Hogy is van ez? 1 fényév az az idő amit a fény 1 év alatt tesz meg. Az ember azt a tárgyar látja amiről a fény visszaverődik. Ha egy csillagász azt mondja hogy felfedezett egy 50 fényévre lévő csillagot, akkor 100évig kellett a távcsövébe néznie.

A fény amit látsz az nem a szemedből indul ki hanem a csillagból.

Tehát az ötven fényévnyire levő csillag most detektált fénye ötven évvel ezelőtt indult el.

Kvázi az ötven évvel ezelőtti állapotát látod.

Miért is kellett a távcsövébe 100 évig néznie?

Attól hogy nem nézi senki a csillagot, attól az még folyamatosan bocsátja ki a fotonokat, amióta csak csillaggá állt össze.

Igaz, ennek az az ára, hogy a csillagász, aki a távcsövébe néz, a 100 fényévnyire lévő csillagot ott és olyannak látja jelenleg, ahol és amilyen az 100 évvel ezelőtt volt, ha a hétköznapi felfogásnál maradunk.

Az adott tárgy távolsága megadva fényévben az az időeltolódás amivel a most, általad érzékelt időben látod.

Pl. Van egy csillag innen 10,000 fényévnyire. Azt a csillagot a 10,000 évvel ezelőtti állapotában látod, mivel az információterjedés (ezesetben fény) sebessége legnagyobb értéket elérve is csak fénysebesség lehet.

"Az ember azt a tárgyar látja amiről a fény visszaverődik."

És ezenkívül azt, ami fényt bocsát ki.

"Ha egy csillagász azt mondja hogy felfedezett egy 50 fényévre lévő csillagot, akkor 100évig kellett a távcsövébe néznie."

A csillagász azt a fényt (és azt az állapotot) látja, ami 50 évvel ezelőtt történt azon a csillagon. Az is lehet, hogy azóta rég nincs ott (persze fizikából tudjuk, hogy milyen változásokon mehet át egy csillag), mert az is lehet, hogy az ufók rég elpusztították azt a csillagot.

-1 fényév az a TÁVOLSÁG, amit a fény 1 év alatt tesz meg.

-"Az ember azt a tárgyat látja amiről a fény visszaverődik" -> Nem feltétlenül. Például ezért is láthatja, vagy azért, mert fényt bocsájt ki. (Például ülsz egy sötét szobában, amikor egyszer csak felkapcsolják a lámpát. A szobát magát azért fogod látni, mert visszaverik a tárgyak a fényt, de például magát a lámpát azért látod, mert világít.

-"Ha egy csillagász azt mondja hogy felfedezett egy 50 fényévre lévő csillagot, akkor 100évig kellett a távcsövébe néznie."-> Nem, pusztán arról van szó, hogy az a fénynyaláb, amit a csillagász látott 50 millió éve indult el az adott csillagtól. (Nem kell közben folyamatosan nézni.)

Oké, legyen egy csillag mondjuk 100 fényévre. A 100 fényév ugye az a távolság, amit a fény 100 év alatt tesz meg.

1914. nov. 12-t írunk. Míg itt a Földön már zajlik az I. világháború, ott a távolban a csillagban két hidrogén – hatalmas számú társával együtt – úgy gondolja, hogy egyesül. Ez energiát szabadít fel, ami foton formájában elindul a nagyvilágba. (Nem teljesen korrekt kép, de a probléma szempontjából most induljunk ki ebből.) Mindenféle irányban indulnak el fotonok, sok közülük a Föld irányába veszik az irányt. Néhány a csillag körül keringő bolygó irányába.

Pár másodperccel később pár foton megérkezik a csillag körül keringő bolygóra. Ott beleütközik a felszínbe és visszaverődik. Ezen fotonok egy része is a Föld irányába veszi az irányt.

1964-et írunk. Már a második világháború is rég véget ért itt a Földön, a fotonok még csak félúton vannak a Föld irányába…

1977-et írunk. Éppen most születek meg.

2013. év vége van. A fotonok éppen belépni készülnek a Naprendszerbe.

2014. nov. 12-én este éppen hazafelé indulok az éjszakában, egy jól sikerült sakkparti után. Felnézek az égre, és a 100 éve elindult foton éppen becsapódik a szemembe, ahol idegi impulzust vált ki, amit én nemes egyszerűséggel csak úgy hívok, hogy látás. Ha nagyon jó lenne a látásom, vagy egy olyan távcsövem lenne, ami még ma nincs, pár másodperc múlva a bolygóról visszaverődött fotonok is a szemembe jutnának.

Nem kell nekem 100 évig néznem a csillagot. Elég egyetlen másodpercre a megfelelő irányba fordítanom a fejem…

Persze a csillag 1914 előtt és után is bocsájt ki fotonokat, így 2014 előtt és után is látom a csillagot.