Elhiszitek, hogy 1962. május 22-én megtörtént a Marsra szállás?
Ember a Marson – 1962. május 22.
Érthetetlen szavak
- Csak öt szektor.
- Thomas, hallasz?
- Vesszük a tv-képeket.
- Jó képeket kapunk. Töménytelen sok részlet kivehető. Mi a helyzet nálatok?
- Szép kilátás. Rendben Houston.
- Készenlét.
Sokan beszélnek egyszerre, érthetetlen hangzavar.
Hajtóműzaj.
- … egyes mód és készenlét.
- Teljes készenlét
- Készenlét.
- Készenlét, Houston.
- … jobb később, mint soha…. Tudnátok ellenőrizni az értékeket? Houston, minden rendben.
Érthetetlen.
- Készenlét, megerősítésre várunk. Houston.
- Készenlét visszaszámláláshoz.
- Egy, kettő, három (oroszul is számolnak. Egy hang adatokat ismétel oroszul, valószínűleg az angol szavakat tolmácsolja, melyet orosz kollégája mond.)
- A szél 31 km/h, délkeleti.
Ismét adatok oroszul.
- Légnyomás 707.7 millibar.
Orosz és angol beszélgetés teljes kavalkádja.
- Készenlét leszálláshoz.
- Visszaszámlálás vége.
A leszállóegység leszáll. A hajtómű dübörgése minden mást elnyom. Az utolsó érthető mondatfoszlány:
- … készenlét.
- Megcsináljuk! Hallelujah (orosz beszéd.) Megcsináltuk! Megcsináltuk! Nem volt könnyű. Nem volt könnyű… (orosz beszéd, üdvrivalgások.)
- Istenem, mi az? Valami mozog.. Valami mozog ott.
Orosz és angol beszélgetés kakofóniája.
- .. hé fiú, valaki veszi …. Ez az esemény lesz a történelem legnagyobb tette. 1962. május 22-én elértük a Mars bolygó felszínét. És élet nyomait látjuk.
Orosz beszéd.
Felvétel vége.
Még egy kis adalék, ha kétséged lenne:
http://www.youtube.com/watch?v=U8-7N5q2dzI#t=6m50s
7:00-nál ez olvasható: APRIL 1ST 1977
Mióta szokás egy dokumentumfilmre dátumot írni, főleg úgy, hogy az nem egyezik a leadási időponttal?
Mióta szokás egy dokumentumfilmben egy „tudóst” színésszel eljátszani?
Na jó, teszek egy próbát, hátha.
"Sőt, ha a felhők sűrűek, márpedig sűrűek és a földi ciklonok és időjárási frontok jellegzetességeit mutatják, akkor talán nem is széndioxid-kristályok alkotják őket… Ha pedig nem fagyott széndioxidból állnak, márpedig nem abból állnak, hanem vízpárából, akkor a vízpárának ugye forrás is kell, s mivel a víznek nem gyakori szokása, hogy a szilárd jég halmazállapotból közvetlenül párává alakuljon, A sarki jégtakarók tehát nem jöhetnek szóba a vízpára keltésében. (Ráadásul, ezek összetételét az amerikaiak folyamatosan széndioxidjégnek határozták meg, s az európaiak bátor fellépése szükségeltetett ahhoz, hogy végre a tengerentúlon is beismerjék, a jégsapkák anyaga lényegében kizárólag vízjég…) Szükségképpen felszíni nyílt vizeknek is elő kell fordulniuk, méghozzá nagy számban és nagy területre kiterjedve, hogy a megfigyelhető felhőzet mértékét létre tudják hozni. "
Bár úgy állítja be, de nem titok, hogy a Mars légkörében vannak felhők. Szén-dioxid, illetve vízjégkristályok is alkothatják őket. Sőt, bár a cikk írója valószínűleg erről nem hallott, de a vízjég is képes szublimációra, és a Marson ez is szokott történni.
De vizsgáljuk meg kizárólag logikailag is. Miért lennének sűrűek a felhők? Mit ért az alatt, hogy a Földéhez hasonlóak a ciklonok? Miből vonja le ezt a következtetést? Először SZERINTE nem szén-dioxid alkotja a felhőket, majd ezt TÉNYKÉNT kezeli, és ebből vonja le a következtetést, hogy BIZTOSAN vízpárából állnak. Mindenféle indoklás, vagy az egyéb lehetőségek kizárása nélkül. Mivel nem ismeri a szublimációt, ezért már óceánokat vizionál. Bár nem olvastam végig, de ezekre nem ártana bizonyítékot találni; de tudom, a világ összes felvételét hamisították...
Nem olvastam el se a párbeszédet, se a cikket.
Nekem tök "hihető", hogy 1961-ben kijut az ember az űrbe és már 1962-ben leszáll a Marsra, miközben a Holdra csak 1969-ben megy...
#15: Nekem meg hihető, hogy te Kovács Jolánka vagy, egy 120 kg-os kisnyugdíjas Tahitótfaluról. Miért ne lenne hihető?
A tudomány pont azért tudomány, mert nem az alapján dönt, hogy valami hihető-e, hanem tényekből, mérésekből von le következtetéseket. Akár hihető az, akár nem. Sok tudós úgy igazolt kísérlettel egy tézist, hogy a kísérlet célja a tézis cáfolata volt, mert nem tartotta „hihetőnek”. De a kísérlet győzte meg arról, hogy a tézist igaznak kell tekinteni, pontosabban fogalmazva a tézis jól modellezi a valóságot. Mégegyszer: a tudomány nem hit kérdése. Az igazság sem annak a kérdése, hogy valami hihető-e vagy sem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!