Az árapály jelenség mi miatt van?

[link]

A Hold vonzása (csillagászati mértékkel a Hold nagyon nagy a Földhöz képest, és közel is van) odavonzza a víztömeg egy részét a saját oldalára. A jelenség érdekes része, hogy ettől a folyamatosan a földön körbevonuló gravitációs hullámtól a Föld két oldalán alakult ki belapulás, és a túlsó oldalon (ahol a vonzás iránya arra hatna, hogy a vízszint a legkisebb legyen,) pedig egy másik ellen-oldali árhullám alakult ki. A valóságban ezt érzékelni az űrből csak műszeresen lehet, mert az áradás kevés helyen haladja meg a 10m magasságot, és ez áll szemben a kb. 40ezer km földkerülettel. Viszont lentről, néhány tengerparton nagyon is jól megfigyelhető. Pl. Afrika keleti partjainál.

A tehetetlenségi erőnek tehát abban van szerepe, hogy a körbeforduló víztömeg a két oldalon ellapult, a hold-oldali és az ellen-oldali részen viszont kitüremkedik a normális gömbalakból. Persze az sem gömb, hanem az egyen-gravitációs felület által kiadódó globoid. Mert a föld sem mértani test, hanem egy egyedi forma, mivel kicsit lapult maga is a sarkok irányából a forgás miatt, valamint nem is teljesen homogén a szerkezete, vagyis a tengerszint az áramlások hatásai nélkül sem lenne tökéletesen kör keresztmetszetű, mert a gravitációs hatások és a centripetális hatás eredője adja meg a felületét. És ebbe kavar bele a Hold a maga gravitációjával.

Bezony. Mivel a Föld nem inerciarendszer, ezért a Földhöz rögzített koordináta-rendszerben Newton II. törvénye nem igaz, ezért fiktív erőkkel kell korrigálni az egyenletet, amelyekkel már leírhatók az erőtörvények. Ilyen a tehetetlenségi erő (ugyanaz, ami gyorsuló kocsiban az ülésbe nyom), a centrifugális erő, a Coriolis-erő, és az Euler-erő (ez utóbbi a Földön elhanyagolható, rettenetesen kicsi a szöggyorsulás).

Úgyhogy a Földön van centrifugális erő, bármennyire is azt tanították, hogy olyan nem létezik :)

A Föld-Hold rendszer közös tömegközéppontja a Föld és a Hold középpontját összekötő szakaszon van, a Föld középpontjától közelítőleg 4600 kilométerre, tehát a Földfelszín alatt kb 1700 méterre attól a földrajzi helytől, ahol a Hold épp az égbolt tetején van.

Két égitest közös tömegközéppontját úgy kapod meg, hogy a saját tömegközéppontjukat összekötő szakaszt az égitestek tömegének arányában osztod úgy, hogy a nehezebbikhez van közelebb. Tehát a közös tömegközéppont a szakaszt két olyan hosszúságú szakaszra bontja, hogy a két szakasz aránya és a(z égi)testek tömegeinek aránya megegyezik.