A világegyetemben mi közelíti meg leginkább a fénysebességet?
Természetesen magát a fényt leszámítva.
Gondolok pl. a csillagok keringési sebességére a fekete lyuk körül, szupernóvarobbanásra, vagy bármire.
Az univerzum gyorsabban tágul mint a fény
#2: a kozmikus sugarzas is elektromagnetikus sugarzas
válasza: válasza:#9: Fordítva történt: a neutrínók egy nappal korábban érkeztek mint a fény.
Kb. 160000 fényévről, a Nagy Magellán-felhőből, a Tejútrendszert kísérő törpegalaxisból.
válasza:1:Most is gyorsabban tágul, de csak nagyobb léptékben.
Helyben mindenütt kis sebességgel.
2:Simán el tudok képzelni olyan helyzetet, ahol pl. a fényt lassítja valami, a neutrínókat meg nem.
Most ezt kezdtem olvasni:
"A forró és tömör fehér törpe rendkívül erős gravitációs hatást gyakorol a társára. A két csillag kering egymás körül, és mivel a keringésük pályasíkja éppen a látóiránnyal párhuzamos, a két csillag időnként el is fedi egymást. A rendszer annyira “szoros”, hogy a keringési periódus mindössze 50 perc."
Lehet, hogy rosszul értem, de ha ilyen eszméletlen nagy testek 50 perc alatt megfordulnak egymás körül, az már nagyon nagy sebesség, ha nem is fénysebesség. Bár méreteket nem ír a cikk. De ha akár pl. a Föld vagy a Pluto megkerülné a Napot 50 perc alatt, az durva lenne.
válasza:Ha a Pluto - az egyszerűség kedvéért körpályát feltétételezve - 50 perc alatt kerülné meg a Napot, akkor a sebessége 9,1 millió km/s lenne, a fénysebesség 30x-osa.
Ez nyílvánvalóan képtelenség.
Szerencsére a szoros kettősök ennél sokkal közelebb vannak egymáshoz. Az általad megadott 50 perces keringési sebesség impozáns, de koránt sem recorder. Az eddig észlelt legrövidebb periódusú kettős csillag keringési ideje mindössze 18 perc!
Ez néhányszor 10000 km távolságnak felelhet meg.
A te csillagjaid távolsága NAGYSÁGRENDILEG százezer km-es lehet.
A leglassúbb ismert kettős periódusa 28 év.
válasza:Valamit nem értek.
Honnan a fenéből tudjuk, hogy az univerzum gyorsabban tágul, mint a fény?
Eltekintve attól, hogy én úgy tudom, hogy a fénynél semmi sem gyorsabb, honnan tudunk valamiről, amit nem tudunk mérni vagy detektálni?
Mert ugye azokról a területekről, amelyekről még nem ért ide a fény, más se érhetett ide. Vagy ha mégis lenne valami, ami ideért, akkor az a fénysebességnél gyorsabban kellett, hogy jöjjön (fogadjuk most el, hogy ez lehetséges), de akkor meg a jelenlegi detekroraink egyike sem képes érzékelni, mert pl. immaginárius a nyugalmi tömege, bármit jelentsen is ez, amiből következik, hogy az impulzusa is az, ezért (szerintem) nem reagál az általunk ismert anyag és energi formákkal.
Kijavítaná valaki az okoskodásom hibáit, és elmagyarázná, hogy mi az igazság (jelenlegi tudásunk szerint)?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!