Az árapály jelenség mi miatt van?

Próbáltok nagyon pontosan fogalmazni, ami helyes, csak attól tartok ettől nehezen érthető lesz a lényeg, elvész valahol. :o)

Itt van egyszerűen: [link]

"Az égitestek egymásra kifejtett gravitációs hatása következtében tapasztalható - többek között - az árapály jelensége is. A Földön legerősebben a Hold és a Nap hatása érvényesül. Az általános tömegvonzás törvénye értelmében a vonzóerő a távolság négyzetével fordított arányban áll. A Hold így nagyobb erővel húzza maga felé bolygónknak a hozzá közelebb eső részét, mint a távolabbit: azaz a Földnek a Hold felőli oldala enyhén kidudorodik. A Föld a Föld-Hold rendszer tömegközéppontja körül kering, amely bolygónk belsejében található. Emiatt a Holddal ellentétes oldalon centrifugális erő lép fel, ez az átellenben lévő oldalon hoz létre dagályt. Ugyanilyen hatást fejt ki a Nap is, ennek mértéke azonban kisebb - a Hold kis tömegét ugyanis ellensúlyozza közelsége. A Hold és a Nap által a Földre kifejtett árapály torzulás egymásra rakódik, erősítik vagy gyengítik egymást. Újhold és telehold környékén, a Hold által keltett dagálykúp a Nap által létrehozottal egybeesik, ekkor éri el az árhullám maximális méretét, ez a szökőár. Első vagy utolsó negyed környékén pedig gyengítik egymás hatását, ezt nevezik vakárnak. Bolygónk a tengelyforgás következtében elfordul a dagály kúpok alatt, így egy adott földrajzi ponton egy nap folyamán majdnem két alkalommal figyelhető meg apály és dagály. A valóságban 24 óra 50 perc alatt zajlik le két dagály és két apály. Ennek oka, hogy amíg a Föld egyszer megfordul tengelye körül, a Hold kissé tovább mozog pályáján, amit bolygónknak kompenzálnia kell. (24 óra 50 perc a Hold két delelése közötti időtartam.) A jelenség következtében a szilárd kéregben létrejövő apály és dagály hullámok magasságkülönbsége centiméteres, a folyékony vízburokban méteres nagyságrendű. A Föld, tengelyforgása során megpróbálja "magával húzni" a dagálykúpot, amelyet a Hold nem enged. Mivel a Föld folyamatosan elfordul a dagálykúp alatt, súrlódás lép fel, ami bolygónk tengelyforgását lassítja, és a Hold pályájának sugarát fokozatosan növeli."

És itt van matekosoknak: sas2.elte.hu/tg/arapaly.doc

Megjegyzem, amiről beszélünk, az egy egyszerűsített képe a valóságnak, mert sem a Föld, sem a Hold nem pontszerű, a gravitációs vonzásterük nem a geometriai, hanem a tömegközéppontból számolható. (Ott sem tökéletesen, csak közelítőleg, mert a Hold minden milligrammja által kifejtett gravitációs hatás külön-külön is számítható lenne egy megfelelően bonyolult számítógépes modellel.) Na ez mindegy, felejtsük is el rögtön, én informatikus vagyok, csak a szakmámat fényeztem. :D :D :D

Ha maradunk annál a közelítésnél, hogy a két égitestet idealizáljuk, akkor a Föld is egy gömb, a Hold is az, és a két gömb középpontját összekötő egyenesen van egy kitüntetett pont, ami körül a rendszer egésze mozog és valójában ez a pont kering a nap körül. Az arányok miatt ez a pont a Föld kérge alatt lesz, annak középpontjától ~4671.2 km-re. Mivel a Hold kering a Föld körül (valójában e közös tömegközéppont körül), és ez nem geostacionárius pont*, így a két középpontot összekötő egyenes folyamatosan vándorol a Föld felszínén. Természetesen a tömegközéppont is vándorol a felszín alatt. A többi benne van az idézetben, én nem tudnám ennél jobban mondani, maximum csak bonyolultabban. ;o)

*-a Hold keringési szögsebessége NEM egyezik meg a Föld forgási szögsebességével. Ha megegyezne, akkor Hold a Földnek mindig ugyanazon a földrajzi helye felett függne az égen, mint egy műsorszóró műhold. Akkor az egész rendszer másképp viselkedne. A valóságban ez a pont vándorol, így a dagály is vándorol vele.