Genetika feladatok valaki?

Punett-tábla, egygénes öröklés, letális gének. Ezek a kulcsszavak.

A kérdés: P: Hh x hh -> F1?

Punett-táblát magadnak felrajzolod, én itt nem tudom, mert a rendszer nem kezeli a tabulátorokat és a halmozott szóközöket. Oldalra a szülők gamétái (H és h; illetve h és h), utána jöhet ezeknek a keresztezése.

Lehetséges genotípusok: hh-tól csak h-t örökölhet, Hh fog meghatározni: lehet _Hh_ (Hh->H; hh->h) illetve _hh_ (Hh->h; hh->h). Alávonás csak a jobb láthatóság kedvéért, neked nem kell felírnod.

Normármost a kérdésben a fenotípusos megoszlás van. Logikus, 50% Hh, azaz kopasz, 50% pedig hh, azaz normál szőrzetű. Vagyis az utódok fele normál, fele kopasz. Eddig sima egygénes öröklés, semmi trükk.

Másik kérdés az átlagos alomszám. Itt jön be a letalitás. Ugyebár két kopasz egyed kereszteződéséből 6 utód születik átlagosan. De! Ez az élveszületések aránya. Mert mi történik, mikor két kopasz kereszteződik?

Hh x Hh! - egygénes öröklés, Mendel, emlékezz csak: 1/4 HH (homozig. domináns), 1/2 (2*1/4) Hh (heterozig) - ők ugyanis úgy jönnek ki, hogy 1/4 Hh és 1/4 hH, ami ugyanaz, mert az apai és az anyai allélok nem megkülönböztethetőek, illetve még 1/4 hh. 1:2:1, hasadási törvény, genotípusokat vizsgálunk. Ha sima dom.-rec. lenne, fenotipikusan 3:1 arányú hasadást várnánk, mivel a heterozigóták és a homozigóták kategóriája összeolvad. Viszont a feladat mit mond?

Azt mondja, a HH dom. homozig. halva születik. Azaz a Hh x Hh utódai közül a HH kategóia kiesik! Ezért a hat utód csak Hh és hh. Kétszer annyi a Hh születésének esélye, mint a hh-nak, azaz átlagosan 6 utódból 4 Hh és 2 hh. Valójában születne még 2 HH, de ők meghalnak. Vagyis egy anya 6+2=8 utódnak képes életet adni, de a letális gének miatt 2 kiesik, 6 marad az alomban. (Felteszem az almot az élveszületésekre számolják... a feladat így értheti. A kutyatenéyésztők meg a fene tudja, hogyan.)

Ebből meg is van a válasz: egy anya képes 8-at kölykezni. Hh x hh szülők esetén az előbb bebizonyítottuk(/tam, de te biztos bólogattál), hogy nincs HH, azaz nincs letális fenotípus, nincs kieső kategória. Minden lehetséges utód megszületik és együtt alkotják az almot. Ergó ha nyolcat képes kölykezi, akkor 8 utód alkotja átlag az almot (nem esik ki senki halvaszületés miatt). Ebből az előbb számolt arányok alapján 4 kopasz és 4 normális szőrzetű lesz.

Vagyis ha kopasz kutyákat akarunk tenyészteni, választhatunk, hogy kopaszokat keresztezünk, vagy normállal keresztezzük őket. Mindkét esetben 4 kopasz kutya lesz egy átlagos alomban, de a normális kutyuk száma változó. A halvaszületés abból a szempontból előnyös a tenyésztőnek, hogy nem kell azokat is gondoznia (az anyának is több teje marad), vagyis jobban megéri kopaszokat egymás között keresztezni, mint normálissal. (A lelki oldallal nem számoltam. Ezek gátlástalan mexikói kutyatenyésztők.) Bár ezt nem kérdezi a feladat, de a heterozigóta kategóriák hasadását és a tenyésztési problémákat is remekül megvilágítja. Mindig kihasad egy "normál" kategória, bárhogy ügyeskedünk.

Ha pedig hülyeséget írtam, javítson ki valaki gyorsan, mert 10 óra meló után én már nem tudok gondolkodni.

Az első kísérletből látszik, hogy a homozigóta domináns sárga (FF) letális, hasonlóan az előbbi kutyás példához. Ez látszik onnan, hogy 1:2:1 arány helyett 2:1-et kapsz, és az utódszám pont ezzel az eltűnt 1-essel kevesebb (a másik keresztezésben 43 utód van). Ellenben a fekete x sárga keresztezésnél 1:1 arányt kapunk, ami a homozigóta heterozigóta keresztezésnek felel meg, tehát Ff x ff = Ff; Ff; ff; ff. Azaz 50-50%. Itt nincs homozigóta F, így nincs letális hányad.

A másik két fekete egér esetében 1/4 az albínók aránya, ami gyanúsan homozigóta recesszív aránynak tűnik, heterozigóta keresztezésből. Vagyis itt azt kell látni, hogy bár a színből tudjuk, hogy F génre nézve mindkettő ff, ami az utódokra is nyilván igaz lesz. Kell lennie tehát egy másik génnek.

Legyen C gén az albinizmus génje, C a vad típus, c az albínó, azaz Cc és CC vad típus, cc albínó.

Vad típus alatt jelen esetben nem azt értjük, hogy az egér maga vad típusú színű lesz, hanem hogy az allél vad típus abban az értelemben, hogy egyáltalán van valami színe az állatnak. Itt jó eséllyel az a helyzet, hogy a C gén megtermel egy fekete festékanyagot, amit aztán F gén tovább alakít sárgává, vagy úgy marad. C gén hibája esetén az állatban semmilyen festék nem lesz, így hiába lenne F gén miatt sárga vagy épp fekete, ha nincs mit sárgává/feketévé alakítani.

Vagyis a 3-as kísérlet (fekete X fekete, 25% albínóval így néz ki):

ffCc x ffCc

ffCC; ffCc; ffCc; ffcc >>> ez az albínó.

Tulajdonképp az ff-eket nem is kell felírni, ez is egy egygénes kísérlet, amit úgy lehet általánosságban megfogalmazni, hogy „valamilyen színű egér egy másik valamilyen színűvel keresztezve” 25% albínót ad.

A fekete sárga keresztezés esetén, ha van albínó, akkor a várt érték ott is 25%:

FfCc x ffCc

(Punnett tábla itt jó volna):

Gaméták: FC; fC Fc fc illetve fC; fc; fC; fc

25% albínó lesz, a többinek (75%) lesz valamilyen színe, méghozzá fele-fele arányban, azaz 37,5% lesz sárga és 37,5 fekete.