Genetika? Most akkor hogy lesz 23 pár kromoszómánk?

Mert a spermában és a petesejtben lévő kromoszómák száma egyesüléskor (zigóta) összeadódik, és ki kell, hogy alakuljon a számfelező osztódás, hiszen az utódban ugyanannyi kromoszómaszám van, mint a szülőkben külön-külön.

De csak hogy tisztázzuk és ne bonyolítsuk:

[link]

Ezután kezdődik a számtartó sejtosztódás, hogy ne csökkenjen a kromoszóma szám még lejjebb.

A spermában van 23 darab kromoszóma. A petesejtben is van 23 darab kromoszóma. Összeolvadnak, összeteszik amijük van. Ez 2-szer 23, azaz 23 pár. Ezen mit nem értesz?

Testi sejt az egy kicsit bonyolultan lesz. Gondolom itt az a kérdés, hogy hogyan lesz egy egyféle petesejtből sokféle másik sejt.

Erre az a válasz, hogy első lépésben egyforma sejtek lesznek, az első pár osztódás után. Ezek ugye mitózisok, hisz mindegyikben marad a 23 pár kromoszóma.

Utána azonban a sejtek elkezdenek differenciálódni, azaz különbözőek lesznek. Az egyik sejtből ezután már csak ektoderma lehet, a másikból csak endoderma, a harmadikból csak mezoderma. Hogy dönti el a sejt, hogy milyen legyen? Hát az anya szervezete mondja meg neki, mégpedig az alapján, hogy az adott sejt hol helyezkedik el (tehát a sejtek pozíciója a sejtkupacon belül sokat számít). Ezen kívül a sejtek egymással is kommunikálnak, egymás fejlődését vezérlik.

A további differenciálódás ugyanígy megy, azaz a sejtek a pozíciójuk alapján illetve a szomszéd sejtekből jövő információk alapján leszűkitik, hogy milyen sejtek legyenek, pl az ektoderma bőr vagy idegsejt legyen-e.

Voltaképpen arról van szó, hogy a petesejtből még bármilyen sejt származhat, hiszen a petesejt az összes sejtünk "őse". Ahogy osztódik, egyre jobban lemondanak a sejtek a "lehetőségekről", és amelyik ektoderma lesz, az már soha nem lehet például hasnyálmirigy.

A kromoszómán vannak a génjeink. Sok olyan gén van, amit csak egy adott sejt használ, ennek ellenére minden sejt rendelkezik ezzel az adott génnel, nem dobja ki. Azaz pl hemoglobin csak a vörösvértestekben van (csak ez használja a hemoglobin gént), de a májsejtekben is ott van a gén, vagyis a teljes kromoszóma.

Tehát ha az a kérdés, hogy minden sejtben van-e minden kromoszómából, akkor igen. Akkor is, ha az adott kromoszómának nem minden génjét használja.

A spermium és a petesejt haploidok, a spermiumokban is 23, és a petesejtekben is 23 kromoszóma van (normál esetben). Egyesüléskor a kromoszómák összeadódnak, 23+23 = 2×23, így keletkezik a diploid zigóta. A zigóta mitózissal (számtartó osztódással) elkezd megsokszorozódni. Ez egy exponenciális szaporodást jelent, mindig megduplázódik a sejtek száma, így lesz egy sejtből 2, majd 4, majd 8 ... Ekkor nincs meiózis (számfelező osztódás) az az ivarsejtek keletkezésekor zajlik, így alakulnak ki diploid sejtekből a haploid ivarsejtek.

Kezdetben a zigóta osztódásaiból minden szempontból azonos sejtek keletkeznek - ezeket totipotens sejteknek nevezik, a lényegük, hogy még nem indult el a fejlődésük egy meghatározott irányba, ezért tulajdonképpen minden egyes sejt képes lenne a teljes szervezet bármely sejtjét létrehozni. Amikor már elég sok sejt jött létre a megtermékenyített petesejtből, akkor a sejthalmaz méretéből adódóan már nem teljesen egyformák minden szempontból a sejtek, hiszen vannak olyanok, amelyek a halmaz közepén vannak és minden oldalról egy testvérsejt határolja őket, és vannak olyanok, amelyek a sejthalmaz felszínén vannak, ezeket pedig nem határolja minden oldalról egy-egy testvérsejt. Ekkor az egyes sejtek fejlődése kezd eltérni a többitől, és a sejthalmaz is kezd egy meghatározott alakkal rendelkező formát kialakítani. Ekkor már tulajdonképpen az összes sejtnek valamennyire eltér a környezete a többi sejt környezetétől, ami miatt az egyes sejtek fejlődése elköteleződik egy fejlődési irány felé. Például a felszínen fekvő sejtek kialakítják az ektodermát, aminek a sejtjei hámszöveti sejtekké fejlődnek, majd kialakítják az emberi bőrt. Tulajdonképpen az eltérő környezet miatt a sejtek fokozatosan elvesztik a totipotenciájukat, azt a képességet, hogy a szervezet összes sejtjét létre tudják, hozni, egyre szűkül a "potenciájuk", és egyre specializáltabbak lesznek.

És ennek minden egyes osztódása mitózis, a spermiummal kapott apai- és a petével hozott anyai kromoszómák is átmásolódnak minden egyes sejtbe.

Meiózis csak az ivarsejtek keletkezésénél történik, a már kialakult ivarszervekben az ivarsejt kezdeményekben a párokban meglévő kromoszómák véletlenszerűen elválnak egymástól, és külön-külön sejtbe kerülnek. Maga a folyamat kicsit bonyolultabb, de lényegében egy diploid sejtből haploid sejtek jönnek létre: 2×23-->23+23.

Ha ennél részletesebb leírást szeretnél, akkor kérdezz pontosabban, vagy kezdj el keresgélni a neten, esetleg könyvtárban.

Lényegében érted te, csak megzavart a darab és a pár kifejezés. 23 darab kormoszóma az ivarsejtekben, 23 pár a testiben. Kisebb figyelmetlenség lehet a háttérben, olvasd el újra az anyagot alaposabban, hátha valami véletlen elkerülte a figyelmedet.

A zigóta (megtermékenyített petesejt) és az utána következő differenciációs folyamatok nem egyszerű téma. Az előző két válaszoló nagyjából vázolta (nem kitérve arra, hogy vannak extraembrionális szövetek), de az egzakt válasz nem létezik. Nagyon sokat nem tudunk még a fejlődésbiológiában, alapvető kérdésekre sem tudunk néha választ adni. A téma annyira bonyolult, hogy két év intenzív tanulás után is épp sak karcoltuk a felszínt. De ha van konkrét kérdésed, arra megpróbálhatunk válaszolni, bár nem íégrhetem a többiek nevében sem, hogy sikerül. :)

Az, hogy hogy lesz két ivarsejt találkozása után testi sejt - lényegében a zigóta is már testi sejtnek tekinthető. Vagyis találkoznak, egyesülnek (ez fontos lépés! a sejtmagjaik összeolvadnak, így lesz két külön 23 darab kormoszómából egy 23 _pár_), mitózissal osztódnak, de már maga a zigóta (az egyesülés után), és az osztódással létrejött sejtek is ún. testi sejtek, mivel a genetikai állományuk 2n. Csak nem egyenlőek azokkal a sejtekkel, amik a testünkben vannak, azaz szó szerinti testi sejtekkel. Erre Hierophis adott részletesebb választ a totipotenciáról meg a differenciálódásról. Lényegében ez a folyamat játszódik le addig, amíg egy specializált sejt létre nem jön. Mellette bizonyos sejtek nem specializálódnak ennyire, megmaradnak egy osztódásra képes szakaszban, amikor még "bármi lehet belőlük" (ez nem jelent tényleg "bármit", általában 2-3-féle sejt). De mind-mind testi sejtek. Az ivarsejtek pedig meiózis után jönnek létre. Vagyis mindenki testi sejt, aki nem ivarsejt, azaz 2n, vagyis diploid (x _pár_ kromoszómája van, nem x darab).