A gravitációs erő/tömegvonzás gyorsabb a fénynél?

Én is úgy tudom, hogy ez a hatás is fénysebességgel terjed.

Egyébként Hawking egyik könyvében van egy merész gondolatkísérlet, ill. próbateória ennek alkalmazására egy jelenség értelmezésében.

A dolog lényege az, hogy bármely testnek épp attól van tömege, hogy az Univerzum összes többi tömege "tudomást szerez" az adott testről, vagyis hogy kölcsönhatásba kerül vele. Hawking épp egy ilyen "hirtelen megjelenő" anyagról ír (az most nem érdekes, hogy honnan jelenik meg). Ha feltételezzük, hogy véges sebességgel terjed a grvitáció, akkor véges sebességgel jön létre a kölcsönhatás, és emiatt a kezdeti tömeg nőttön nő, vagyis kezdetben kisebb, mint sok idő múlva. Hawking továbbmegy, azt is be meri mondani, hogy nem az Univerzum tágul, hanem minden megy össze, hiszen mind nagyobb és nagyobb térrésszel kerülünk kapcsolatba, így nőttön nő a tömegünk...

Na ezek már meredek dolgok...

De a lényeg, hogy a gravitáció véges sebességű hatása nem egyedüli gondolat, sajnos nem vagy első ebben :)

Hát ezt nem Hawking találta ki, hanem Mach, több mint 100 éve, és Einstein ezt az elgondolást róla nevezte el Mach-elvnek (benne legalább volt annyi gerinc)

[link]

22:56,

A relativitás elméletének melyik része mondja ki, hogy semmilyen hatás nem terjedhet fénysebességnél gyorsabban?

Amikor utoljára tanultam, még csak ott tartottak, hogy tömeggel rendelkező részecske nem érheti el a fénysebességet. Azonban nem tiltja azt, hogy gyorsabb legyen nála, és tömeg nélküli részecske (amennyiben létezik ilyen, egyelőre nem tudunk róla) felgyorsuljon rá.

A fénynyél alapból gyorsabb részecske az elméleti tachyon - erre jelenleg bizonyítékunk semmi. De amennyiben a gravitáció tényleg "csak" térgörbület, az esetben a tér torzulása lehet fénysebesség fölött, hiszen nem egy részecskéről beszélünk.

A relativitás közvetlenül nem tiltja, ennél erősebb dolog tiltja: az okság.

A relativitással csak kimutatható, hogy amennyiben bármilyen hatás a fény sebességénél gyorsabban terjed két esemény közt, akkor az okozat megelőzi az okot.

Az általános relativitáselmélet szerint a gravitációs hullámok fénysebességgel terjednek. A relativitáselmélet szerint meg úgy általában semmilyen fizikai hatás, amely oksági kapcsolatot tudna közvetíteni, nem terjedhet fénysebességnél gyorsabban.

Vagyis a kérdésre a válasz: egy év múlva.

A kérdés nemrég már volt egyszer. A relativitáselmélet közvetlenül csak a fénysebesség elérését tiltja. Ellenben megmutatható, hogy ha egy test egy másikhoz képest a fénynél nagyobb sebességgel mozog, akkor a két test számára az időtartamok ellentétesek lesznek, azaz a fénysebességnél nagyobb sebesség sérti az oksági elvet. Emiatt semmilyen információ nem terjedhet a fénynél gyorsabban. A gravitáció a tömeg jelenlétéről szállít információt, így a gravitációs hatások sem terjedhetnek a fénynél gyorsabban.

Megjegyzésként még annyit: ha valaminek nincsen információtartalma, az mozoghat tetszőleges seességgel. Ilyen például egy körbe forgó lézer által kivetített fényfolt nagy távolságban.

Biztos hogy nem egy kitüntetett számérték pl 300 000km/s de hogy a fénynél nem lassabb az is biztos viszont nem is sokkal gyorsabb ,az lenne a helyes ha meg lehetne mérni úgy hogy pl egy kilóméterre van egy detektor és egy vasgolyó ,a vasgolyó előtt van egy gravitációt árnyékoló ernyő azt gyorsan sutty elhúzzuk majd vissza és akkor az eltelt idő amíg meglátja a detektor csakhogy az a baj ,a detektor mindíg látja a vasgolyót ha egy hegy mögé rejted akkor is.

Ezért csak az intenzitásnövelésből lehetne kimérni ehhez viszont egy pár cm re el kéne mozdítani a detektor felé a golyót olyan fél fénysebességgel így a folyamatos tömegképben jelentkezne egy pukli vagyis egy pillanat amíg meghízott virtuálisan a golyó és ennek a "gravitációs cunaminak" az 1km es haladását lehetne megmérni.