Ha egy légy repül egy repülőben, akkor a légynek érződik a súlya a repülő súlyán?

Ez a légy esetében esetleg egy, a szárnycsapásainak frekvenciájával szinkronban lévő fluktuációt jelent az összsúlyban. De a légy súlyánál SOKKAL kisebbet. Mert a megmozgatott levegőnek is van tehetetlensége, a nyomáshullámoknak is egy végtelennél jóval kisebb (hangsebesség) sebessége. Megkockáztatom, ez a légy esetén pontosan annyi fel- le ható rezgés, amennyi a légyzümmögés hangjának a nyomásfrekvenciája a padlón.

Az említett pterodaktiluszod szárnycsapkodás közben fel-le jojózik, vagyis felváltva gyorsul fel- és lefelé.

A légy repülését érdemes lassítva megnézni, akármilyen kicsi a tömege, tud úgy csapkodni a kis ügyes, hogy tömegközéppontja szinte semmit nem mozog fel-le. A kis test, kis tömeg és nagy felület csodái.

De helyettesítheted a legyet egy RC helikopterrel is. Ott sincs fel-le lengés.

"A légy szárnycsapásai által keltett plusz légmozgás legalább egy része (ha ugyan nem az egésze) bőven képes a termikus fluktuációk hátterében eltűnni, azaz hőmérsékletingadozást okozni, és nem vezetődik el teljes egészében a repülőgép faláig."

E-ee.

Lendület-megmaradás.

"E-ee.

Lendület-megmaradás."

Ez nem mond neki ellent. Csak te a levegőt egy nagy szilárd testként kezeled, nem annak, ami: egy könnyen összenyomható, rengeteg részecskéből álló rendszernek, amelynek összimpulzusa változhat csekély mértékben anélkül, hogy a rendezetlen mozgásból kiemelkedjen egy rendezett, adott irányban megjelenő mozgás.

A lényeg, hogy a repülőd, egyenes vonalú állandó sebességű mozgást végezve, benne a levegő meg a legyecske, egy helyben lebegve (vagyis a repülőhöz képes nem gyorsulva semerre), az egy zárt inerciarendszer.

Egy közös tömeggel, adott gravitációs gyorsulás mellett egy közös súllyal. Függetlenül attól hogy a légy a talajon vagy a levegőben parkol.

"Ez a légy esetében esetleg egy, a szárnycsapásainak frekvenciájával szinkronban lévő fluktuációt jelent az összsúlyban. De a légy súlyánál SOKKAL kisebbet."

Igen, de én pont ugyanezt mondom. Ezért nem lehet csak simán hozzáadni a légy tömegét a repülőéhez. A levegő fluktuációi, azaz rendezetlen mozgása az, ami felveszi a légy által keltett erőhatást, és ez nem egy adott irányban közvetítődik a repülő fala felé, mivel a levegő molekuláinak össze-vissza mozgása Newton III. törvényének hatását szépen szétteríti sok milliárd másik molekula között. Ami ebből kiaódik, az egy melegebb levegő, amely a falakra hosszabb idő elteltével minden irányban nagyobb nyomást gyakorol.

"amelynek összimpulzusa változhat csekély mértékben anélkül, hogy a rendezetlen mozgásból kiemelkedjen egy rendezett, adott irányban megjelenő mozgás."

Lásd folyadék, gáz felhajtóereje, igenis ott lesz az eredő erő.

De hogy az aerodinamikát kihagyjuk, helyettesítheted a legyet egy lebegő héliumos lufin lógó adott súlyú kosárkával is. Innentől azonos a szitu a fent említett vízen úszó fadarabbal. A felhajtóerő ellenereje ott lesz a padlón.

#Wadmalac

Amit írsz, az korrekt, és molekuláris szinten igaz is. Zárt rendszer, ezért összimpulzusa megmarad. De ez nem egy háromszereplős rendszer (légy, levegő, repülő), hanem egy sok billiós rendszer légy, összes levegő molekula, repülő). Vagyis ha szépen kiírom, hogy szumma m*v = ..., akkor kijön az összimpulzus. Csak éppen a légy ténykedése nem abban fog megnyilvánulni hosszú távon, hogy m*g erővel megterheli a repülőt, hanem abban, hogy a repkedéséhez energiát éget el, azzal megmozgatja a levegő, amivel fel is melegíti. Ugyanis nemcsak impulzusmegmaradás van, hanem energiamegmaradás is. És ez utóbbi, amely egyértelműen a rendezetlen mozgás megnövekedésével jár, talán segít megérteni, hogy az impulzusmegmaradás ugyanezt eredményezi.

"Lásd folyadék, gáz felhajtóereje, igenis ott lesz az eredő erő."

Nem mondom, hogy nem lesz ott, de nem azonnal, és nem egyértelműen egy adott irányban, hanem csak hosszabb időintervallumokra kiintegrálva.

És még egyszer: itt nem egy passzív úszó fadarabról van szó, amiről egyszerűen viszaverődnek a vízmolekulák, hanem egy aktív "motorról", amelyik termeli az energiát és úgy mozgatja meg maga körül a levegőt, ahogy akarja. A láncolat cégén megjelenik ugyan a plusz m*g, de időben szétkenve, nem egy irányban, nem egy ponton.

Vagyis nem lehet csak simán hozzáadni a légy tömegét a repülőéhez, de szerintem ha még most sem érted, akkor alaposan nézd át a termodinamika és statisztikus fizika részeket a tankönyvben.

A legyet cseréljük le egy 1 tonnás légpárnás járműre.

A lényegen nem változat de a válasz így már egyértelmű.