Hogyan lehetnek földtörténeti korok?

2-3 ezer km mélyről egy sima robbanás simán visszaverődik. Úgy számolják, hogy adott közegben tudják a hullámok terjedési sebességét. És rétegekként lebontva vizsgálják. Ha sok hullám visszajön egy rétegről akkor megismétlik és azzal az előző adattal korrigálva számolják tovább, de ez már le lett írva.

Mindenkinek van véleménye persze. de hidd el, hogy ez így történik. Nálunk az egyetemen, az alkalmazott földtudományi kutatóintézetben ennek a módszernek a tökéletesítése folyik.

Vannak olyan szeizmográfok amik pl. elmozdulást jeleznek, ha egy földigiliszta halad el tőlük jópár méterre. :D Vannak nagyon precíz műszerek. ;)

Jó aki nincs benne az ilyen földtudományi dolgokban és nem ezt tanulja, vagy nem ebben dolgozik annak kissé hihetetlen az egész! :)

Ja és kimaradt, hogy ez általam tapasztalt. Geofizikát tanulok és vannak ilyen terepgyakorlataink. Miért olyan nehéz elhinni? Képzeld voltunk már robbantani is! :D

Robbantással határoztuk meg pl., hogy Gyöngyösorosziban milyen mélységben található epitermális rézércesedés.

Részemről lezártnak tekintem, mert nem lehet meggyőzni téged, annyira harcolsz a saját igazadért ami megjegyzem téves.

Ennyi erőből minden tudományt meghazudtolhatnál amihez nem értesz. de ha az igazat mondjuk, mert értünk hozzá miért nem hiszed el? :D

A robbantás által kellett hullámok, ha nagy tömegű fém közelében haladnak el akkor eltérnek, és enek függvényében le is lassulnak. Ez méréssel bizonyítható, mert tudjuk a hegy kőzetanyagát.

Az érc mennyisége nem felel meg az elvárásoknak, gazdaságosan nem kitermelhető!

Az eredeti kérdést már megválaszolták itt, de úgy látom van új téma és ezzel kapcsolatban tudnék leírni 1 érdekességet.

Az egybesült államokban pár éve elkezdtek építeni egy szeizmométer hálózatot amelynek mérőeszközei egy szabályos "rács" metszéspontjaiban vannak elhelyezve. Ennek nagyrésze már elkészült és mivel elég sűrű a képalkotáshoz is az első eredmények már meg is megszülettek.

Részletessége olyan nagy hogy nem csakhogy a föld földköpenyben "úszó" magját "látják" vele hanem annak felszíni domborzatát hegyeit és völgyeit, illetve a fölkéreg inverz domborzatát is "látják" vele, vagyis a felszíni hegyek alatt lefele nyúló "gyölkeret". A földköpenyben pedig "látják" a köpenycsóvának nevezett hő (láva) feláramlásokat pl Hawai alatt.

A működése a következő történik 1 földrengés mondjuk Japánban (szegények XD), és az onnan kiinduló hullámokat a sok sok szeizmométer külömböző időben és erősséggel fogja, ebből (mivel elég pontos precíz mérésről van szó)

elég pontosan lehet következtetni nem csak arra hogy min haladt át, hanem arra is hogy hol és milyen mértékben verődött vissza a hullám. Nagy földrengéseknél akár többszörös visszaverődés is lehetséges. És a rétegek közti törésmutatóról (sűrűség különbség) is adatot szolgáltat.

[link]

[link]

[link]

A hullámterjedésről pedig annyit írnék kiegészítőnek, hogy a Krakatau felrobbanásakor a LÉGKÖRI lökéshullám 7x kerülte meg a földet, és a föld maga jobb hullámvezető mint a levegő, azt nemtudni ott hányszor ment körbe.

Az előző válaszolót megerősítve, minél sűrűbb egy anyag annál jobban vezetei a mechanikai hullámokat! :)

Jó a Krakatau mondjuk elég masszív volt, hisz a Hirosimai atombomba 5000-szeresével robbant fel, de lényegében így van. Érzékeny műszerrel az ennél sokkal kisebb robbanás által keltett rezgés is mérhető.

Mint említették az amerikai egybesült állatok beli technológiát lehetséges nagy pontossággal megmérni a Föld szerkezetét. :D

De mint én is említettem tudok e-mail címet adni, aki készséggel segít eme ügyben és biztosan megfelelő választ tud adni, hisz nap mint nap ezzel foglalkozik! :)