Az árapály jelenség mi miatt van?

Te kiragadtál egy mondatot az egészből. Ez nem helyes.

Azon a tengelyen, ahol a Hold vonzása hat, valójában emeli is a vizet, csak ez a hatás csekély. Nem olvastam végig a linket, mea culpa, de azt már korábban is jeleztem, hogy lehet nagyon bonyolultan is tárgyalni a témát. Ha ez a célod, akkor viszont vedd figyelembe azt is, hogy a közös tömegközéppont körüli forgásnak és a nap körüli forgásnak is vannak befolyásoló hatásai. (A haladás,ill. forgás irányába eső oldal és a túloldali különbségek miatt.)

Ha ennyire bonyolultan is érdekel, akkor javaslom, hogy rajzold le ismét a rendszert egy elég nagy üres lapra, és a Föld felületén kezdd el feltüntetni egy tetszőleges ponton az ott ható erőket. (Fizikai jelölésekkel, nyilakkal.) Meglepően sok erő fog hatni. Ha figyelsz arra, hogy méretarányosak legyenek a nyilak, akkor azt is látni fogod, hogy melyik a fontos és melyik az elhanyagolható.

A hétköznapi ember számára általában elég az a válasz, hogy az árapályt a Hold tömegvonzása okozza. Azért, mert ez a válasz alapvetően igaz, a pontos mértékekre és a hatásmechanizmusra a kérdés feltevője általában nem kíváncsi. (Pont úgy, mint ezer más dologban sem, erre az én kedvenc példám, az hogy a lakosság ~0%-a van tisztában atomfizikailag azzal, hogy mitől működik a mobiltelefonja, de ez senkit nem akadályozott még a használatában.) ;o)

Ha jól értem, Te most a pontos hatásmechanizmust akarod megérteni. Sok sikert, az általad belinkelt oldal jónak tűnik annyiból, amennyit beleolvastam. Én csak azt nem értem, pontosan melyik részét nem érted?

Szerintem Téged a következőek zavartak meg :

"A Föld-Hold rendszer közös tömegközéppontja a Föld és a Hold középpontját összekötő szakaszon van, a Föld középpontjától közelítőleg 4600 kilométerre, tehát a Földfelszín alatt kb 1700 méterre attól a földrajzi helytől, ahol a Hold épp az égbolt tetején van."

az az 1700 m természetesen 1700 Kilométer ....

Illetve:

"A két égitest közös tömegközéppontja nem esik egybe a Föld tömegközéppontjával, hanem a Hold felé található - természetesen még jóval a felszín alatt. Ettől a ponttól legtávolabb a Föld átellenes oldala lesz, így a másik dagályhullámot a Föld folyamatos forgása következtében fellépő centrifugális erő hozza létre."

ez a mondat helyesen így nézne ki:

"A két égitest közös tömegközéppontja nem esik egybe a Föld tömegközéppontjával, hanem a Hold felé található - természetesen még jóval a felszín alatt. Ettől a ponttól legtávolabb a Föld Holddal átellenes oldala lesz, így a másik dagályhullámot ott, a Föld-Hold közös tömegközéppont körüli folyamatos keringése következtében fellépő centrifugális erő hozza létre."

A Föld tengely körüli forgását nem lett volna szabad belekeverni, mert esetünkben mindössze annyi jelentősége van, hogy általa az a bizonyos "átellenes pont" állandóan más földrajzi helyen lesz, azaz a dagály "vándorol"

Remélem így már érted ....

Szerintem a lényeg a Föld alakjának torzulása, amit első válaszomban pongyolán, de szemléletesen kétoldali belapulásnak írtam le. (tegnap 13:38) Ezt a Hold közelsége, gravitációs hatása okozza, ezért jó a "Az árapályt a Hold gravitációja okozza." -válasz. Mert az nem tér ki a pontos hatásmechanizmusra, tényszerűen meg igaz. ;o)

A föld felszínén vándorló pontot, és ezzel az árapály jelenség földfelszíni mozgását szerintem már kellően kitárgyaltuk. (Ha mégsem, akkor pontosítani kell a kérdést, mert akkor Én nem értem.) :oP

Nem értelek. (De ettől még nem haragszom, csak nem értelek.) :oD

Megpróbálom az elejét a lehető legegyszerűbben, aztán térek csak át a bonyolultabbra, remélem ez segít.

Tehát a két golyónak egy rúdon van egy olyan pontja, aminél fogva felfüggesztve a kettő egyensúlyban lesz. Ez a pont a rúdon a rendszer tömegközéppontja. Ha a két golyó esetünkben a Föld és Hold, akkor az arányok (távolság vs. tömegek) miatt ez a pont a nagyobbik golyón (Föld) belülre esik. Annak középpontjától ~4671.2 km-re. (A Föld egyenlítői sugara: 6 378 km, sarki sugara pedig 6.356 km.) 6360-4670=1690km. Ennyivel lesz a rendszer közös tömegközéppontja a Föld felszíne alatt. Egyetlen ilyen pont van, mindig azon a képzeletbeli vonalon, ami összeköti a Hold tömegközéppontját a Föld tömegközéppontjával. Ez a vonal vándorol a Föld felszínéhez képest, mert a Hold is vándorol a Föld felszínéhez képest. Így a Föld felszínéről nézve a tömegközéppont is vándorol a Föld belsejében.

A két golyó (most eltekintve attól, hogy így nehéz lenne őket felfüggeszteni,) együtt vándorol a nap körül. A nap körüli pályán nem a Föld van, nem is a Hold, hanem ez a középpont. Innen bonyolódik, mert valójában nem pontszerű vonzásokról van szó, hanem a rendszer összes atomja vonzza külön-külön a rendszer összes többi atomját! A Hold túloldalán lévő legtávolabbi is vonzza a Föld átellenes oldalán lévőket, de a kerületen lévőket is. És a közös forgás miatt pedig hat a centripetális erő. Ezek eredője a "belapulás" a Föld alakjának a megnyúlása a Föld-Hold tengely irányában. A szilárd részeken ez nem látványos, de a víz könnyebben mozdul el, lekövetve a rá ható erőket. Pont ettől van árapály, ha a szilárd részek is elmozdulnának annyit, mint a víz felszíne, akkor megint nem lenne, ugyebár.

Ha csak a Föld-Hold rendszerre rajzolod fel, már elég jó eredményeket kapsz. Ha figyelembe veszed, hogy a Föld-Hold rendszer is alkot egy rendszert a Nap-pal közösen, tehát (Föld+Hold)-Nap rendszert rajzolsz fel, akkor már egész jó közelítéssel megkapod a csillagászati modellt. (Valójában persze megint csak minden a naprendszerben lévő atom hat minden másik atomra, de a nagyságrendek miatt ezt elhanyagoljuk, vagyis a többi bolygók és egyéb égitestek hatásaival nem számolunk. Lehetne, csak a hatásuk olyan csekély lenne, hogy nem éri meg a fáradtságot.)

Innen térhetsz át azokra a hatásokra, amelyik már a Földfelszín adottságai miatt adódnak a rendszerhez. (Változó vízmélység, partvonal alakja, áramlatok hozzáadódó-levonódó hatásai.) De a csillagászati résszel már rendben vagy nagyjából.

Visszaolvasva kicsit személetesebben kellett volna írnom ezt a mondatot:

"Ez a vonal vándorol a Föld felszínéhez képest, mert a Hold is vándorol a Föld felszínéhez képest."

Jobb megfogalmazás lenne ez:

"Ez a vonal mindig más ponton böki át a Föld felszínét, ..."

OK. Már többen is mondták, hogy rossz tanár lennék, mert a számomra triviális dolgokat nehezen tudom továbbadni másoknak. Most is valami ilyen lehet, az én hibám. :oD

Az idézett rész lényege számomra az, hogy a Hold gravitációs vonzásának ereje önmagában kevés lenne ahhoz, hogy maga "alatt" megemelje a vizet. (Tehát, hogy elemelje a föld felszínéről akármilyen csekély mértékben is, ahhoz ez semmi. Emeli ő valamekkora erővel, de az túl kevés.) Akkor mi történik? Az, hogy ott egy nagyon pici, de mégis létező mértékben kisebb a gravitáció, ezért a többi helyről a víz oda igyekezne, ha tehetné, így a már ott lévő vízmennyiség ettől a nyomástól egy kicsit felfele mozdul el. (Mivel a víz csak nagyon kis mértékben összenyomható, a gyakorlatban összenyomhatatlannak tekintjük.) Ezzel szemben, a külső, Holddal átellenes oldalon az egész rendszer forgásából eredően lesz könnyebb a víz, ezért áramlik oda is.

Persze, ez megint nagyon pongyola megfogalmazás volt, mert minden helyen az összes erő eredője számít, mindenhol hat minden, csak különböző vektorokkal. Csak próbáltam egyszerűsíteni az érthetőség kedvéért.