Létezik-e olyan, hogy egy tárgy vagy annak egy része a földi 9.81 m/s2 gravitációban, ha elengedem, ennél a 9.81 m/s2-nél számottevően nagyobb gyorsulással esik? Persze motor vagy egyéb hajtómű nélkül.
válasza:
válasza:"No azért ez nem igaz ám! Maximum addig amíg a csőben a robbanótöltet hatására gyorsul a lövedék. Amint elhagyta a torkolatot az iszonyatos légellenállás lassítani fogja, még akkor is ha lefelé lőttük ki. Így nagyon, de nagyon sántít a példa."
Miért, a csőben nincs légellenállás? A legtöbb puskából kilőtt lövedék képes a hangsebesség elérésére vagy többszörös hangsebesség elérésére alig -2 méteren. Szóval ha erre a gyorsulásra még a gravitáció is rásegít, akkor sokkal gyorsabban éri el azt a sebességet, tehát g-nél nagyobb gyorsulással gyorsul. Amire te gondolsz, az a "terminal velocity" vagyis az a végsebesség, ami elérhető a légkörben adott test által.
válasza:A főkérdés szempontjáából mindegy, hogy végez-e munkát a megtámasztás, mert azt írtad:
"Lőporral, rugóval, mágnessel stb. sem hatunk a tárgyra."
Márpedig az alátámasztás hat rá.
Amúgy a munkát szerintem a gravitációs mező végzi, az alátámasztás ebben nem játszik szerepet, mert lassítja ugyan a test mozgását, de a munka időfüggetlen. Viszont az eredeti kérdésed ettől még félrevezető, a munkát utólag keverted bele.
válasza:"Miért, a csőben nincs légellenállás? A legtöbb puskából kilőtt lövedék képes a hangsebesség elérésére vagy többszörös hangsebesség elérésére alig -2 méteren. Szóval ha erre a gyorsulásra még a gravitáció is rásegít, akkor sokkal gyorsabban éri el azt a sebességet, tehát g-nél nagyobb gyorsulással gyorsul. Amire te gondolsz, az a "terminal velocity" vagyis az a végsebesség, ami elérhető a légkörben adott test által."
No akkor számoljunk picikét. legyen a cső 1m, a torkolati sebesség pedig 1500 m/s
a v=a*t képletből és az S=(a/s)*t*t képletből kiszámolható a lövedék gyorsulása és a gyorsulás ideje. Ezen értékek:
a=1125000, t=1/750 s.
A gyorsulás "g"-ben kifejezve a=114678.
És ezek után te azt mondod, hogy az a plusz egy nyamvadt g, azaz a 114678 helyett 114679 gyorsítóerő, ami tart mindösszesen a másodperc 750-ed részéig... "...ha erre a gyorsulásra még a gravitáció is rásegít, akkor sokkal gyorsabban éri el azt a sebességet..."
Nem baj ha kinevetlek ? :))))
33-as:
Nyilván nem sorolhatok fel minden lehetséges módot, ahogyan lehet befolyásolni egy test esését, nem akartam kisregényt írni.
"az alátámasztás ebben nem játszik szerepet, mert lassítja ugyan a test mozgását, de a munka időfüggetlen."
"A főkérdés szempontjáából mindegy, hogy végez-e munkát a megtámasztás"
Éppen hogy NEM mindegy.
Az igaz, hogy van olyan alátámasztás (pl. egy pneumatikus dugattyú), amely nem megállítja, hanem csak lassítja a tárgy esését, ez esetben azonban a helyzeti energia egy része a pneumatikán végez munkát, nem pedig az eső test kinetikus energiáját növeli. Ennek következtében belátható, hogy ha valami lassítja a tárgy esését, akkor a tárgy kisebb sebességgel ér a talajra, tehát kisebb lesz a kinetikus energiája.
Éppen ezért én olyan módokra adtam pár példát, ami befolyásolja a tárgyon végzett munkát. Mivel ha a tárgyon semmi más nem végez munkát, csak a gravitáció, akkor a földetéréskor a tárgy energiája mindig ugyanannyi lesz.
Éppen ezért nem félrevezető a kérdés. Egy tengelyhez hasonló "alátámasztás nem végez munkát", ezért nem befolyásolja a test kinetikus energiáját földetéréskor. A munkavégzés megléte vagy hiánya kulcsfontosságú szempont.
válasza: válasza:"a helyzeti energia egy része a pneumatikán végez munkát"
Az energia nem végez munkát.
"ha valami lassítja a tárgy esését, akkor a tárgy kisebb sebességgel ér a talajra, tehát kisebb lesz a kinetikus energiája."
A talajra érkezéskor igen, de az össz energiaváltozás (rajta végzett munka) ekkor is ugyanaz lesz.
Amúgy hogy jutottunk el a talajhoz éréshez. Már nem is igazán értem, miről akarsz meggyőzni itt mindenkit. :)
válasza:"A talajra érkezéskor igen, de az össz energiaváltozás (rajta végzett munka) ekkor is ugyanaz lesz. "
Egy csodákat! Ha pl. egy 1 kg-os test 20m magasról leesik, akkor közvetlenül a földet érés előtt 20m/s a sebessége, az energiája pedig 200J. Fékezzük egy pneumatikával úgy, hogy csak 10m/s sebességgel érjen földet. Ekkor az energiája 50J. És a rajta végezett munka is csak 50J, mivel az energia nem vész el.
A hiányzó 150J munkát nem a testen végezték, hanem a pneumatikán, miáltal a benne lévő gáz hőmérséklete és nyomása megnőtt. Persze ez is a test helyzeti energiájából származik, de az már más tészta: energiamegmaradás.
Másképp is kiszámolhatod. Ha a testet a pneumatikával annyira fékezed, hogy 20 méter úton 10m/s-ra gyorsul fel, akkor a testre a 20 méter úton 2.5N eredő erő hat, ami 2.5m/s^2 gyorsulst eredményez. Ez a 2.5N erő 20 m úton pontosan 50J munkát végez. Persze szimbolikusan átlárhatóbb a számítás.
"Már nem is igazán értem, miről akarsz meggyőzni itt mindenkit. :)"
Én? Semmiről nem akarok meggyőzni senkit. Én csak kérdeztem. Jöttek jó válaszok és rosszak is. Aki rossz választ ad, az két dolgot tehet: vag ytanul belőle és akkor jól járt, mert nőtt a tudása, vagy kimagyarázza magát, ami kevésbé hasznos a sázmára.
válasza:"egy test energiája annak munkavégző képességét jelenti."
Én a megfogalmazást furcsálltam. Olyan, mint mikor azt mondják, hogy a hány volt feszültség folyik az ellenálláson. :)
Amúgy igen, a munkavégzés energiaváltozást okoz, vagy az energiaváltozás munkát jelent. De a munkát inkább erő végzi, ha mechanikáról beszélünk.
De csak fogalmazásbeli furcsaság. :))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!