A nagyobb tömegszámú atomoknak miért van nagyobb eltérés a tömegszámuk, és a relatív atomtömegük közt mint a kisebbeknek?
Tömegszám? te nem a rendszámra gondolsz. Egy atomnak létezik többféle tömegszámú változata (izotópok). Ha a rendszámra (protonok számára) gondolsz, akkor a kérdés értelmet nyer. Az atomok minőségét ugye a protonok határozzák meg. Mind a proton mind a neutron képes magerők biztosítására, amik rövidtávon hatnak, de erősek. Annyira, hogy az atomerőművek is ezeknek a magerőknek a felszabadulását aknázza ki. A proton pozitív töltésű, tehát két proton a magerők ellenére sem tűrik meg egymást, kivéve, ha egy semleges neutron csatlakozik a kapcsolathoz, ami úgy működik mint egy ragasztó.
Azonban Mint egy szappanbuborék is, kis méretben stabil, és megtartja önmagát, nagyobb méretben azonban ingatag és hajlamos a szétbomlásra. A hidrogénnek 1 protonja van, tehát egy neutron neki csak hátráltató tényező, ezért leggyakrabban 1-es tömegszámú hidrogén fordul elő. Egy szénatom esetében azonban más a helyzet. 6 protonja van, ami csak neutronok segítségével maradhat egyben. A legoptimálisabb neutronszám számára ugyanúgy 6. Létezik kisebb, nagyobb tömegszámú szénatom is, csak azok értelemszerűen kevésbé stabilak, ritkábbak.
Minél feljebb megyünk a sorban annál több neutron kell, hogy a protonok egyáltalán egyben maradjanak, emiatt van az uránnak 92 protonja, és általában 146 neutronja, és még így is instabil, mint pl a trícium.
Ezt laikusként írtam, azért jó lenne egy hozzáértő válaszát is látni.
Köszönöm most már értem miért van ez az arányosság a tömegszám és az izotópok száma között. De nem a rendszámra gondoltam, hanem a tömegszámra, vagyis a nukleonok számára.
Minél nagyobb a nukleonok száma, a relatív atomtömeg annál jobban eltér. Akkor így most már meg is magyaráztad miért. De mondjuk ha a rendszámot vesszük annál is ugyan ez az arányosság van. A rendszám növekedésével ugyan úgy nő az izotópok előfordulási aránya, szóval nem értelmetlen a kérdésem. "A tömegszám egész szám, de a relatív atomtömeg (és a moláris tömeg) nem egész szám, mert figyelembe veszik az izotópok előfordulási arányát is" -ezt a könyv írja, szóval a kettő nem ugyan, az ha esetleg ezért értetted félre.
A tömegszám és az izotópok száma között egyenes arányosság van-e?
Egyenes arányosság semmiképp.
Különben a kérdés nem túl értelmes, mert az izotópokat az elemekhez (tehát a protonok száma által meghatározott anyaghoz), rendszámokhoz rendeljük, a tömegszám pedig egy elemek felett álló fogalom, pl. a 3H és a 3He ugyanolyan nehéz.
Viszont a hidrogénnek 3 izotópja van, a héliumnak pedig kettő, tehát nem is növekszik az izotópok száma, sőt.
H: 3
He: 2
Li: 2
Be: 3
B: 2
C: 3
N: 3
O: 3
F: 1
Ne: 3
Ez semmilyen arányosságnak nem nevezhető.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!