Az ember evolúcióval jött létre?

"Nem ki lehet hanem ki kell zárni!! nincs teremtő ha meg van az valami anyag,gáz vagy mittom én de nem egy emberhasonmás izé"

Ez rendkívül meggyőző volt. Köszi.

#51: Ez a másik oldalról erős kijelentés. A tudományos módszertan is csak azt indukálja, hogy egészen addig ellejavalt Istennek, vagy bármilyen a tudomány által eddig el nem fogadott tényező elfogadása, amíg nincs mellette erős indok. Mivel semmi nem utal arra, hogy felül kell bírálni a jelenlegi fizika alapvető megállapításait. De azt hiszem ezt már leírtam…

De bármilyen Isten létezése pusztán logikailag nem zárható ki. Az igen, hogy a világ jelenlegi működésében észlelhető szerepe lenne, de azt nem, hogy beleszólhatott a világ jelenlegi állapotának létrejöttébe. Maga a fizika törvényei szigorúan elméleti oldalról akár lehetőséget is adnak erre. De ettől még tudománytalan ezt a feltételezést továbbvinni, mert nem vezet sehova a tudomány szempontjából. De erről is írtam már.

Igen.

Igen.

Igen.

Kb. a törzsfáját tudjuk biztosan.

@19: "Itt hozzá kell venni, hogy a tudomány kizárólag modelleket képes alkotni."

Minden gondolkodó entitás/elme csakis modellekkel dolgozik. Ha te reggel kitalálod az aznapi teendőket, máris modellt alkottál. Minden gondolatod, minden érzékelésed modell, mivel az agyad fizikailag nem az, mint amin épp gondolkodik. Információt dolgoz fel. Épp ezért az Istenről alkotott gondolataid, vagy Isten "érzése"/érzékelése is modell.

"Nem adhat választ a „miért” kérdésére, csak a „hogyan” kérdésére tud választ adni."

Bármilyen kérdésre lehet választ keresni. A miért és a hogyan egyébként is összefüggenek. Egy hosszú "hogyan" "miértek" egymásutánisága.

A Földi élet keletkezése és lényege az alábbi:

Autokatalitikus körfolyamatok - Ezek olyan kémiai folyamatok, amelyekben a kiinduló anyag végül megjelenik a folyamat végén is, valamint ez a kiinduló anyag magát a folyamatot is katalizálja. Ez a jelenség a földi élőlények anyagcseréjének az alapja (ld. citromsav-ciklus).

Templátpolimerizáció - Számos egyszerű molekula képes összekapcsolódni a vele megegyező molekulával, hosszú láncokat alkotva. Számos ilyen lánc képes más, egyszerű molekulákat megkötni. Jó néhány ilyen lánc pedig a megkötött molekulákon keresztül képes összekapcsolódni más (inverz) láncokkal. Mivel a megkötött molekulák (bázisok) meghatározzák a másik oldali láncon lévő molekulákat, ezért az egyik lánc innentől kezdve sablonja lehet egy másiknak. Ez a jelenség a földi élőlények örökítőanyagának és a fehérjéknek az alapja.

Membránok - Számtalan olyan molekula létezik, melynek egyszerre van víztaszító és vízvonzó része. Ilyen pl. a szappan. A víztaszító rész általában egy hosszú szénhidrogénlánc. Az ilyen molekulák puszta fizikia okokból kettős molekularétegű membránokká állnak össze, általában ún. "vezikulákat" alkotva. Ezek membrángömbök, illetve hétköznapi nyelven: buborékok. Kívül és belül is oldat (víz van). A buborék fala meg egy molekula kettősréteg, ahol a vízvonzó rész van a réteg külső oldalán, a molekulák szénhidrogénlánca pedig egymás felé fordulnak. Ez a jelenség a földi élőlények sejtmembránjának az alapja.

Ez a három jelenség, ha megfelelően összefonódik, akkor élet keletkezhet, az élet alatt itt a minden tudásunk szerinti földi életet értjük.

A keletkezés a körfolyamatokon nyugszik: körfolyamatok össze is kapcsolódhatnak, akár egymást is katalizálva. Pl. egy körfolyamat kimenő végtermékei lehetnek a membránt alkotó egyszerű zsírmolekulák, és/vagy a templátmolekulák hordozómolekulája. Egy megfelelő oldatban kialakulhat olyan körfolyamategyüttes, amely egy, az oldatban lévő anyagot folyamatosan elbontva zsírmolekulákat épít, amelyek szimplán összeállnak vezikulává, amely bezárja a körfolyamatot saját magába. Ha a körfolyamategyüttes templátmonomert is gyárt, akkor azok a templátmonomerek bennmaradnak a vezikulában és polimereket alkot(hat)nak. Ha vannak az oldatban megfelelő bázisok, akkor azokat a monomerek sok, kettős láncot alkotó, összekapcsolódott polimert és összegabalyodott egyláncú polimert alkothatnak, amely polimerekben véletlenszerűen van valami bázissorrend. Igazából ez már gyakorlatilag egy elő-élőlény: van agyagcseréje, szaporodik és örökli az elődje polimerjeit. (A szaporodáshoz tudni kell, hogy egy vezikula, ha nő, akkor pusztán fizikai okokból, mivel a belsejében csökken az anyag, a felülete meg nő, végül kettéosztódik két kisebb vezikulára.)

No és itt jön az információ kérdése. A kémia és a molekulák már csak olyanok, hogy bennük az elektronok eloszlása nem feltétlenül homogén. Ezért pólusos a vízmolekula. Az oxigén része negatív, a hidrogén részei pedig pozitív lesznek, mert az oxigén magához vonzza az elektronokat az idő nagy részében. A vízmolekulák ezért is tudnak jeget alkotni, meg folyadékot, mert egymáshoz kapcsolódnak az előbbiek miatt előálló elektromos erők miatt. (Az egyik molekula oxigénje vonzódik más molekulák hidrogénjéhez, ami így összetartja az anyagot - ld. "hidrogén-híd".) Egy olyan polimer, mely bázisokat (egyszerű molekulák) is megköt, szintén rendelkezik elektromos inhomogenitással, ha a bázisok nem egyformák, hisz' az egyik bázis "kiálló" része lehet, hogy pozitív töltést mutat, egy másiké pedig negatívat. Ha pedig ez a polimer elég hosszú (akár csak pár tíz monomernyi), akkor a molekula saját magát vonzza, taszítja, a különböző töltésű részei mentén! Az eredmény pedig egy három dimenzióban összeálló gombolyag: a töltések "összekócolják", "összegombolyítják" a molekulát. Igen ám, de a három dimenziós alak egyértelmű függvénye a töltéseloszlásnak, a töltéseloszlás pedig a bázissorrendnek, vagyis a protosejtben lévő bázissorrendek kódolják a gombolyagok alakját. A templátpolimerizáció miatt a bázissorrend pedig nagyjából öröklődik, ezért az "utód" elősejtben is olyan gombolyagok lesznek, mint az elődsejtben (öröklődnek). Persze mindig változik itt-ott a másolás tökéletlensége és fizikai/kémiai kölcsönhatások folytán (mutáció). Hogy ezeke a gombolyagok miért lényegesek? Azért, mert háromdimenziós, töltésekkel dolgozó enzimként tudnak működni. Puszta fizika és kémia. Magyarul a gombolyagok jelentős hányada képes egy v. több kémiai folyamatot katalizálni/megvalósítani. Hogy melyiket és milyen mértékben, az a gombolyag szerkezetén múlik.

Amikor az elősejtjeink osztódnak és mutálódnak, akkor pl. létrejöhet véletlenül olyan gombolyag (vagyis épp úgy mutálódik egy bázissorend), ami pl. a zsírmolekulák gyártását katalizálja, elég, ha gyengén, mondjuuk 5%-kal gyorsítja a folyamatot. Ekkor mi történik? Az egész elősejt populációban az így előállt gyorsnövésűek túlszaporodják a többit. Innentől az ezt létrehozó gombolyag bázissorrendje "értelmes", de legalább is értékes genetikai információvá lépett elő. Lehet, hogy később létrejön egy 15%-kal gyorsító, vagy pl. az anyagcserét gyorsító, vagy a membránt mindenféle tulajdonsággal ellátó molekula, ami mind-mind a gombolyagok enzimműködésén alapul. Ezek pedig a generációk során felgyülemlenek és egyre bonyolultabb struktúrákat és folyamatokat hoznak létre.

Nem olvastam végig a kommenteket, de jelenleg az evolúció adja a legjobb magyarázatot az ember kialakulására.

Persze kinek mi a legjobb. Nem a legegyszerűbb, némely részlete nehezen érthető, és vannak még megválaszolatlan kérdések, viszont a bizonyítékok objektívek és tudományos igényűek, ellentétben a tisztán hitbeli magyarázatokkal.