Az Univerzumunk egy óriási agy?

A naprendszer egyáltalán nem hasonlít egy atomra.

Még a központi mag... talán... de ugye a gravitáció tartja össze, ami egészen másképp működik, mint az atomi erők.

A bolygók között hol van taszítás?

Az elektron pedig AZ ATOMBAN semmiféle hasonlóságot nem mutat a bolygókkal. Mivel ugye szétterül az egész területen, ami a pályája lenne.

Az univerzum pedig azért nem lehet agy, mert sem irányított anyag- sem pedig energiaforgalom nincs - arról nem is beszélve, hogy rettenetesen lassú agy lenne. A működése lassúbb, mint a saját életkora, ami ugye egyértelmű, hogy így nem működhet.

Viszont, ha szeretitek a meséket, ajánlom ezt:

[link]

[link]

Nem értetted, amit írtam.

A világunk azért nem lehet agy, mert:

1: NINCSENEK meg benne azok a folyamatok, amelyek egy idegközpontban működnek,

2: NEM IS LEHETSÉGES, hogy ekkora nagyságban ezek a folyamatok működjenek.

Tehát nem - a világunk még csak nem is egy születőben levő agy.

"Ha nagyjából akkora egy atom az agyhoz képest, mint a Naprendszer az Univerzumhoz képest, akkor az elég gyanús lenne nem-igaz? :D"

Ez igaz. De az univerzum ennél sokkal nagyobb.

Egy hidrogénatom átmérője kb 0,1 nm (nanométer)

Egy közepes agy kb. 20 centis (vagy talán akkora sincs).

1 nm = 1 milliárdod méter ; 0,1 nm = 10 milliárdod méter = 1 milliárdod deciméter --> 20 centibe kb 20 milliárd hidrogénatom férne bele.

Jelenleg a világegyetem átmérője kb 46 milliárd fényév. Ezért a Naprendszerünknek minimum 2 fényév távolságúnak kéne lennie, hogy 20 milliárdszor beleférjen. De nem annyi. Nem tudom pontosan, hogy hány fényév a Naprendszerünk átlója, de biztos, hogy 1-nél jóval kisebb.

Úgyhogy én arra tippelnék, hogy a Naprendszerünk a Világegyetemhez képest kb. akkora, mint egy hidrogénatom a Földhöz képest.

Alapok: ez egy hipotézis, nem egy elmélet. És nem dolga senkinek megcáfolni egy hipotézist, amíg nincs semmi, ami alátámasztaná. Egyszerűen az az alap feltevés bármilyen hipotézissel szemben hogy nem igaz, a bizonyítás terhe azon van, aki szerint igaz. És majd ha valaki alaposan megindokolta, hogy szerinte miért igaz, akkor lehet cáfolatot kérni rá.

De persze azért megalapozatlan dolgokat is nyugodtan lehet cáfolni. Nem szükséges, de nem is tiltja semmi. Úgyhogy nézzük.

Az hogy hasonlóan néznek ki galaxis rendszerek, mint valami struktúra az agyban nem jelent semmit. Van több száz fajta alakzat az agyban is meg az Univerzum kisebb-nagyobb szerveződéseiben is. Biztos, hogy ha nagyon keresel, akkor több száz hasonlóságot találhatsz. Tehát a legjobb bizonyítékod igazából annyi, hogy két több ezer struktúrát tartalmazó rendszer között találtál kettőt, ami első ránézésre hasonlóan néz ki.

Az Univerzum nem mutat semmilyen hasonló tulajdonságot egy agyhoz. Elsősorban nem reszponzív, vagyis nem válaszol ingerekre. Az agy elsődleges célja az, hogy mindenféle külső ingerekre adjon választ. Az Univerzum esetén ilyesmiről szó sincs, hiszen nincs is olyan, amire választ adhatna.

Ehhez kapcsolódóan, az agyban a különböző struktúrák között nagyon erős kapcsolat van. Az Unveirzumban levő struktúrák többnyire viszonylag függetlenek. Fényévekre vannak. Vagyis ha tegyük fel valamilyen ingerre válaszolnia kellene, az tovább tartanak, mint a teljes létezése. Az Unverzum tágul, vagyis a benne levő struktúrák egyre függetlenebbé válnak. Ami egy agy esetén rendkívül hátrányos. Ha tényleg fejlődésről van szó, az inkább visszafejlődés. A korai Univerzum sokkal hatékonyabb agy lehetett volna, mint a mostani.

"A Naprendszer meg ugy nez ki mint egy atom, atommaggal es korulotte keringo elektronokkal..."

Nem, egyáltalán nem. A Naprendszerben van 8 bolygó, vegyük példának a 8 elektront tartalmazó oxigént. Szabad atomként van egy belső s pályája ami gömbszimmetrikus és két elektron van rajta, majd egy külső s pályája, szintén gömbszimmetrikus, szintén 2 elektron van rajta, majd három p pályája, amik ilyen alakúak:

[link]

Ezeken osztozik a maradék 4 elektron.

A Naprendszer miben is hasonlít ehhez? Leginkább semmiben. Az atom úgy néz ki mint egy gömb, a Naprendszer pedig mint egy kerek lap, ha már nagy hangsúlyt fektetünk a kinézetre. A Naprendszer hasonlít egy atommodellhez, amit vagy 100 éve találtak ki, és mivel jól néz ki ma is sokszor lerajzolnak, de sehol nem használják.

"Ha nagyjából akkora egy atom az agyhoz képest, mint a Naprendszer az Univerzumhoz képest, akkor az elég gyanús lenne nem-igaz? :D"

Nem igaz. De nézzük.

Mivel a pontos méretek eléggé definíció függőek és úgysem ismerjük őket, csak nagyságrendi becslést adok. Egy atom kb 10^-10 m átmérőjű, egy agy pedig mondjuk 10^-1 m átmérőjű. Vagyis kb 10^9-szeres a különbség. A Naprendszer mérete (a Plútó-Nap távolsággal definiáltam, lehetne teljesen máshogy is, de 10-szeres különbséget úgysem okozna): 5,9*10^9m, legyen 10^10 m. A MEGFIGYELHETŐ Univerzum (a teljes méreteit nem ismerjük) 91 milliárd fényév, vagyis 91*10^9*9*10^15 m=8,6*10^26. Legyen 10^27m. Vagyis az arányuk 10^18-szoros. És itt még nem is beszéltünk arról, hogy az Univerzum a valóságban sokkal, de sokkal nagyobb is lehet. Tehát az agy:atom arány kb 10^9, az Univerzum:Naprendszer arány kb 10^18. Elég nagy eltérés.

"Az Univerzumunk egy óriási agy?"

Jelenleg nincs olyan információnk, ami alapján ezt kellene feltételezni. Attól, hogy Tislerics Máté nevű felhasználót a galaxisok elrendezése az idegpályákra EMLÉKEZTETI, ez még nem lesz "elmélet". Először bizonyíték kell, utána jöhet a cáfolat.