Az ember cselekedetei determináltak?

Szerintem elég szórakozottak a fizkusok, amikor azt állítják, hogy részecskeszinten véletlenszerűség uralkodna.

Részecskeszinten nem tudják, hogy mi uralkodik, mert nem látják, azaz a tényleges szemléletből nem merítik...azaz nem vélik.

A vélet-len-ség a fejükben van. :)

Igazuk van: véletlen-séget élnek át, csak helyrajzilag nem stimmel a dolog, a fejükre kéne mutatni és nem a részecskékre.

A részecskékre mutatva azt kellen kimondaniuk: nem tudom, mert nem látom.

szerintem ha az ősrobbanást még egyszer pontosan ugyanúgy felparamétereznénk, akkor minden ugyanúgy történne, mint most (pl. ugyanúgy írnám ezt a kommentet)... tehát ha lenne a világegyetemünkön kívül egy külső megfigyelő, aki nem nem avatkozhat bele a dolgokba, csak "read-only üzemmódban figyelné" a történéseket, akkor az a megfigyelő teljesen ugyanazt látná egy világyegyetem-klónban, mint most... de mivel mi emberek részei vagyunk ennek az világegyetemnek, ezért a döntéseink nem meghatározottak, tudjuk irányítani a dolgokat, tudunk rajtuk változtatni... térben és időben 1 lefolyása van a dolgoknak, de ez ne zavarjon senkit :)

tehát tévedés azt hinni, hogy kár erőlködni bizonyos dolgokért, mert előre meg van írva minden.. amíg mi nem tudjuk, mi a végkimenetel, addig megváltoztathatók a dolgok :)

@ma 16:34

most a gyakorikeresek - természettudományok kategóriájában vagyunk, vagy a Mátrixban???

:)

"Szép is lenne, de ezt sajnos kísérletek is cáfolják, az a helyzet, hogy fél másodperccel előbb cselekszünk, mint, hogy az a tudatunkhoz jutna. "

Tudsz hivatkozni másokra, pl. fizikusokra írásban,akaratilag, cselekvésügyileg, mielőtt tudatosult benned, hogy mit állítottak?

Ugye, hogy nem :)

Ha cseppet később tudatosul is valami, még nem jelenti, hogy a tudat nem hat vissza, a következő tettekre.

(Szerintem meg különben sincs műszer a tudatra,melyik fizikusnak van tudatmérője??, maximum az agyhoz kapcsolható ez vagy az.)

Mi a szabad akarat? Mi a tudat? Tudat nélkül nincs szabad akarat?

A szabad akarat és a tudat nem egy-egy jól definiált fogalom.

A szabad akarat akármi is, de valahogy úgy szokták körülírni, hogy nem determinisztikus.

..."Nem irányíthatjuk a bennünk alkotó atomokat, részecskéket, azok irányítanak minket."

Ennyi erővel egy tv készülék sem azért mutatja azt a képet mert a benne lévő alkatrészek, irányítják az elektronokat stb. hanem mert azok irányítják a tv-t, marhaság.

"Igen, na de ilyenkor jön a kérdés, hogy miért is volt olyan kedved, vagy miért is jutott eszedbe?

Mert az agyadban éppen olyan folyamatok mentek végbe, és ugye az is részecskékből áll, ezek kölcsönhatásából születnek a gondolatok az agyadban, elmédben. "

Az agy idegsejtekből (neuronokból) áll ezek közötti kapcsolatok vannak melyek neurális hálózatot alkotnak.

Maga a neuronháló elve független az anyagi felépítésétől. Ezért sikerült mesterséges neuronhálózatot csinálni, a mesterséges intelligencia szakterületébe tartozik. Ahol az agy neuronhálózatát vették alapul és azt modellezték. Egy mesterséges neuronháló az nem egy kognitív modellje az agynak. Vannak tanulóalgoritmusok melyek pl megtanulnak gombfocizni vagy a szuper mario játékot végigviszik úgy hogy próbálkoznak , gyakorlatilag megtanulják próbálkozásokkal, ezek alapelve is a neuronháló. Pusztán matematikailag is megfogalmazható egy mesterséges neuronháló, egy mesterséges idegsejt. Egy mesterséges neuronnak n db bemenete és m db kimenete van

és van belső állapota, bemeneti értékek hatására megváltozhat a belső állapota és kimeneti értékeket adhat. Egyik neuron bemenetesére rá van kötve a másik kimenete. Valami szenzor vagy adathalmaz is lehet a bemenete és kimenete lehet nem csak másik neuron hanem valami adattároló vagy robotkar stb. Ez volt a számítógépes neuronhálózat.

"Szerintem elég szórakozottak a fizkusok, amikor azt állítják, hogy részecskeszinten véletlenszerűség uralkodna."

Ez nem igaz. Két féle véletlen van. Az egyik a szubjektív véletlen mely kicsit pongyolán fogalmazva véletlennek tűnik mert nem ismerjük eléggé a részleteket, de ha ismernénk akkor tudnánk előre. Azért pongyola kicsit mert a számítógépes véletlenszám generátorok is ilyen véletlent generálnak ami előre kiszámítható, hogy mi lesz, a kezdeti állapota szokott más és más lenni , hogy ne mindig ugyanazt a sorozatot generálja( pl 1970.01.01-től hány milisec telt el ez a kezdeti állapota ) ez a pseudo random azaz álvéletlen.

A másik az objektív véletlen vagy igazi véletlen (true ranndom) ami a részecskékre jellemző tulajdonság (amúgy van hardveres véletlenszám generátor számítógépre ami igazi randomot generál)

Ezt úgy kutatták, hogy feltételezték, hogy hat egy vagy sok általunk ismeretlen kölcsönhatás a részecskékre melyek hatására pont ekkor bomlik le egy rádióktív részecske mondjuk. Kiszámolták így, hogy vannak ismeretlen kölcsönhatások, és kiszámolták úgy is hogy nincs, majd összevetették a számítást a kísérleti eredménnyel és az jött ki, hogy van objektív véletlen, csupán matematikai úton ki lehet számolni, az nem számít, hogy nem tudom, hogy milyen meg mi az azaz ismeretlen kölcsönhatás, az egyenletekbe be lehet írni, hogy lambda1, lambda2 stb. kölcsönhatás. Sokszor elvégezve a számítást és a kísérletet, az jött ki, hogy pontos legyek , hogy nagy valószínűséggel van objektív véletlen.

Ha te magad akarsz véletlen számokat generálni, mondjuk 0 vagy 1 számokat, úgy hogy morfondírozol, hogy legyen 01010001 stb. és amire gondoltál leírod és megismétled 250x vagy fogsz egy szabályos pénzérmét és mindig a kezedtől számítva legalább másfél méter magasra jól megpörgetve feldobod ha fej akkor 0-át írsz ha írás akkor 1-et (vagy fordítva) és feldobod 250x és leírod , hogy mit dobtál meg bírom állapítani, hogy a 250 elemű számsorozat morfondírozásból vagy pedig pénzfeldobásból jött létre. A lényeg, hogy a sorozat teljes egészében vagy morfondírozással legyen előállítva vagy pedig pénzfeldobálással.

Az, hogy létezik-e mátrix, nem nagy kérdés, én nagyon sokkal találkoztam...

Tudod mi a mátrix?

Megmondom: téglalap alakú számtáblázat!

(Például ún. kovariancia, meg korrelációs mátrixokkal találkozni lépten-nyomon a statisztikában.)