Hogyan lehetnek földtörténeti korok?

Ha kitör egy vulkán, akkor például a láva meg a hamu be tud temetni dolgokat.

A hamu meg a láva egy réteg.

A másik dolog mondjuk a víz. A folyók hordalékot szállítanak, amit letesznek a sík területen. Így jött létre mondjuk a Csallóköz, Margitsziget, Csepelsziget.

De a földfelszín meg tud süllyedni és ki is tud emelkedni. Ha megsüllyed és beömlik oda a tengervíz, akkor a tenger alján elkezd üledék lerakódni. Ha utána elzáródik az óceántól, akkor a tenger idővbel kiszárad. (Pl Kaszpi-tenger) Csak az üledék marad ott (ez is egy réteg).

A föld nem volt karcsúbb, mert nem csak ilyen építés, hanem rombolás is van. A folyó, szél, jég koptatja a hegyeket. (Vagy a hullámzás pusztítja a partvonalat.)

A folyók tölcsér torkolatánál szintén csökken a szárazföld mennyisége, mert az anyag belemosódik a tengerbe.

Nagyjából így működik a dolog laikus szemmel :)

Nem volt karcsúbb, de a felszín folyamatosan mozog. Te nem fogod észrevenni, mert általában igen lassan.

Amúgy a kidőlt fa is lassan süllyed, de megint nem fogod látni a lassúsága miatt. Esetleg megpróbálhatod, hogy a kertben leteszel egy rönköt, és hetente egyszer lefényképezed. Pár év múlva rövidfilmet csinálhatsz belőle, és meglátod, hogy süllyed.

nagyon jó kérdés!

általános iskola 5. osztályában, földrajz órán elmondják a választ.

Igen pár év után látszódik, hogy süllyed a farönk, de ha bolygóléptékben gondolkodsz akkor nem csinál a rönk semmit! :)

Meg az űrből származó por és meteoritok elenyésző részét alkotják a kőzeteknek.

Nem fúrtak le addig. Földrengéshullámokkal, rezgésekkel. Transzverzális és longitudinális hullámokkal. A transzverzális és a longitudinális hullám is csak bizonyos közegben terjed és mindegyik máshogy, mármint másik irányban, más sebességgel, törésekkel.

plusz ha más sűrűségű, halmazállapotú, fajsúlyú közegbe ér akkor lelassul vagy felgyorsul.