Mikor fog a tudomány végre egy új axiómával előállni az idő, (téridő) fogalmát illetően?

Nem vagy bunkó csak már a második ilyen kérdésedet tetted fel miközben én az előzőnél elmagyaráztam ugyan ezt amit most is ,valamiért nem akaródzik neked megértődni ez a téma.

Megint kérdeztél valamit amire feljebb elolvashatod a választ de azért leírom megint: Minthogy az atomok nem léphetik túl a saját mozgási sebességüket ,így te sem lépheted túl mert te is csak atomokból vagy , ez nagyságrendileg hasonló a fény terjedéséhez innen a szlogen hogy senki nem mehet fénynél gyorsabban.

Ha nem tiszta valami kérdezz!

Petboj már leírta a lényeget, bár kissé zavarosan fogalmaz :) Én inkább csak kiegészíteném egy érdekességgel.

Ugye most van egy bizonyos tapasztalási rendszerünk az időről, ill. annak folyásáról. Valamilyen sebességgel telik, így érzékeljük. Tegyük fel, hogy a Föld a Naprendszer mellett elhaladó, iszonyú gravitációjú fekete lyuk vonzásába kerülne, amely kiszakítaná bolygónkat a Naprendszerből, és a fénysebesség 99%-ára gyorsítva azt elrántaná mondjuk a Szíriusz csillag irányába.

Tegyük fel továbbá, hogy a földi élet ennek ellenére nem pusztulna el, hanem tovább virágzana. Valamint tegyük fel azt is, hogy az ISS (Nemzetközi Űrállomás) valami csoda folytán nem kerülne bele a fekete lyuk vonzásába a Földdel együtt, hanem háborítatlanul továbbra is a Napunk körül keringene. Mit is tapasztalnánk ekkor mi a bolygónkon, és mit tapasztalnának az ISS-en maradottak?

Egyrészt azt, hogy a mi időnk ugyanolyan ütemben telik továbbra is, mint addig vagy azelőtt. Semmi változást nem tapasztalnánk. Ellenben a minket körülvevő világegyetem (az ISS-sel együtt) hirtelen gyors ütemben öregedni kezdene, mert hozzájuk képest a Föld lényegesen nagyobb sebességgel mozogna, mint azelőtt. A második furcsaság az lenne, hogy az ISS-en maradottak is pontosan ugyanezt tapasztalnák! Tehát aki az ISS ablakában áll, és figyeli a gyors ütemben távolodó bolygót, ugyancsak azt tapasztalná, hogy a Föld hirtelen iszonyú gyors öregedésnek indult. Ez a relativitásdelmélet egyik fura érdekessége.

Harmadik érdekesség, hogy ha felkapcsolnánk az ISS-en egy erős lámpát, és rávilágítanánk a távolodó Földre, akkor az egyébként közel fénysebességgel távolodó Földön a beérkező fénysugarakat továbbra is fénysebességűnek mérnénk. Sőt, a bolygónk mellett elhaladó fénysugarak távolodási sebessége is fénysebességű lenne: ráadásul mind az ISS-hez, mind a Földhöz képest.

Ezek így már elég furcsa dolgok, nehéz elképzelni őket, de még csak most jön a java.

Tegyük fel, hogy a földi civilizációnk nemhogy nem pusztulna ki, de hirtelen óriási technikai fejlődésnek indulna, és másnapra össze is tákolnánk egy frankó kis fúziós űrhajót. Hajtóműve izmos darab, képes arra, hogy a fénysebesség 99%-ára tudja gyorsítani az űrhajónkat. Nosza neki is vágnánk a világűrnek, és csúcsjáraton elindulnánk bolygónkról a Szíriusz irányába. (Ugye a bolygónk is ebben az irányban halad, az ISS-hez képest eleve a fénysebesség 99%-ával távolodva tőle.)

Mit is tapasztalnánk, ott, az űrhajóban?

Elsősorban azt, hogy az űrhajónk kabinjának falára függesztett óra pontosan úgy járna továbbra is, mint azelőtt hogy elindultunk volna, semmiféle változást az idő telésében nem tapasztalnánk - legalábbis az űrhajón belül. Ezzel szemben az űrhajó ablakán kitekintve azt látnánk, hogy világegyetemünk még borzasztóbb öregedési sebességre kapcsolna, akárcsak az ISS legénysége (ugye már a bolygónkról figyelve is lényegesen gyorsabban öregedtek). Az ISS-lakók az űrhajót szemlélve dettó ugyanezt tapasztalnák: az űrhajóban utazók még a Földön maradottakhoz képest is nagyobb ütemben öregednének, amely Földiek egyébként is marha gyorsan öregednek továbbra is.

A másik furcsaság, hogy hiába távolodik a Föld 0.99c-vel az ISS-től, és hiába távolodik közben az űrhajó is 0.99c-vel a Földtől ugyanazon irányban, az ISS-ről mérve az űrhajó sebessége "mindössze" 0,9998c lenne. Ráadásul ha az ISS-ről rávilágítanak egy lámpával az űrhajóra, a beérkező fénysugarak sebessége (na ki találja ki?) bizony, pontosan 300K km/s lenne. Ugyanazok a fénysugarak, amelyek a Föld mellett a Földről mérve is 300K km/s sebességgel haladnának el.

Nem .

Ezek a dolgok hogy a múltad meg a jövőd és a térbeni elhelyezkedésed és a másik emberhez viszonyított időd csak makrofizikában léteznek, ezért mondtam hogy te az alapokkal nem vagy tisztában azért merülnek fel ezek a kérdések de másnál is csak most te raktad föl.

Nem hülyék találnak ki ilyen mondásokat hogy a fizikai világ csak egy illúzió ,ez tudományosan is igazolva van csak a tudomány ezt az illúziót a fizika törvényeinek nevezi mert az.

Ezért különül el a kvantumfizika mert ha lekicsinyítenéd magad egy proton méretére akkor ott kidobhatod a kukába az egész fizikát, ott nem számolhatod ki a fizika törvényeivel hogy mennyi ideje tartózkodsz ott ,vagy éppen merre mész , ott csak jelen van ,nincs jobbra balra fel le , nincs nyomás szoval nincsenek meg a fizika törvényei.Csak megfigyeléseken alapuló kijelentések vannak pl az elektron párja a proton, és kering az atommag körül és taszítja a másik elektront stb de ezek csak látható megnyilvánulásai a sokkal bonyolultabb elemek szféráinak eredő interakciójai . Ezek a szférák hullámterek melyek egy forráspontból áradnak ki gömbszerűen és egymás forráspontját taszítják, itt két hullámfront közti távolság (később) két létezési periódust jelöl ,a hullám másik fázisa ami "nincs" az örökké láthatatlan számunkra ezt hívjuk antianyagnak (ez az anyag párja + -) így van meg a szimmetria.

Itt már szó nincs fénysebesség azaz önterjedési korlátról mivel itt még planc hossz alatt vagyunk , így az eredő taszításokból létre is jön símán fénysebességnél nagyobb pl magát a fényt létrehozó ilyen időrendszer kb 3x fénysebességgel köröz saját magában miközben árasztja a hullámokat amiből később foton lessz van is egy szimuláció itt: http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&list=..

sőt több elem szimulációját is megtalálod ilyen alap hogy víz ,tűz ,föld ,levegő bár inkább keress rá hogy a pontos terjedési sebességeket megtudd. Természetesen ezeket ne kémiai elemként értelmezd félre ahogy mindenki teszi ,ez csak egy primitív függvény és ebből következnek később a tapasztalható részecskék ,meg a fizika törvényei is.

Szoval a válasz hogy részecske nem fog c nél gyorsabban menni mert saját magát bontaná le ,egyébként ettől van a fénynek is részecsketulajdonsága mert nem lépi át a saját múltját hanem torlassztja maga előtt fel és ez a "kemény" multrétegződés képes arra hogy pl egy lézerrel meglősz egy fémdarabot és az elrepül ugyan úgy mintha puskával lőtted volna meg miközben sokan még úgy tudják hogy a fény csak valamiféle hullámtér ami nem képes erőt kifejteni anyagokra. Igazából minden hullám is meg részecske is , a fény a sebessége miatt lesz részecske is.

A tudomány viszont rengeteg virtuális részecskét kitalált hogy megmagyarázhassa a valóságot pont azért mert az atomban nagyon nincs is semmi 99,99% a semmi.Az ilyen részecskék tárgyalásánál nem szabad elfelejteni hogy az csak egy segédadatként létezik pl a gravitáció vagy a sztatikus tér megmagyarázására . Remélem így világosabb.

Mindezeket összevetve, a relativitáselmélet azt mondja ki, hogy kitüntetett inerciarendszer nincs, minden mozgás viszonylagos. Ez azt jelenti, hogy nincs a térnek egyetlen olyan pontja se, amelyiket abszolút nyugalomban lévőnek tekinthetnénk. Ennek velejárója az az érdekesség, hogy ha csak egy objektumot vizsgálunk, akkor nincs objektív mód annak eldöntésére, hogy az mekkora sebességgel is halad. Mi születésünk óta ahhoz vagyunk szokva, hogy a Földünk szilárdan áll a helyén, így kézenfekvőnek tűnik, hogy azt mint biztos pontot vegyük kísérleteinkben. A newtoni mechanikában ez nagyon jól be is vált, ám az einsteini relativitáselmélet értelmében Földünk sem egy biztos pont. Hogy ezt az elméletet megértsük, hogy fel kell adnunk az eddig biztosnak hitt pontot, és bele kell törődnünk hogy egy ugyanolyan általános pontja Univerzumunknak, mint bármelyik másik. Tegyük fel, hogy egy nagy aszteroida elszáguld a Földünk mellett mondjuk 10 km/s sebességgel. Természetes ez a kijelentés, gyakorta előfordulnak ilyen esetek (legalábbis pár évente egyszer mindenképpen). Most tegyük fel, hogy ezen az aszteroidán kifejlődött az értelmes élet, és eljutottak addig, hogy távcsöveket készítsenek, és azzal figyeljék a világűrt. Ezeknek az értelmes lényeknek a legkézenfekvőbb, magától értetődő viszonyítási pont az ő aszteroidájuk lenne. Ők ahhoz viszonyítanának mindent, ami azon kívül (az Univerzumban) történik.A fentebb említett esetben a kis távcsövecskéikkel azt figyelnék meg, hogy egy kék bolygó (és végeredményben egy komplett csillagrendszer) húz el mellettük pontosan 10 km/s sebességgel.

Akkor most kinek is van igaza: nekünk, akik azt tapasztaljuk hogy egy kis szikladarab elhúz a Föld mellett 10 km/s sebességgel, vagy az űrlénykéknek, akik azt tapasztalják hogy egy nagy kék bolygó vágtázik el mellettük ugyanekkora sebességgel?

Természetesen mindkettőnknek igaza lenne, csupán nézőpont kérdése a dolog. Sőt, ezek fényében a legésszerűbb azt lenne mondani, hogy a két égitest egymáshoz képest 10 km/s sebességgel mozog. Így mentesítettük kijelentésünket a "biztos ponttól", a nézőponttól, és kizárólag az egymáshoz képesti viszonylagos sebesség meghatározására adtunk értéket.

Nos, ha ezt el tudjuk fogadni, akkor ebből logikusan következik, hogy egyetlen objektum esetében nincs is értelme sebességről beszélni, se mozgási irányról; hiszen nincs olyan másik objektum, amelyhez képest a sebességét vagy mozgásának irányát viszonyítani tudnánk. Ha kicsit továbbmegyünk ezen a gondolatfonálon, akkor arra is rájövünk, hogy Univerzumunkat kezelhetjük egyetlen önálló objektumként. (Ez logikus is, hiszen a nevét is innen kapta: Uni, vagyis egyetlen, egyedülálló.) Ez pedig azt jelenti, hogy semmiféle objektív lehetőségünk nincs meghatározni az univerzum sebességét, vagy mozgásának irányát. Tehát vehetjük állónak is a téridőben (természetesen ez a legkézenfekvőbb), vagy akár a fénysebesség akárhány (de szigorúan 100 alatti) %-ával is száguldhatna (mihez képest), semmiféle különbséget nem tapasztalnánk egyik esetben sem.

Pendulum itt maximum te nem ismered az időt:D

Sceptice : Ezen még javítani kell ne haragudj .

Az az igazság hogy a történeteidben semelyik szereplő nem fogja azt látni hogy rohamosan öregedne a másik mivel te minden esetben távolodó eseményeket jelölsz meg így mindenki azt fogja látni hogy a másik lassan veszi a levegőt :) míg a saját pulzusa szépen ketyeg. Elmondom mi van: Az űrhajó megfordul visszamegy a földre majd a föld is megfordul és visszamegy az űrállomásra a naprendszerbe és lenyugszanak, ilyenkor azt lehet nagyvonalakba mondani hogy az egész kaland legkevesebb idejébe az űrhajósoknak telt utána a földnek és akik rongyá öregedtek azok az SST űrállomás tagjai lesznek. Erre mondtam néhánnyal ezelőtt hogy két pont között leghosszabb idő az egyenes az antieuklideszi geometriában . A térben mindig annak telik gyorsabban az ideje aki kevésbé mozog tehát a legrövidebb utat teszi meg összevetve másokkal akik furikáznak nagy utat járnak be és gyorsabban mozognak , feltéve hogy találkoznak és igaz az állítás hogy a másik több utat járt be vagy gyorsabban mozgott. Persze kilehet hozni egyformára is a dolgot ha pl a nyugis alak hirtelen méggyorsabban mozdul el vagy nagyobb utat jár be a találkozás (elméleti szinkron) pont előtt.

Másik ami szerintem helytelen , hogy nem állíthatsz ilyeneket hogy az űrhajó ,99c vel halad a földhöz képest mivel ez ellenkezik a relativitás elméletével , te csak olyat állíthatsz és a jelölés helyes ,99c akkor ha azt mondod az űrhajó ,99c vel halad .

Nincs viszonyítási környezet azért van ott a c és azért nem adódnak össze a három eseménynek a mozgási értékei mert nem egymáshoz képest mozognak absolute kordinátarendszerben ,erről szól a relativitás elm.

Arra viszont kíváncsi lennék milyen képlettel jött ki a két azonos irányú ,99c ből az SST űrállomásból mért c érték , úgy emlékszem ez meg se volt adva vagy igen? Esetleg ezt ábrázoltad krd rndszerben?

Sceptic

"egyetlen objektum esetében nincs is értelme sebességről beszélni, se mozgási irányról"

Az űrhajó mint egyetlen objektum ha beleteszel ilyen giroszkóphoz hasonló mérőeszközöket akkor tudod mérni a gyorsulást de még a relativ irányt is , nem kell viszonyítási objektum felejtsd el :) Maga a test c értéke a viszonyítás.