cég méretekben már idehaza is van (Borsodban!) 1,6 MW kapacitású akku egy gyárnál, ami a szünetmentesekkel 5 percig biztosítja a teljes működés energiáját, így van lehetőség kulturáltan leállni, ha az tűnik szükségesnek. Lehet jövőbeni szolgáltatás egy pár 200 kW-os kékfényes aggregátor üzemeltetése, legalább a városokban. Ésatöbbi, végtelen sorban.

Lehet rosszul látom a helyzetet, ha igen akkor majd helyreigazítanak, de szerintem rossz a kérdés. Mármint a "megújuló vagy atom" .

Hirtelen csak 2010-es ( idejétmúlt) adatot találtam, ami szerint az ország energiatermelésének 37%-a paksi, 29% valamilyen szénhidrogén tüzelésű erőműből ( gáz, olaj stb), szén 14% , import 13% és megújuló 7%. Ez változott azóta pár százalékot, de nem is ez a lényeg.

Nekem az zavarja a szemem, hogy atom vagy megújuló. Miért nem hagyjunk egy Paksot ( vagy Paks2-t csak normálisan tenderezve) és miért nem húzzuk ki az összes szén és szénhidrogén alapút a rendszerből az importtal együtt?

A megújulók mostanság elég nagy és gyors fejlődésen mentek át, ha így halad akkor pár év múlva már tényleg nem nagyon lehet majd vitatni a gazdaságosságukat, talán még nálunk sem. Akkor miért nem arra törekszünk, hogy legyen egy normális nukleáris báziserőművünk akkora teljesítménnyel, hogy az importot is kiváltsa és a többi szén/szénhidrogén alapú erőművet cseréljük fokozatosan megújulóra?

Miért nem arra törekszünk, hogy két alacsony/nulla légszennyezőanyag kibocsájtású energiaforrásból fedezzük az ország szükségleteit?

Nyilván csúcserőművekre ekkor is szükség lesz, tehát 0 sosem lesz a szénhidrogének aránya, de szerintem járhatóbb út lenne, mint Paksot eldózerolni és tovább füstölni a mátraaljai lignitet...

#34:

Tökéletesen egyetértek.

A "zöldek" gondolkodása messze áll a praktikumtól.

Majd lehet tüntetni az atom ellen ,ha már a fosszilis erőművek helyén műszaki múzeumok lesznek.

#34 John_McClane

#35 Wadmalac

Nem műszaki emberek vagytok véletlenül és ezért gondolkoztok logikusan?

Én is azt hiszem ez lenne a járható út. Nem kellene elszabadult hajóágyú módjára vaktában lövöldözni, ide oda csapongva "keresni a megoldást".

Úgy vélem a mai "méregzöldek" csak ezt teszik.

A németeknél e pillanatban sósvizi szélelemből van

működő 0,9 G

építés alatt 2,6 G

engedélyezett 6,4 G

És 2030-ig összesen 40 G-re tervezik felfuttatni. Azért az már jelentős tétel lesz.

Bár az igények feletti termelés polcra rakásával még bajban vannak, mert olyanok is elhangzanak, hogy elektrolízissel hidrogén előállítása, és a földgázhoz keverés, ami lehetőséget nyilván szintén drágán lehet megépíteni. Reálisabb megoldás a norvég tározó erőművekben felnyomni a vizet, ha még lent van.

Magyarországon is terveztek építeni egykor ilyen "tározó/tárolós" erőművet a kiugró fogyasztási csúcsok, és a termelési mélypontok áthidalására.

De sajnos ennek legreálisabb helye a Dunakanyarban lett volna, ott is egy hegy belsejébe építettek volna egy óriási tározót! Ahova túl termeléskor fölszivattyúznák a vizet, alul termeléskor pedig generátorokat hajtva leeresztik. Ha jól emlékszem a Bős-Nagymaros következő ütemében valósult volna meg.

Így aztán megvalósítása elmaradt.

Hát bizony az ilyen projektek már nem csak a legdurvább zöldeknek, de az átlagpolgárnak is túl környezetrombolóak. A Bős-Nagymaros is így bukott el, sajnos miután már a fél Dunántúlon a partot széttúrták hozzá, akkor már meg kellett volna csinálni, vagy még a dunaparti fák eldarálása előtt lefújni.

De nem vagyok benne biztos, pontosabban nem hiszem, hogy ez az erőmű elég lett volna Paks II helyett.

Ki mit tekint kártékonyságnak.

Hailey könyvében szembeállítja egy egér potenciális elszomorodását azért, mert megváltozhat az élőhelye egy áramszünet miatti halállal (persze sok más is történik). Hány egér ér egy embert? Főleg, ha az egér csak 3 km-t költözni kénytelen?

Ne igazítson a részletekben helyre senki, rég olvastam, félig már elfelejtettem. :D