A földön kívül, a világegyetemben még hány ilyen típusú bolygó lehet?

Ebben az univerzumban nagyon sok, ha igaz bármelyik multiverzum elmélet, akkor nagyon sok* a multiverzumban jelenlévő univerzumok száma.

Az elnevezés ( ahogy az első válaszoló elmondta) a fizikában van, hogy nem fedi a valóságot, mert folyamatosan fejlődik, és új dolgokat fedezünk fel, ami lehetséges, hogy sérti egy már meglévő fizikai jelenség elnevezését.

Az 1980-as évewkben még mindneki meg volt róla győződve, hogy bolygó nem gyakori dolog, a tipikus csillagnak nincsennek boly. A csillagászat legfontosabb felfedezési területe az utóbbi 10-15 évben az exobolygó-kutatás, amelygen jelentős, forradalmi szemléletváltást eredményezett: bebizonyosodott, hogy a csillagoknak igenis, vannak bolygói, a Nap nem különleges a nyolc (30 éve még kilenc, de ugye, a Plútót lefokozták) bolygójával, a csillagok márpedig, bolygósak.

Más szavakkal: 15-20 éve még azt mondta volna a kérdésre komoly asztrofizikus: tudjuk, még csak közelítőleg se tudjuk becsülni, de persze, a csillagok nagy száma miatt nagyon sok, de hogy mégis mennyi, passz, még nagyságrendileg is.

Ma erre azt mondanánk: tekintettel arra, hogy az általunk látott és ismert világegyetemben kb. százmilliárd galaxis lehet, és a csillagok száma galaxisonként milliárdos nagyságrendű, a bolygók száma a csillagok száma felett van, legfeljebb egy nagyságrenddel, aza nagyságrendileg tíz a huszadikon-huszonegyediken-huszonkettediken számú bolygót feltételezhetünk, ennek kb. fele kőzetbolygó.

Hogy mennyi a lakott?

Nos, az asztrofizika másik forradalmi felfedezése az elmúlt 10-15 évben az a szemlélet, hokülönlegesebbek vagyunk, mint hittük. A Földnek szükséges van egy dolgozó evolúcióhoz egy nagy holdra, egy stabil hidroszférára, egy Orth-felhőre, egy-két óriásbolygóra "felettünk" stabil anyacsillagra, nagy távolságra a galaxis aktív régióitól, stb.

És még egy dolgot nem is tudunk becsülni: ez pedig a technikai civilizáció átlagos élettartama.

Más szavakkal: nem érdemes ezen filózni, mert sz..rt se tudunk arról, hogy ki lehet a közelünkben, de igazat adok Hawking profsszornak, aki azt írta, jobb lenne nem villogni, húzzuk meg magunkat, mert aki megvizsgál minket, hamar rájön, hogy ezeket jobb kiirtani!

2 vel előttem:

Igen... valahogy így. De a feltételek közül nem biztos, hogy mindegyiknek létre kell, hogy jöjjön. A Földön is szemtanúi lehetünk az élet olyan formáinak, amik teljesen zord körülmények között jött létre. Tehát az élet egy nagyon fontos alapja az alkalmazkodás. Egy másik galaxis másik bolygójának lehet, hogy nincs holdja, lehet, hogy nagyon hideg van ott, lehet, hogy rajta kívül nincs is ott másik bolygó, mégis lehet ott élet. Lehet, hogy nincs ott víz, kevesebb a napsütés, és oxigén sincs. Lehet, hogy a gravitáció fele akkora mint a Földé.

Az ottani lények magasabbak sötétebbek lennének...stb. Tehát amiket írsz az inkább csak az általunk ismert életforma feltételei.