Ha egy légy repül egy repülőben, akkor a légynek érződik a súlya a repülő súlyán?

#17: még mindig szeretném kiemelni, a légy lebegéséhez kellő, súlyerőt kiegyenlítő függőleges erő tört része sem veszhet el. Sem hő formájában, sem máshogy.

Az más téma, hogy a légy több energiát veszt, mint ami 100% hatásfokkal a lebegéshez kellene. Az energiájának egy része a levegő keverésén át a belteret fűti.

De ettől még az erő-ellenerő páros egyenlő. Ha nem lenne, az valamilyen irányú gyorsulást eredményezne.

"Vagyis nem lehet csak simán hozzáadni a légy tömegét a repülőéhez, de szerintem ha még most sem érted, akkor alaposan nézd át a termodinamika és statisztikus fizika részeket a tankönyvben."

Nem kellene elveszni a statisztikus fizikában. És nem biztos, hogy engem kel visszaküldeni iskolapadba. :D

Egyszerűsítsünk.

Zárt doboz a mérlegen, benne levegő és légy.

Kijelented, hogy ennek a zárt doboznak a mérhető súlyereje eltér attól függően, hogy a légy a doboz padlóján ül, vagy a dobot közepén lebeg?

Vagyis a mérleg kisebb súlyt fog mutatni, amikor a légy repül?

Hihetetlen, hogy még mindig a légy-levegő viszonylatában nézed az erő-ellenerő párost, holott a kérdés lényege a levegő-repülőgép kapcsolatban van. Az előbbiben nyilvánvalóan és közvetlenül látszik mindez, hiszen a legyet látjuk repülni.

Az utóbbi viszont sok apró molekula közti kölcsönhatás láncolata, és senki nem állította, hogy a légy tömege elveszne és kiesne a világegyetemből, csupán azt, hogy a folyamat nem egyszerűen két test egymásra hatása, ami miatt az egyik tömegét lényegében hozzá lehet adni a másikhoz, ugyanis hiába repül a légy előre, ha az első, emiatt hátrafelé ellölökött molekula utáni 10 milliomodik már a repülőgép elején csapódik be nagyobb sebességgel. Vagy az oldalán. Vagy egyszerűen csak 100 milliárd molekula sebessége megnő 1%-kal, ami egy hőmérséklet emelkedést jelent, és az átadott többletimpulzus csak hoszabb idő alatt éri el a falakat.

"Egyszerűsítsünk.

Zárt doboz a mérlegen, benne levegő és légy.

Kijelented, hogy ennek a zárt doboznak a mérhető súlyereje eltér attól függően, hogy a légy a doboz padlóján ül, vagy a dobot közepén lebeg?

Vagyis a mérleg kisebb súlyt fog mutatni, amikor a légy repül?"

Igen. Ugyanis a mérleg erőt mér, nem össztömeget. És ha elég nagy a doboz ahhoz, hogy a légy mozgása csak egy bizonyos idő elteltével érvényesülhessen a doboz falán (pl. egy repülőgép fedélzetén), akkor a hosszabb időre vett erőintegrál értéke (amiben megjelenik ez a plusz m*g erő) nem fog megegyezni a mérleg időfelbontásából adódó, pillanatnyinak tekinthető mérési eredménnyel.

"És ha elég nagy a doboz ahhoz, hogy a légy mozgása csak egy bizonyos idő elteltével érvényesülhessen a doboz falán (pl. egy repülőgép fedélzetén), akkor a hosszabb időre vett erőintegrál értéke (amiben megjelenik ez a plusz m*g erő) nem fog megegyezni a mérleg időfelbontásából adódó, pillanatnyinak tekinthető mérési eredménnyel."

A légy egy helyben lebeg, egy magasságban, nem most száll fel. MILYEN IDŐRŐL BESZÉLSZ?

Ez egy statikus rendszer. Turbulenciák ide vagy oda.

Akkor legyen teljesen statikus. Ismét a légy helyett a héliumos lufi, az x súllyal.

Ott akkor egyenlő a súly?

De hadd kérdezzek vissza én is. Mi van akkor, ha van egy szuper ideális mérleged, amelynek rendkívül jó az időfelbontása és érzékenysége, és képes az egyes molekulák által okozott erőhatásokat is kimutatni? Mit látnál akkor, ha egy ilyen mérlegre tennél egy doboz levegőt? (Még légy sem kell hozzá.)

Mert nem egy konstans értéket, az biztos. Számodra a levegő tömege egy elvont fogalom, holott az csak olyan folyamatokban nyer értelmet, amikor a levegő teljes térfogatát kontinuumként tudod kezelni, és el tudsz tekinteni attól, hogy az valójában molekulák örvénylő halmaza. Csakhogy a "légy repked a dobozban" című jelenség, és még inkább a "légy repked a fedélzeten" című épp nem ez az eset, mert a perturbáció nagysága összemérhető a molekuláris fluktuációkkal, vagyis kénytelen vagy statisztikus fizikai leírást alkalmazni a kontinuum alapú helyett.

"Ez egy statikus rendszer. Turbulenciák ide vagy oda."

Nem, nem statikus. Ha az lenne, akkor időfüggetlen lenne, de ez épp nem az.

"Akkor legyen teljesen statikus. Ismét a légy helyett a héliumos lufi, az x súllyal.

Ott akkor egyenlő a súly?"

Na, ez már stacionárius, de persze ez sem statikus. Itt ugyanis van egy stacionárius állapot: időben nem nő az energia, kialakul egy egyensúly, és ez egy idő után megfigyelhető a padlón. Vagyis ez más eset, mint a légyé.

Pont a lényeget nem érted, érdekes.

Van egy elméleti rendszerünk, zárt doboz, levegő, benne repülő (egy helyben, gyorsulások nélkül) légy.

Áruld már el, hogy jön ide a gáz nyomásfluktuációja egy zárt edény falán? Ennek semmi köze ehhez.

A kérdésemet meg kikerülöd.

"Pont a lényeget nem érted, érdekes."

Nem én. :D

hol a légy egy magasságban lebegését biztosító erő ellenereje?

Mert állítod, hogy nincs meg egészben.

Akkor a légy lefelé gyorsul.

Vagy a légy és a levegő közt megvan, de a padló és a levegő közt nincs meg. Akkor a levegő gyorsul lefelé. Ja nem, mert útban van a padló.

Érted?

Tökmindegy, hány áttételen át, az erőnek TELJES EGÉSZÉBEN át kell adódnia. Egészen a doboz fenntartásáig, hogy az ne "essen" lefelé.

Nincs elvesző erő. Különben nem lenne egyensúly sem.

Tessék, egy link, biztosan az írói ugyanúgy visszaküldendőek az iskolapadba, mint én, a Smithsonian kutatóival együtt.

A szárnycsapások okozta fluktuációk természetesen jelen vannak, de NEM LESZ TŐLE KÖNNYEBB A ZÁRT RENDSZER! Vibrál azon érték körül, ami a rendszer összsúlya.

Felhívnám külön a figyelmet, hogy a cikk is írja, ha megfelelően sok repülő állat van jelen együtt, az egyenlíti ki a fluktuációkat.

DE SZÓ SINCS SÚLYCSÖKKENÉSRŐL!