Mi az az evolució?

A "billió" magyarul azt jelenti, "milliárd".

Viszont a kérdésre a fél oldalnyi rizsa ellenére sem válaszoltál, vagyis ha az evolúció elméletéből az következik, hogy az első élő sejtek a mai baktériumokra hasonlítottak leginkább, akkor vajon miért a setmagvas sejt bonyolultságát hozod példának az evolúció cáfolatára? Ezt szakszóval mellébeszélésnek hívják.

"A „tudományos módszer” a következő: a történések megfigyelése; a megfigyelésre alapozva elmélet felállítása, hogy mi lehet igaz; az elmélet ellenőrzése további megfigyelésekkel és kísérletekkel; annak megfigyelése, hogy az elméleten alapuló jóslatok valóra válnak-e. Vajon ezt a módszert követik azok, akik az evolúcióban hisznek, és tanítják azt?"

Bizony, ezt a módszer követik. Az eredményeik viszont az evolúció elméletét támasztják alá. Nézd, lehet idézeteket keresgélni, de nagy kérdés, hogy ezzel mit akarsz mondani? Csak mert ha nem tudod értelmesen megfogalmazni az állításaidat, akkor minek írogatsz ide egyáltalán? A különböző kreacionista honlapokon tonnaszám találhatóak ezekhez hasonló idézetek, ezek minden szövegösszefüggés nélküli egymás után rakosgatása gyakorlatilag nem meríti ki az értelmes szöveg fogalmát sem. Tulajdonképpen mit akarsz mondani?

"Miért van ez a különbség? Mindannyian azonos bizonyítékok birtokában vannak. Nem lehet, hogy az indíték játszik szerepet? Elképzelhető, nem? "

Ne haragudj, de a bizonyítékaidról semmit sem írtál. Esetleg, ha elővezetnél néhányat, lehetne miről vitatkozni, így sajnos fogalmam sincs, miről beszélsz.

"Hogyan lehet eldönteni, hogy kinek higgyünk? Mint csoportot (anélkül, hogy egyes személyeket bírálnék),

szerinted kiket tekinthetnénk becsületesebbeknek: azokat, akik meg vannak győződve arról, hogy Isten teremtette az embert, s ezért érzik, hogy felelősséggel tartoznak neki, vagy azokat, akik kijelentik, hogy a véletlen eredményeként jöttek létre, s ilyenformán csak önmaguknak tartoznak számadással? "

Nézd, ez nettó hülyeség. Tehát szerinted azért nincs evolúció, mert a vallásos emberek becsületesebbek? Ezt mondjuk alá is tudnád támasztani valamivel? Csak mert nekem rémlenek olyan dolgok is, hogy nem egy keresztes háborút is vezettek mélyen vallásos emberek, amelyek rendszerint tömegmészárlásba torkolltak, Amerika "felfedezése" gyakorlatilag egy adta tömeggyilkosság volt, évszázadokon keresztül irtották az indiánokat szintén a vallás nevében, a roppant "becsületes" keresztények. Ugyanígy említhetném az inkvizíciót, ahol jó pár embert halálra kínoztak, szintén vallási indíttatásból. Ezek a "becsületes" keresztények?

A másik kérdés, hogy itt alapvetően a valóság tényeiről beszélünk, nem elvont erkölcsi kategóriákról. Az evolúció egy tudományos elmélet, kutatások, bizonyítékok ezrei támasztják alá, nem csak azért alapul erre a mai biológia, mert a "Nagy Ember" megmondta. A biológiának a "Fajok eredete" nem valamiféle szent szövege, amit azért tartunk igaznak, mert a vallásalapító azt mondta. Az ÉRTEM gyakori módszere, hogy Darwin, a biológusok, vagy úgy általában a kutatók személyét támadja, te is ezt teszed. Sajnos egy állítás valóságtartalma nem függ attól, ki teszi az állítást. Mondanék egy példát: Kijelentem, hogy "Magyarország fővárosa Budapest." Ez az állítás igaz. Ha ugyanezt kijelenti egy igazán köztiszteletben álló pap, attól jobban igaz lesz? Ha ugyanezt a kijelentést szent Fundabunda teszi, attól még inkább igaz lesz? Ha ugyanezt a kijelentést teszi egy adócsaló, egy tolvaj, vagy egy sorozatgyilkos, egy pedofil vagy éppen egy skizofrén, attól kevésbé lesz igaz? Ez valamiért nagyon gyakori taktika, hogy magát a vitapartner személyét támadják, de sajnos ez még nem érv. Gondolhatsz rólam amit akarsz, de sajnos ebben a vitában bizonyítékokat, kellene felhozni, nem óvodás szintű mocskolódást. Ha pedig erre valamiért képtelen vagy, minek állsz le egyáltalán vitázni?

"Tehát személyesen kell megvizsgálnunk a bizonyítékokat, ha tisztázni szeretnénk a kérdést, hogy a teremtés vagy az evolúció adja-e meg a legmegnyugtatóbb választ az élet keletkezésére. "

Éppen ezért vártam volna el, hogy ezekről is írsz valamit. Ezekről sajnos ebben az írásban egyetlen sort sem olvashatunk. Ezt nem igazán tudom mire vélni.

"Például Isten nagyon törődik a tisztasággal. Ez a baktériumok és más, tengerben élő élőlények életmódjából is látszik, melyek segítenek méregteleníteni a föld belsejéből feljövő, illetve az óceán felsőbb részéről a fenékre ülepedett, rothadó anyagból származó sok lehetséges mérgező anyagot. Látható, hogy Istent érdekli a bolygónk és a rajta lévő összes élőlény egészsége."

Nézd, ezt te komolyan gondolod? Azért, mert vannak baktériumok, amelyek különböző anyagokból képesek energiához jutni, ez bizonyíték arra, hogy Isten teremtette őket?

"A gejzírekben élő baktériumokban a kemoszintézisnek nevezett vegyi folyamat játszódik le. Ez a kifejezés ellentétes a fotoszintézissel, vagyis azzal a folyamattal, amelynek során a szárazföldi növényeknek és a fitoplanktonoknak a fény adja az energiát."

A kemoszintézis nem ellentétes a fotoszintézissel. Egyszerűen annyit jelent, hogy az adott élőlény szervetlen vegyületek lebontásából képes energiához jutni. A fotoszintézis azt jelenti, hogy az adott élőlény képes a napfény is energiához jutni. Ha meg tudod magyarázni, miért ellentétes egymással a kettő, kíváncsian várom a válaszodat!

Nézd, legalább te érted, hogy miért másoltál ide be vagy húsz ismeretterjesztő cikket? (Van amelyiket kétszer is.) Mit akarsz ezzel MONDANI? Mit állítasz? Sok különböző baktérium él a Földön? Valóban. De ennek mi köze az evolúcióhoz? Nem csak a felszínen élnek baktériumok, hanem a föld mélyén is. Valóban. De ez érv az evolúció ellen? Kifejtenéd néhány sorban, hogy a példáid miért cáfolják az evolúció elméletét?

Mivel még egyetlen egyszerű gép sem keletkezett véletlen útján, hogyan lehetne ezt állítani a határtalanul bonyolultabb baktériumról?

Miniatűr műanyaggyár

Tudósok a brazíliai Technológiai Kutatóintézetben új baktériumfajt fedeztek fel, mely képes a cukorból műanyagot előállítani. A korábban felfedezett fajok csak azután emésztik meg és alakítják át a cukrot, hogy az kisebb molekulákra bomlott, de az ebben az újonnan felfedezett baktériumban „rejlő lehetőségek abból adódnak, hogy képes a cukrot közvetlenül átalakítani” — mondja Carlos Rossell mérnök. Amikor a baktérium már túl sok táplálékot vett fel, a felesleges cukorból parányi, biológiailag lebomló műanyagszemcséket állít elő, amit a tudósok aztán oldószerrel választanak ki. A kutatók szerint „három kilogramm cukorból egy kilogramm műanyagot lehet nyerni” — mondja az O Estado de S. Paulo című újság.

- az ember hajszála 80 000 nanométer.

A vörösvérsejt átmérője hozzávetőleg 2500 nanométer. Egy baktérium 1000 nanométer hosszú lehet, egy vírus pedig mintegy 100 nanométer. A DNS-ed átmérőjének mérete nagyjából 2,5 nanométer.A kutató orvosok megdöbbenve vették észre, hogy a baktériumok kicserélik egymás között a génjeiket. Először azt gondolták, hogy csak az azonos fajta baktériumok tudják ezt megtenni, de utána ugyanazokat a rezisztens géneket fedezték fel egymástól teljesen eltérő típusú baktériumokban. Az ilyen cserebere által a különféle baktériumok számos használatban lévő gyógyszerrel szemben rezisztenciát fejlesztettek ki.

És ha mindez nem lenne elég: az 1990-es években vizsgálatok folytak, amelyekből az derült ki, hogy némelyik baktérium képes önmagát is gyógyszerrezisztenssé tenni. Egyes baktériumok akár egyetlen antibiotikum jelenlétében is képesek rezisztenciát kifejleszteni többféle, akár természetes, akár szintetikus antibiotikummal szemben.A németországi Regensburgi Egyetem tudósai érdekes baktériumot fedeztek fel a vulkanikus óceánfenéken Izlandtól északra. A baktérium csak forrásban lévő, oxigénmentes, kénben gazdag vízben él meg, derül ki a Der Spiegel magazinból. A baktériumok onnan kapták a Nanoarchaeum equitans (lovagló őstörpe) nevet, hogy egy jóval nagyobb organizmus, az Ignicoccus (tűzgolyó) felszínén élnek, és úgy tűnik, hogy a növekedésük szempontjából is ki vannak szolgáltatva neki. Mivel az átmérőjük csupán 400 nanométer, ezek a baktériumok annyira parányiak, hogy „több mint hatmillió elférne belőlük egy tű hegyén” — írja a beszámoló. Abban is rendkívüliek, hogy DNS-ük még 500 000 bázispárt sem tartalmaz. „Ezért az őstörpe az eddigi ismereteink szerint a legkisebb génkészletű élőlény” — jelenti ki a Der Spiegel.

(Új baktériumot teremthet a genetikus:Craig Venter amerikai génkutató új életformát hozna létre laboratóriumi körülmények között, hogy így tanulmányozza a sejtek összetételét és működését. A Washington Post beszámolója szerint olyan egysejtűről lehetne szó, amelyik csak annyi génnel rendelkezne, amennyi életben maradásához feltétlenül szükséges. A kutatók el akarnak távolítani minden gént a baktériumból. A kiürített sejtbe mesterségesen összeállított genetikai anyagot helyeznek, amely hasonlatos lesz a természetben előforduló kromoszómákhoz. A kutatók azt remélik, hogy a sejt osztódni kezd, és kialakul egy, semmilyen eddig létezett baktériumfajra sem hasonlító tenyészet.

Egy 1999-es beszámoló szerint a M. genitalium összesen 517 génjéből elegendő 265-öt meghagyni az organizmus életben maradásához. Erről a redukált génkészletről gondolják azt, hogy az élő szervezet létrehozásához szükséges alapot képezi. Ha a baktérium életképesnek mutatkozik, megkezdhetik az újabb tulajdonságok genetikai bevitelét.

Venter és Smith elismerte, hogy a projekt eredményeivel visszaélve megnyílik az út a biológiai fegyverek új generációinak kifejlesztése előtt. Éppen ezért a kulcsfontosságú technikai részleteket titokban tartják majd. Viszont a kutatók véleménye szerint a munkájuk hozzájárulhat ahhoz, hogy javítsák a biológiai fegyverek elleni védelmet. 2002-júliusban egyébként amerikai kutatók szintetikus polio vírust állítottak elő, pusztán az alapvető DNS-építőkövek felhasználásával. Egy vírusnak azonban gazdaszervezetre van szüksége a fennmaradásához, egy baktérium viszont önállóan is eléldegélhet.)

Az egysejtűt teremtő projekt célja a legegyszerűbb élő sejt komponenseinek megértése.

[link] olvashatod

Három kilométeres mélységben találtak rájuk

120 ezer év után élesztettek fel baktériumokat:itt olvashatd [link] EMBER INTELLIGENS LÉNY ÉS-ÚJ BAKTÉRIUMOT TEREMTHET-VAJON MÁS (FÖLDÖNKIVÜLI) INTELLIGENS LÉNY NEMTEHETI? VAGY AZ EMBER legintelligensebb a világegyetemben

A tudósok több mint 100 kémiai elemet fedeztek fel. Az elemek atomszerkezeti felépítése bonyolult matematikai kölcsönhatásról tanúskodik. A periódusos rendszer a nyilvánvaló tervezés bizonyítéka. Ilyen csodálatos alkotás nem lehet a véletlen műve.

Szemléltetés: Ha kamerát, rádiót vagy számítógépet látunk, minden habozás nélkül elismerjük, hogy értelmes tervező alkotása. Ésszerű-e tehát az az állítás, hogy az ezeknél sokkal bonyolultabb szemnek, fülnek, emberi agynak és ehhez hasonlóknak nem volt értelmes Tervezőjük?

- a Shewanella baktérium vas-oxidra tapad rá, és kivonja „az ásvány elektronjait, hogy az életben maradásához elengedhetetlen anyagcseréhez energiához jusson”. A tudósok úgy becsülik, hogy több tízezer különféle mikroba él mélyen a föld alatt, de csak kevesebb mint a tíz százalékukat sikerült eddig teljesen azonosítani.Egy kis mikroba, amelyet baktériumként ismerünk, „mindössze 0,000 000 000 01 grammot nyom. Egy kék bálna pedig körülbelül 100 000 000 gramm súlyú. A baktérium mégis meg tud ölni egy bálnát” (Bernard Dixon, 1994).Egy dokumentumfilmben interjút készítettek Maciej Giertych professzorral, a Lengyel Tudományos Akadémia Dendrológiai Intézetének neves genetikusával, aki így válaszolt a fenti kérdésekre:

„Most már tudatában vagyunk annak, hogy mennyire sok információt tartalmaznak a gének. Ismereteink szerint nincs tudományos magyarázat arra, hogy miként keletkezhetne önmagától ez az információ. Intelligenciát igényel; nem keletkezhet véletlen események során. A betűk puszta összekeveréséből még nem lesznek szavak.” Hozzáfűzte még: „ A sejtben lévő rendkívül bonyolult DNS-, RNS- és fehérjelemásoló rendszernek már egészen kezdettől fogva tökéletesnek kellett lennie. Ha nem lett volna az, nem létezhetnének életrendszerek sem. Az egyedüli logikus magyarázat az, hogy ez a mérhetetlen mennyiségű információ intelligenciától származik.”

Minél többet megismersz az élet csodáiból, annál logikusabb lesz egyetértened ezzel a következtetéssel: Az élet eredete egy intelligens forrást követel meg.

(Zsoltárok 36:9 Mert nálad van az élet forrása, A te világosságod által látunk világosságot.Dávid szavai fizikai értelemben és jelképesen is igazak. Az Encyclopædia Britannica kijelenti: „A fény elengedhetetlen a látáshoz.” Majd hozzáteszi: „A szemen keresztül több információ ér el az emberi agyba, mint bármely más érzékszerven keresztül.” Sok minden, amit tanulunk, a látás ajándékától függ, ahhoz pedig, hogy megfelelően lássunk, fényre van szükségünk. Ezért a fény vagy világosság olyan kifejezés, melyet a Szentírás jelképes értelemben is használ.

Ezért Jézus a következőket mondta a tanítványainak: „Én vagyok a világ világossága. Aki engem követ, semmiképpen nem fog sötétségben járni, hanem övé lesz az élet világossága” (János 8:12). A Jézus által említett jelképes világosság az igazság üzenete volt, melyet prédikált, s amely képes volt megvilágosítani a hallgatói elméjét és szívét. Az éveken át tartó szellemi sötétség után Jézus tanítványai végre megérthették Istennek az emberiséggel kapcsolatos szándékát és a Királyságról szóló reménységet. Ez valóban az „élet világossága” volt, hiszen ez az ismeret örök életet eredményezhetett. Jézus ezt mondta imájában égi Atyjának: „Az jelenti az örök életet, hogy ismeretet fogadjanak magukba rólad, az egyedüli igaz Istenről, és arról, akit elküldtél, Jézus Krisztusról” (János 17:3). Bárcsak sohase vennénk magától értetődőnek ezt a szellemi világosságot!)

Baktériumok céllal vannak a földön és nem véletlenül .A CÉLT ISTEN DÖNTÖTE EL!Én eszt híszem,és nem egy személytelen erőben vagy egy személytelen értelemben.

Mekkora az esély a véletlenre?

„A véletlen, és csakis a véletlen hozott létre mindent az őslevestől az emberig” — mondta a Nobel-díjas Christian de Duve, amikor az élet eredetéről beszélt. Vajon ésszerű magyarázat az, hogy a véletlen az élet okozója?

Mi a véletlen? Egyesek matematikai valószínűség szempontjából gondolnak rá mint olyasmire, ami például egy pénzdarab feldobásakor nyilvánul meg. Sok tudós azonban nem így alkalmazza a „véletlent” az élet eredetére vonatkozóan. A bizonytalan értelmű „véletlen” szót egy ennél pontosabb szó, például az „ok” szó helyett használják, különösen akkor, ha az ok ismeretlen.

„Megszemélyesíteni a »véletlent«, mintha egy kiváltó okról beszélnénk, annyit jelent, mint egy tudományos elméletről szabálytalan fordulattal áttérni egy félig-meddig vallásos, mitológiai elméletre” — írja Donald M. MacKay biofizikus. Ehhez hasonló Robert C. Sproul álláspontja: „Ha az ismeretlen okot ilyen sokáig »véletlennek« hívják, akkor az emberek kezdik elfelejteni, hogy ez a szó csak helyettesítő szó . . . A miatt a feltevés miatt, hogy a »véletlen egyenlő az ismeretlen okkal«, ma már sokan hiszik azt, hogy a »véletlen az okkal egyenlő«.”

A Nobel-díjas Jacques L. Monod például ezt a „véletlen=ok” érvelést alkalmazta. Ezt írta: „ A puszta véletlen az — amely korlátlanul szabad ugyan, de vak —, ami az evolúció fantasztikus építményének az alapja. Az ember végre már tudja, hogy egyedül van a világegyetem érzéketlen végtelenségében, amelyből csak véletlen folytán keletkezett.” Figyeld meg, mit mond: véletlen FOLYTÁN. Monod azt teszi, amit sokan mások: a teremtői elv szintjére emeli a véletlent. Úgy tárja elénk a véletlent, mint a földi élet keletkezésének az eszközét.

Ami azt illeti, a szótárak azt írják a „véletlenről”, hogy „a kiszámíthatatlan történések feltételezett, személytelen, szándék nélküli meghatározója”. Ezért ha valaki arról beszél, hogy az élet véletlen folytán jött létre, akkor azt mondja, hogy egy olyan kiváltó erő által, amely ismeretlen. Lehetséges esetleg, hogy egyesek gyakorlatilag nagybetűvel írják a Véletlent, és ezzel valójában azt mondják: Teremtő?

Klasszikus, mégis vitatható

Stanley Miller 1953-ban végzett kísérletére gyakran utalnak annak bizonyítékaként, hogy az ősnemzés megtörténhetett a múltban. Miller magyarázatának érvénye azonban azon a feltevésen alapul, hogy a föld őslégköre „reduktív” volt. Ez azt jelenti, hogy csak a legkisebb mennyiségben tartalmazott szabad (kémiailag nem kötött) oxigént. Miért?

A The Mystery of Life’s Origin: Reassessing Current Theories című könyv rámutat, hogy ha sok szabad oxigén lett volna jelen, akkor „egyetlen aminosav sem jöhetett volna létre, és ha valami véletlen folytán mégis létrejött volna, akkor gyorsan felbomlott volna”. Mennyire volt megbízható Miller feltevése az úgynevezett őslégkörrel kapcsolatban?

Miller a kísérlete után két évvel ezt írta egy tekintélynek örvendő újságban: „Ezek az elképzelések természetesen spekulációk, hiszen nem tudjuk, hogy amikor létrejött a Föld, reduktív volt-e a légköre . . . eddig még nem találtak rá közvetlen bizonyítékot” (Journal of the American Chemical Society, 1955. május 12.).

Azóta vajon találtak? Körülbelül 25 évvel később Robert C. Cowen tudományos író erről számolt be: „ A tudósoknak egynéhány feltevésüket újra végig kell gondolniuk . . . Aligha mutatkozik bizonyíték egy hidrogénben gazdag, igen reduktív légkörről szóló elmélet alátámasztására, ellene viszont szól néhány bizonyíték” (Technology Review, 1981. április).

És azóta? 1991-ben John Horgan ezt írta a Tudomány című folyóiratban: „ Az elmúlt évtizedben azonban megsokasodtak a kérdőjelek Urey és Miller légkörrel kapcsolatos feltevései körül . . . mások laboratóriumi kísérletei és számítógépes modelljei szerint a Napból érkező ultraibolya sugárzás — amelyet ma a sztratoszféra ózonpajzsa felfog — elbontotta a légkör hidrogéntartalmú gázait . . . Ilyen összetételben pedig a légkör [szén-dioxid és nitrogén] aligha segítette elő az aminosavak és az élethez szükséges más vegyületek létrejöttét.”

Miért hiszik hát még mindig oly sokan azt, hogy a föld kezdeti légköre reduktív volt, azaz kevés oxigént tartalmazott? A Molecular Evolution and the Origin of Life című könyvben Sidney W. Fox és Klaus Dose válaszolnak a kérdésre: A légkörből egyrészt azért kellett hiányoznia az oxigénnek, mert „a laboratóriumi kísérletek kimutatják, hogy a kémiai evolúciót . . . nagymértékben akadályozná az oxigén”, és mert az aminosavakhoz hasonló vegyületek „oxigén jelenlétében nem maradnak stabilak földtörténeti korszakokon át”.

Nem körülményes ez az érvelés? A kezdeti légkör állítólag azért volt reduktív, mert különben nem jöhetett volna létre ősnemzés. Ám igazából nincs semmilyen biztosíték arra, hogy a légkör reduktív lett volna.

Van még egy sokatmondó részlet: Ha a gázoknak ez az elegye jelenti a légkört, az elektromos szikrák imitálják a villámlást, és a forrásban lévő víz a tengert, akkor mit vagy kit személyesít meg a tudós, aki előkészíti és végrehajtja a kísérletet?

Az oxigén igen reakcióképes. Vegyül például a vassal, és rozsdát képez, vagy a hidrogénnel, és vizet alkot. Ha sok szabad oxigén lenne egy légkörben, amikor aminosavak gyülemlenek fel, az oxigén gyorsan vegyülne velük, és lebontaná a szerves molekulákat, amint azok megalakulnak.

„[A legkisebb baktérium] sokkal inkább hasonlít az emberre, mint Stanley Miller vegyületeinek keveréke, mivel már vannak erre a rendszerre utaló tulajdonságai. Tehát egy baktériumtól eljutni az emberig kisebb ugrást jelent, mint az aminosavak keverékétől eljutni eddig a baktériumig” (Lynn Margulis biológiaprofesszor).

„Mit kiván az Úr te tőled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel” (MIKEÁS 6:8).

A tanítás a Törvény egyik legfontosabb célja volt. Az Encyclopaedia Judaica felvilágosítása szerint a „törvény” szó héber megfelelője, a tó·rah′ azt jelenti: ’oktatás’.

Azok a törvények például, amelyek megkövetelték az emberi ürülék elásását, a betegek elkülönítését, és azt, hogy ha valaki holttesttel érintkezett, mosakodjon meg, évszázadokkal megelőzték korukat (3Mózes 13:4–8; 4Mózes 19:11–13, 17–19; 5Mózes 23:13, 14).

Bár a Törvény „szent és igaz és jó” volt, sokan nehéz tehernek tartották (Róma 7:12). Mivel a Törvény tökéletes volt, az izraeliták nem tudtak megfelelni magas irányadó mértékeinek (Zsoltárok 19:8). Ezért nevezte Péter apostol ’igának, melyet sem az atyáik, sem ők el nem hordozhattak’ (Cselekedetek 15:10). Természetesen maga a Törvény nem volt nehéz teher, és ha megfogadták, az a nép javára vált.

A Törvény alapján például a tolvajt nem börtönbe zárták, hanem dolgoznia kellett, hogy visszafizesse az ellopott érték kétszeresét vagy még többszörösét is. Az áldozatot így nem érte kár, és az a teher sem hárult a keményen dolgozó emberekre, hogy anyagilag támogassák a börtönrendszert (2Mózes 22:1, 3, 4, 7). Nem volt szabad olyan ételt enniük, melynek az elfogyasztása kockázattal járt. Ha a disznóhús nincs eléggé átsütve, trichinosis (egy fajta élősködő féreg által okozott betegség) hordozója lehet, a nyúlhús pedig a tularaemiáé (baktérium által okozott heveny fertőző betegség) (3Mózes 11:4–12). Ehhez hasonlóan a Törvény védelemnek bizonyult azáltal, hogy tilalmak voltak benne a holttestekre vonatkozóan. Ha valaki megérintett egy tetemet, meg kellett mosakodnia, és a ruháit is ki kellett mosnia (3Mózes 11:31–36; 4Mózes 19:11–22). Az ürüléket el kellett temetni, ami megvédte a népet a baktériumok elszaporodásától, amelyeknek a létezését csak az utóbbi századokban fedezték fel a tudósok (5Mózes 23:13).

A Törvény nem kívánt meg túl sokat az emberektől. De nem lehet ugyanezt elmondani azokról a férfiakról, akik a saját feladatuknak tartották a Törvény értelmezését. Az általuk kitalált szabályokról a James Hastings kiadásában készült bibliai szótár megjegyzi: „Minden bibliai parancs mellé számos jelentéktelen szabály járult . . . Ezáltal megpróbáltak minden lehetséges esetet a Törvény szerint értelmezni, és az emberek szokásos életvitelét könyörtelen logikával — még a legapróbb részletekre kiterjedően is — merev szabályokkal korlátozni . . . A lelkiismeret hangját elnyomta, Isten szavának élő erejét pedig hatástalanította és elfojtotta a rengeteg lényegtelen szabály” (A Dictionary of the Bible).

Jézus Krisztus elítélte a vallási vezetőket, akik rengeteg szabályt írtak elő, amikor ezt mondta: „ők nehéz és elhordozhatatlan terheket kötöznek egybe, és az emberek vállaira vetik; de ők az ujjokkal sem akarják azokat illetni” (Máté 23:2, 4). Rámutatott, hogy a nehéz tehernek számító, ember alkotta szabályaik és hagyományaik, beleértve a bonyolult tisztálkodási szokásaikat is, ’érvénytelenné teszik Isten igéjét’ (Márk 7:1–13, Újfordítású revideált Biblia; Máté 23:13, 24–26).

Jézus megmutatta, valójában mit vár Isten az emberektől. Ezt akkor tette, amikor megkérdezték tőle: „melyik a nagy parancsolat a törvényben?” Jézus így felelt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták” (Máté 22:36–40; 3Mózes 19:18; 5Mózes 6:4–6).

Milyen alakú a Föld?

Az ókorban az emberek általában úgy gondolták, hogy a Föld lapos. Viszont a görög filozófus, Püthagorasz már az i. e. hatodik században felállította azt az elméletet, hogy a Földnek szferikusnak (gömbnek) kell lennie. Ézsaiás még így is megelőzte két évszázaddal Püthagorasz elméletét, ugyanis rendkívül egyértelműen és határozottan kijelentette: „Ki ül a föld kereksége fölött” (Ézsaiás 40:22, kiemelés tőlünk). A héber chugh szót, melyet itt „kerekségnek” fordítottak, a „gömb” szóval is vissza lehet adni. Érdekes, hogy csak a gömb alakú tárgyak tűnnek bármilyen látószögből kereknek. Korát jóval megelőzve Ézsaiás próféta tehát egy olyan kijelentést tett, mely tudományos szempontból megállja a helyét és mentes az ókori mítoszoktól.

Mi tartja a Földet?

A Biblia majdnem 3500 évvel ezelőtt rendkívül egyértelműen kijelentette, hogy a Föld a ’semmiség fölött’ függ (Jób 26:7). Az eredeti héber szövegben az itt használt „semmiség” (beli-mah′) kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy ’bármi nélkül’.7 A Káldi fordítás a lábjegyzetében azt a kifejezést használja, hogy „üres térben”.

Egy „üres térben” függő bolygó — nos, a legtöbb ember akkoriban egyáltalán nem így képzelte el a Földet. A bibliaíró viszont jóval megelőzve korát, olyan kijelentést jegyzett fel, amely tudományosan megalapozott.

Ezt az egyiptomi gyógymódokról szóló szöveget körülbelül ugyanabban az időben írták, mint a Biblia első könyveit, amelyekbe a Mózesi Törvény is beletartozott. Mózes, aki i. e. 1593-ban született, Egyiptomban nőtt fel (2Mózes 2:1–10). A fáraó háznépének egyik tagjaként „taníttaték az Égyiptombeliek minden bölcseségére” (Cselekedetek 7:22). Ismerte az egyiptomi „orvosokat” (1Mózes 50:1–3). Vajon az orvosok hatástalan vagy veszélyes orvosi gyakorlata befolyással volt az írásaira?

Nem, ellenkezőleg. A Mózesi Törvény olyan higiéniai szabályokat tartalmazott, amelyek jóval megelőzték korukat. A katonai táborozással kapcsolatban például a törvény megkövetelte, hogy be kellett temetni az ürüléket a táboron kívül (5Mózes 23:13). Ez rendkívül élenjáró megelőző intézkedés volt. Elősegítette, hogy a víz ne fertőződjön, és védelmül szolgált a légy által terjesztett Shigella-fertőzéstől, valamint egyéb hasmenéses betegségektől, amelyek még napjainkban is milliók életét veszik el évente azokban az országokban, ahol siralmasak a higiéniás körülmények.

A Mózesi Törvény más higiéniás szabályokat is tartalmazott, melyek megvédték Izráelt a fertőző betegségek elterjedésétől. Akinek ragályos betegsége volt, vagy feltételezték, hogy az van, azt a személyt elkülönítették (3Mózes 13:1–5). Azokat a ruhákat és edényeket, amelyek olyan állathoz értek, amelyik magától pusztult el (esetleg betegségben), újrahasználat előtt ki kellett mosni, vagy meg kellett semmisíteni (3Mózes 11:27, 28, 32, 33). Bárkit, aki hozzáért egy hullához, tisztátalannak tekintettek, és megtisztulási folyamaton kellett keresztülmennie, egyebek közt a ruháit ki kellett mosnia, és meg kellett fürödnie. Hét napos tisztátalansági időszaka alatt kerülnie kellett a fizikai kapcsolatot másokkal (4Mózes 19:1–13).

Ez a higiéniai gyűjtemény olyan bölcsességet tár fel, amely abban az időben a környező nemzetek orvosainak nem adatott meg. A Biblia már több ezer évvel azelőtt, hogy az orvostudomány megismerte a betegségek terjedési módjait, ésszerű megelőző intézkedéseket írt elő védelmül a betegségek ellen. Nem meglepő hát, hogy Mózes abban az időben úgy beszélhetett általában véve az izraelitákról, mint akik 70-80 évig élnek (Zsoltárok 90:10).

Valószínűleg elismered, hogy a fent említett bibliai kijelentések tudományos szempontból pontosak. Vannak azonban olyan kijelentések is a Bibliában, amelyeket nem lehet tudományosan bizonyítani. Ez vajon azt jelenti szükségszerűen, hogy a Biblia ellentmond a tudománynak?

Ne haragudj, nem akarok bunkó lenni, de tulajdonképpen egy emberi lény írja ezeket a hozzászólásokat, vagy egy bot tölt ide véletlenszerűen kiválasztott újságcikkeket, illetve Bibliaidézeteket? Például a "Miniatűr műanyaggyár" című bekezdést éppen harmadszorra másolod ide. Nézd, kérdésekre nem válaszolsz, csak lököd az összefüggéstelen idézeteket egymás után. Neked nem azon kéne elgondolkodnod, hogy értelmes tervező létezik -e, hanem hogy te magad hogyan tudnál egy értelmes, húsz sor hosszúságú szöveget tervezni.

"Mivel még egyetlen egyszerű gép sem keletkezett véletlen útján, hogyan lehetne ezt állítani a határtalanul bonyolultabb baktériumról? "

De bizony. Például egy atomreaktor egyáltalán nem számít egyszerű gépnek, mégis ismert természeti folyamatok által kialakított változata is. A véletlen az emberi csúcsteljesítményekkel azonos bonyolultságú szerkezeteket is képes létrehozni.

[link]

"És ha mindez nem lenne elég: az 1990-es években vizsgálatok folytak, amelyekből az derült ki, hogy némelyik baktérium képes önmagát is gyógyszerrezisztenssé tenni. Egyes baktériumok akár egyetlen antibiotikum jelenlétében is képesek rezisztenciát kifejleszteni többféle, akár természetes, akár szintetikus antibiotikummal szemben."

Nézd, ez nem pont az az evolúciós változás, aminek a létét is tagadod? Egy baktérium alkalmazkodik az új környezetéhez. Csak elég furcsa, hogy példának hozod, mert szerinted éppen ez lehetetlen, azaz mutációkkal új jellegek kialakulása.

"Ha kamerát, rádiót vagy számítógépet látunk, minden habozás nélkül elismerjük, hogy értelmes tervező alkotása. Ésszerű-e tehát az az állítás, hogy az ezeknél sokkal bonyolultabb szemnek, fülnek, emberi agynak és ehhez hasonlóknak nem volt értelmes Tervezőjük? "

A kameránál, rádiónál, stb sokkal bonyolultabb atomreaktor is létrejöhet természetes folyamatok által. Ésszerű tehát az állítás, hogy az ennél jóval egyszerűbb szemnek stb. is értelmes tervezője kellett, hogy legyen?

"Minél többet megismersz az élet csodáiból, annál logikusabb lesz egyetértened ezzel a következtetéssel: Az élet eredete egy intelligens forrást követel meg."

Igen, éppen ezen gondolkodtam én is, vagyis hogy te mennyit ismerhetsz az élet csodáiból? Ugyanis eddig egyetlen saját mondatot sem írtál és úgy tűnik a bőséggel idézgetett forrásokat sem érted, csak a másolás-beillesztés paranccsal ide öntöd, hátha a puszta szövegmennyiség meggyőz valakit. Ha az állításaiddal kapcsolatos legegyszerűbb kérdésekre sem tudsz válaszolni, illetve egyetlen saját gondolatod sincs a kérdésről, csak idézgetsz, talán éppen az a helyzet, hogy semmit sem értesz a biológia tudományából, kívülről nézve pedig valóban minden csodás és érthetetlen. De kérlek cáfolj meg, például írd le, hogy egy kemoszintetizáló baktérium felfedezése mennyiben cáfolja az evolúció elméletét!

"Baktériumok céllal vannak a földön és nem véletlenül .A CÉLT ISTEN DÖNTÖTE EL!Én eszt híszem,és nem egy személytelen erőben vagy egy személytelen értelemben. "

Abban nem kételkedek, hogy miben hiszel, abban kételkedek, hogy mit tudsz. Például magadtól a baktériumokról tíz összefüggő mondatot írni nem.

"Mekkora az esély a véletlenre? "

Mekkora az esély a teremtésre? Válaszodat kérlek indokold!

"Stanley Miller 1953-ban végzett kísérletére gyakran utalnak annak bizonyítékaként, hogy az ősnemzés megtörténhetett a múltban."

Alapvető tévedés. Miller kísérlete mindössze azt bizonyította, hogy az élet alkotóelemei, azaz aminosavak, egyéb bonyolult szerves vegyületek élőlények közreműködése nélkül is létrejöhetnek.

"Miért hiszik hát még mindig oly sokan azt, hogy a föld kezdeti légköre reduktív volt, azaz kevés oxigént tartalmazott? "

Mondanék egy találós kérdést: Jelenleg a Föld légkörében nagy mennyiségű szabad oxigén található, hiszen mi is ezt lélegezzük be. Ellenben nagy számban élnek olyan mikróbák, amelyek oxigén jelenlétében képtelenek osztódni. Ilyen például a Clostridium tetani, azaz a tetanusz kórokozója. Ez a baktérium olyan gyakori, hogy mindannyiunkat beoltanak ellene, sőt, minden nagyobb sérülés után emlékeztető oltást kapunk, mivel nagyon gyakran kerülünk vele kapcsolatba. Hogyan lehet ilyen gyakori ez a baktérium a nyilvánvalóan szabad oxigént tartalmazó légkörű Földön, ha maga nem bírja az oxigént? A válasz pofonegyszerű, az oxigén eloszlása nem egyenletes, attól hogy a légkörben sok szabad oxigén található, pangó vizekben, illetve a talajban rengeteg oxigénmentes élőhely létezik a mi napig is, a közvetlen közelünkben. Ennek fényében tulajdonképpen mindegy, hogy az ősi Föld légköre milyen volt, hiszen a mostani rengeteg oxigén mellett is vígan elvannak azok a lények, amelyek oxigénmentes légkört igényelnek.

"Ám igazából nincs semmilyen biztosíték arra, hogy a légkör reduktív lett volna. "

[link]

"A jóval nagyobb szén-dioxid parciális nyomás mellett a négymilliárd évvel ezelőtti légkör másik fontos jellemvonása minden bizonnyal az alacsony szabad oxigénkoncentráció volt. Ezt a nézetet elsősorban geológiai leletek bizonyítják (közvetve a Miller-féle kísérletekből is következik), amelyek szerint a legrégebbi kőzetekben a vas redukált állapotban fordult elő. Elfogadott nézet, hogy a fiatal Föld légköre alapvetően a Föld belsejéből kiszabaduló gázokból tevődött össze. Nagyon valószínű, hogy a kibocsátott gázok összetétele közel egyensúlyban lehetett a redukált állapotú vassal (Holland, 1984). A vulkanikus gázok jelenleg vízgőzből, szén-dioxidból és kisebb mértékben kén-dioxidból és nitrogénből állnak. Redukált környezetben a hidrogént kb. fele arányban molekuláris hidrogén, a szén-dioxidot részben szén-monoxid, a kén-dioxidot kénhidrogén helyettesíti, míg a nitrogén továbbra is molekuláris formában fordul elő.

Az őslégkör összetétele a kibocsátott gázok mennyiségének függvényében modellszámítások segítségévek is tanulmányozható. James Kasting et al. (1979) szerint az oxigén koncentrációja ilyen modellekben erősen függ a hidrogén kibocsátásától, valamint kisebb mértékben a felszín oxidációs sebességétől. Az idézett szerzők vizsgálatukban 7×107 kg/év hidrogénemisszióval számoltak. Eredményeik alapján a légköri oxigén szintjét elsősorban az 1. táblázatban feltüntetett fotokémiai és termikus reakciók határozzák meg.

A táblázatból látható, hogy a folyamatot a víz fotokémiai bomlása indítja el, amely atomos és molekuláris hidrogén, hidroxil (OH) szabad gyökök és atomos oxigén keletkezéséhez vezet. A szabad gyökök oxidálják a szén-monoxid-molekulákat, amely szén-dioxidot hoz létre. A szén-dioxid a légkör felső rétegeiben fotokémiailag elbomlik, és 60 km-es magasságban atomos oxigént hoz létre. Ebben a magasságban a molekuláris oxigén a CO2 bomlásából származó oxigénatomokból keletkezik. A felszín közelében az O2 közvetlenül a víz felbomlásából származó termékekből jön létre. A modellszámítások azt is kimutatták, hogy minden szinten az N2 az uralkodó molekula, amely kémiailag inert, ezért a légkörben felhalmozódik. Az alacsony molekuláris oxigénkoncentráció annak a következménye, hogy a napenergiát mind a víz, mind az oxigén a 0,2 m alatti hullámhosszsávban nyeli el, azaz a végtermék (oxigén) a kémiai ciklust „leárnyékolja”.

Az 1. ábra Kasting és munkatársai eredményeit mutatja be. Az ábrából kitűnik, hogy a felszín közelében 1 cm3 térfogatban 107 oxigénmolekula található (a jelenlegi érték 5,629×1018 cm-3 a megfelelő érték). 60 km-es magasságban az oxigén a szén-dioxid bomlásának terméke. Az ábrából az is látható, hogy a legnagyobb koncentrációban előforduló komponens a nitrogén, majd ezt követi a szén-dioxid. 40 km fölött a harmadik leglényegesebb összetevő a szén-monoxid, míg alacsonyabb légkörben a hidrogén. A hidrogén koncentrációja a felszín közelében kereken 2×1013 cm-3. Az élet előtti földi légkörben tehát az oxigén koncentrációja a jelenlegi értékhez képest jelentéktelen volt. Ebből két fontos megállapítás következik. Az élet egyrészt, mint már említettük, a mai oxidatív környezettől eltérő redukáló viszonyok között keletkezett. Másrészt a mai oxigéndús légkör a bioszféra terméke."

Magyarul az ekkorról származó kőzetekben található vas nem rozsdásodott meg oxigén hiányában, valamint az összes elméleti modell is ezt bizonyítja. Ez azt hiszem elég távol áll attól, hogy ne lenne bizonyíték az őslégkör redukáló voltára, nem?

"Ha a gázoknak ez az elegye jelenti a légkört, az elektromos szikrák imitálják a villámlást, és a forrásban lévő víz a tengert, akkor mit vagy kit személyesít meg a tudós, aki előkészíti és végrehajtja a kísérletet? "

Ez megint egy nagyon aranyos érv. Semmit sem fogadsz el, amíg nincs rá kísérletes bizonyíték, hiszen addig nem tudhatjuk biztosan, amint van, onnantól pedig ugye ezek nem természetes körülmények között játszódtak le, tehát nem számítanak. Nézd, eben az esetben a kísérletet végző tudós semmilyen módon sem szólt bele a rendszer működésébe, csak összeállította a hozzávalókat és beindította a kísérletet. A lombikban lévő anyagok a fizikai-kémiai törvényszerűségeknek engedelmeskedtek, semmilyen módon sem hatott rájuk a kísérletet végző tudós. De ha jobb kísérleti rendszert tudsz, kérlek írd meg, hogyan lehetne vizsgálni ezt a kérdést!

"mások laboratóriumi kísérletei és számítógépes modelljei szerint a Napból érkező ultraibolya sugárzás — amelyet ma a sztratoszféra ózonpajzsa felfog — elbontotta a légkör hidrogéntartalmú gázait"

Az élet vízben alakult ki, ezt teljesen nyilvánvaló, az első élőlények mind vízben éltek. Márpedig a tengervíz éppen úgy véd az ibolyántúli sugárzástól, mint az ózonréteg.

"A lombikban lévő anyagok a fizikai-kémiai törvényszerűségeknek engedelmeskedtek, semmilyen módon sem hatott rájuk a kísérletet végző tudós."- Nincs törvény törvényhozó nélkül-.....................

Teremtésművének puszta megfigyelése is sokat elmond a Teremtőről. Pál egy másik alkalommal erre mondott egy példát, amikor így beszélt egy tömeghez Kis-Ázsiában: a Teremtő „az elmúlt időkben hagyta a pogányokat mind a maguk útján haladni: jóllehet nem hagyta magát tanúbizonyság nélkül, mert jóltevőnk volt, adván mennyből esőket és termő időket nékünk, és betöltvén eledellel és örömmel a mi szívünket” (Cselekedetek 14:16, 17). Figyeld meg, milyen példát hozott fel Pál arra, hogy a Teremtő hogyan tanúskodott a személyiségéről azáltal, hogy élelemről gondoskodott az emberiség számára.

Napjainkban vannak olyan országok, ahol talán magától értetődőnek veszik, hogy hozzá tudnak jutni az élelemhez. Máshol sok ember küzd azért, hogy legyen elég ennivalója. Mindkét esetben a Teremtő bölcsességén és jóságán múlik még annak lehetősége is, hogy tápláló élelemhez jussunk.

Az embereknek és az állatoknak az élelme is bonyolult körforgások eredményeként jön létre — többek között a víz, a szén, a foszfor és a nitrogén körforgásának eredményeként. Köztudott, hogy a létfontosságú fotoszintézis folyamatában a növények szén-dioxidot és vizet használnak fel nyersanyagként a cukrok előállításához, energiaforrásként pedig a napsugarat. Mellékesen a fotoszintézis során a növények oxigént bocsátanak ki magukból. Lehet az oxigént „értéktelen mellékterméknek” nevezni? E melléktermék aligha értéktelen nekünk. Feltétlenül szükséges, hogy oxigént lélegezzünk be, és felhasználjuk a testünkben az étel anyagcserével történő átalakításához, azaz elégetéséhez. A keletkező szén-dioxidot kilélegezzük, melyet a növények nyersanyagként újra felhasználnak a fotoszintézishez. Az iskolában tanulhattunk erről a folyamatról a biológiaórán, de ettől még nem lesz kevésbé létfontosságú vagy kevésbé csodálatra méltó. És ez még csak a kezdet.

Testünk sejtjeiben és az állatok testének sejtjeiben is létfontosságú szerepe van a foszfornak az energia közvetítésében. Honnan van foszforunk? Szintén a növényekből. A növények szervetlen foszfátokat szívnak fel a talajból, és szerves foszfátokká alakítják. Mi elfogyasztjuk a növényeket, amelyek ilyen formában tartalmaznak foszfort, és ezt létfontosságú tevékenységekhez használjuk fel. Ezután a foszfor ürülék formájában visszatér a talajba, és a növények újból fel tudják szívni.

Nitrogénre is szükségünk van, mivel testünk minden fehérje- és DNS-molekulájának a részét képezi. Hogyan jutunk hozzá ehhez az élethez elengedhetetlenül fontos elemhez? Jóllehet a körülöttünk lévő levegőnek körülbelül 78 százaléka nitrogén, sem a növények, sem az állatok nem tudják közvetlenül megkötni. Ezért a levegő nitrogénjének át kell alakulnia más formájúvá, mielőtt növényekbe kerülhetne, majd később az emberek és az állatok hasznosíthatnák. Hogyan történik meg ez az átalakulás, azaz megkötés? Többféleképpen. Ennek egyik példája a villámlás. A nitrogént ezenkívül a hüvelyesek — például a zöldborsó, a szójabab és a lucerna — gyökérgümőiben élő baktériumok is megkötik. Ezek a baktériumok alakítják át a légköri nitrogént a növények által felhasználható anyagokká. Amikor tehát zöld növényeket eszel, nitrogént veszel magadhoz, melyre testednek a fehérje-előállításhoz szüksége van. Meglepő, hogy a hüvelyesek egyes fajai a trópusi esőerdőkben, a sivatagokban, sőt még a tundrákon is megtalálhatók. És ha egy területen tűz pusztított, rendszerint a hüvelyesek az első növények, melyek újra meghonosodnak.

Milyen csodálatos újrahasznosító rendszerek! Mindegyik rendszer jó hasznát veszi a többi körforgásból származó melléktermékeknek. Az ehhez szükséges energia főként a napból — egy tiszta, kimeríthetetlen és állandó forrásból származik. Mennyire különbözik ez attól az emberi erőfeszítéstől, hogy újrahasznosítsuk az erőforrásainkat! Az emberi újrahasznosító rendszerek bonyolultsága miatt még a környezetbarátnak nevezett, ember által készített termékek sem biztos, hogy hozzájárulnak egy tisztább bolygó kialakításához. Ezzel kapcsolatban az U.S.News & World Report arra hívta fel a figyelmet, hogy a termékeket úgy kellene megtervezni, hogy értékes alkotórészeik újrafelhasználás által könnyen visszanyerhetők legyenek. Nemde ezt figyelhetjük meg a természetes körforgásokban? Nos, mit tár ez fel a Teremtő előrelátásáról és bölcsességéről?

A Teremtő további tulajdonságainak felfedezéséhez segítségképpen vizsgáljunk meg még egy rendszert — testünk immunrendszerét. Itt is szó lesz baktériumokról.

A The New Encyclopædia Britannica szerint „noha a baktériumokkal kapcsolatban az emberek érdeklődése sokszor csak azok káros hatásaira irányul, a legtöbb baktérium ártalmatlan az emberre, és sok közülük egyenesen hasznos”. Az igazat megvallva létezésük élet-halál kérdése számunkra. A baktériumoknak döntő szerepük van az előbb említett nitrogénkörforgásban, valamint a szén-dioxid és egyéb elemek körforgásában. Emellett az emésztőrendszerünkben is szükségünk van baktériumokra. Csak a vastagbelünkben mintegy 400 baktériumfaj van, segítségükkel állítjuk elő a K-vitamint, és dolgozzuk fel a melléktermékeket. Ezenkívül még olyan módon is hasznunkra vannak a baktériumok, hogy segítségükkel a tehenek tejjé alakítják át a füvet. Más baktériumok az erjedés folyamatában elengedhetetlenek, amikor sajtot, joghurtot, pácolt ételeket vagy savanyú káposztát készítünk. De mi történik akkor, ha a testünkben bizonyos baktériumok olyan helyre kerülnek, ahova nem valók?

Ilyenkor testünk majdnem kétbillió fehérvérsejtje küzd a számunkra talán ártalmas baktériumokkal. Ifjabb Daniel E. Koshland, a Science folyóirat szerkesztője kifejti: „ Az immunrendszer úgy van megtervezve, hogy felismerje az idegen betolakodókat. Ezt úgy hajtja végre, hogy megközelítőleg 1011 [100 000 000 000] különféle immunológiai receptort állít elő, hogy az idegen betolakodónak az alakjától vagy formájától függetlenül legyen néhány megfelelő receptor, amelyik felismeri azt, és előidézi az eltávolítását.”

Az egyik sejtfajta, melyet testünk a betolakodók elleni küzdelemben felhasznál, a makrofág ( jelentése: ’nagy faló’), mely elnevezés igen találó, hiszen ez a sejt falja fel az idegen anyagokat a vérünkben. Például, egy betolakodó vírus bekebelezése után a makrofág apró darabokra bontja, majd bizonyos mennyiségű fehérjét ültet ki a saját felszínére a vírusból. Ez a darab jelzőfehérje szolgál vörös zászlóként immunrendszerünknek, riadót fújva jelzi, hogy idegen organizmusok szabadultak el testünkben. Ha az immunrendszer egy másik sejtje, a segítő T-sejt felismeri a vírusfehérjét, kémiai jelzéseket vált a makrofággal. Ezek a kémiai anyagok maguk is különleges fehérjék, melyeknek tevékenységi köre zavarba ejtően széles: a betolakodásra reagáló immunrendszerünket szabályozzák és felerősítik. Ez a folyamat az adott vírusfajta elleni erőteljes harcot váltja ki. Így rendszerint sikerül legyőznünk a fertőzéseket.

Tulajdonképpen sokkal több mindenről van itt szó, de így röviden vázolva is kitűnik, hogy mennyire összetett az immunrendszerünk. Hogyan tettünk szert erre a bonyolult mechanizmusra? Teljesen ingyen, függetlenül családunk anyagi vagy társadalmi helyzetétől. Hasonlítsd ezt össze azzal, hogy a legtöbb ember milyen igazságtalanságot tapasztal az egészségügyi ellátásban. Dr. Nakadzsima Hirosi, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) vezérigazgatója ezt írta: „ A WHO számára szó szerint élet-halál kérdést jelent a növekvő igazságtalanság, mivel a szegények az egészségükkel fizetnek a társadalmi igazságtalanságért.” Megértheted, miért kesergett így São Paulóban az egyik nyomornegyed lakója: „Nekünk a jó egészségügyi ellátás olyan, mint egy luxus bevásárlóközpontban egy kirakati tárgy. Megnézhetjük, de nem engedhetjük meg magunknak.” Szerte a világon több millió ember ugyanígy érez.

Ez az igazságtalanság ösztönözte Albert Schweitzert, hogy Afrikába utazzon, és orvosi ellátásban részesítse a kevésbé kiváltságos helyzetben élő embereket, erőfeszítéseiért pedig Nobel-díjat kapott. Milyen tulajdonságok jutnak eszedbe olyan férfiakról és nőkről, akik hasonló jótetteket hajtottak végre? Valószínűleg úgy gondolod, hogy szeretik az emberiséget, van igazságérzetük, és hisznek abban, hogy a fejlődő országokban élő embereknek is joguk van az orvosi ellátáshoz. Mit mondjunk hát arról a Gondoskodó személyről, aki pénzügyi és társadalmi helyzetünktől függetlenül csodálatra méltó immunrendszert épített ki bennünk? Nem árulkodik ez még inkább szeretetről, pártatlanságról és igazságosságról a Teremtő részéről?

A fent említett rendszerek csak alapvető példái a Teremtő művének, de vajon nem azt árulják-e el róla, hogy ő egy valóságos, intelligens személy, akihez vonzódunk a tulajdonságai és tettei miatt? Számos más példát is megvizsgálhatnánk. A mindennapi életben azonban valószínűleg tapasztaljuk, hogy pusztán megfigyelni egy személy munkáit, még nem igazán lehet elegendő ahhoz, hogy jól megismerjük őt. Talán még félre is érthetjük őt, ha nem kapunk teljes képet róla! És abban az esetben, ha az illetőt rossz színben tüntették fel, vagy megrágalmazták, vajon nem lenne okos dolog találkozni vele, és meghallgatni őt is? El kellene beszélgetnünk vele, és megtudnunk, hogy miként reagál különféle körülmények között, és milyen tulajdonságokat nyilvánít ki.

Szemtől szembe a világegyetem hatalmas Teremtőjével természetesen nem folytathatunk beszélgetést. Sokat feltárt ellenben magáról mint valóságos személyről egy könyvben, mely részben vagy egészben több mint 2000 nyelven kapható — többek között a te nyelveden is. Ez a könyv — a Biblia — ezekkel a szavakkal kér téged, hogy ismerd meg a Teremtőt, és ápolj kapcsolatot vele: „Közeledjetek az Istenhez — mondja —, és közeledni fog hozzátok.” Arra is felhívja a figyelmet, hogyan lehet Isten barátjának lenni (Jakab 2:23; 4:8). Érdekelne?

"Nincs törvény törvényhozó nélkül-...... "

Ezek szerint azt állítod, hogy Miller tetszése szerint képes alakítani a fizika törvényeit, csak azért, hogy sikerüljön a kísérlete? De akkor miért éppen ilyen marhaságot csinált, miért nem hidegfúziót, vagy ólomból aranyat?

"Mit mondjunk hát arról a Gondoskodó személyről, aki pénzügyi és társadalmi helyzetünktől függetlenül csodálatra méltó immunrendszert épített ki bennünk? Nem árulkodik ez még inkább szeretetről, pártatlanságról és igazságosságról a Teremtő részéről? "

Mit mondjunk arról a gondoskodó személyről, aki verítékes munkával több ezer kórokozót teremt, amelyek számos csodálatra méltó trükkel képesek megölni minket. Nem tudom, ha megnézed a maláriát, a himlőt, a pestist, a TBCt, a szamárköhögést, a járványos gyermekbénulást, A HIVet, ezen kellően halálos és fájdalmas betegségek léte mind mind a teremtő gondoskodásáról árulkodik, hiszen látnivaló mennyi munkát ölt bele, hogy olyan lényeket készítsen, amelyek kimondhatatlan szenvedést, nyomort és halált hoznak az emberekre. Ha ezeket nem teremtette volna meg, immunrendszerre nem is lenne szükségünk, nem? Így hát tényleg hálásak lehetünk neki, hogy teremtett nekünk immunrendszert, amellyel egyes emberek túlélhetik azokat a betegségeket, amelyeket szintén ő teremtett.

"A fent említett rendszerek csak alapvető példái a Teremtő művének, de vajon nem azt árulják-e el róla, hogy ő egy valóságos, intelligens személy, akihez vonzódunk a tulajdonságai és tettei miatt?"

Ezt a következtetést miből vontad le? Abból, hogy a növények nem tudják közvetlenül megkötni a légkörben található nitrogént?

"Az ehhez szükséges energia főként a napból — egy tiszta, kimeríthetetlen és állandó forrásból származik."

Az előző hozzászólásodban éppen azt fejtegetted, hogy mennyi kemoszintetizáló baktérium létezik. Erre kijelented, hogy nem, az élő szervezetek az energiát főként a napból nyerik. Most akkor melyik?

Nézd, megint csak azt tudom megkérdezni, hogy tulajdonképpen miért hozod fel ezeket a példákat? Az immunrendszerünk működik, mert Isten ilyenre tervezte? Ezt tulajdonképpen mindenre rá lehet mondani, azért ilyen, mert Isten tervezte. Lenne egy kérdésem viszont: Ismertek olyan baktériumok, amelyek képesek lebontani a nejlont. A nejlont márpedig nem Isten teremtette, emberi találmány, mégis kialakultak olyan szervezetek, amelyek képesek lebontani, láthatólag Isten közreműködése nélkül. ( [link] hogyan lehetséges ez? Ha szerinted Isten létét bizonyítja, hogy az egyik élőlény szemetét elfogyasztja egy másik, mert ilyen rendszereket csak ő képes tervezni, akkor hogyan lehetséges, hogy egy újonnan képződött szemét, a nejlon lebontására kialakult több mikróba is, Isten közreműködése nélkül?

Ha pedig ez a folyamat egyszer lejátszódott, akkor vajon nem lehetséges, hogy már máskor is megtörtént, így ezen körfolyamatok léte egyáltalán nem bizonyítja Isten létét, csak azt, hogy ha a természetben nagy mennyiségű kihasználatlan erőforrás található, előbb-utóbb kialakul egy olyan szervezet, amely képes felhasználni?

MI A KÖZÖS az etnikai erőszakban, rasszizmusban, hátrányos megkülönböztetésben, faji megkülönböztetésben és fajirtásban? Ezek mind az emberi irányzatokban oly széles körben elterjedt előítélet következményei!

Mi az előítélet? Egy enciklopédia így határozza meg: „egy vélemény, mely anélkül alakult ki, hogy időt vagy gondot fordítottak volna a helyes megítélésre.” Mint tökéletlen emberek, bizonyos mértékig hajlamosak vagyunk az előítéletre. Talán vissza tudsz emlékezni olyan esetekre, amikor az összes tény ismerete nélkül hoztál ítéletet.

-a múlt jelen kulcsa.A jelen a Bibliában közölt három múltbeli esemény:a teremtés,a bűneset és az özönvíz nélkül megmagyarázhatatlan.1-a halál az első emberek bűnének a követekezménye - (1Móz2:17;3:17-19;Róm5:12;5:14;6:23;1Kor15:21). 2-Az ember bűnének a kihatásai az egész élővilágot érintették (Róm 5:20-22).

A biológia destruktív alakzatai(pl:betegségkeltő baktériumok,élősködés,parazitizmus,kígyók,pókok és ragadozók ölési mechanizmusai,husevő növények,"tövisek és bogáncskórók" okozta fáradságos munka)a bűnesettől függetlenül nem magyarázhatók meg.Ugyanez az oka a mindenütt megfigyelhető múlandóságnak. 3-a Föld mai geológiája nem indokolható az özönvíz nélkül. A Mózesi Törvény utasításokat tartalmazott a hulladékok és az ürülék eltávolítására, a higiéniára és a karanténra vonatkozóan. Dr. H. O. Philips megjegyezte: „az, ahogyan a Biblia beszél a nemi életről, a diagnózisról, a kezelésről és a megelőzésről, sokkal színvonalasabb és megbízhatóbb, mint a hippokratészi elméletek.” Halálos vírus

A világ leggyakoribb nemi úton terjedő betegségének tartott humán papillomavírus (HPV) sok esetben felelős a méhnyakrák kialakulásáért a fejlődő országokban. Ha az egész világot vesszük, a méhnyakrák a második leggyakoribb formája a méh daganatainak.

Számos kezelési módszer létezik, mellyel megfékezhető a HPV-fertőzés. A szakemberek helyi kezeléseket alkalmaznak. Ezek némelyike elpusztítja a vírust tartalmazó sejteket, míg más kezelésekkel az immunrendszer működését serkentik. További módszer a károsodott vagy fertőzött területek sebészi módon történő eltávolítása elektrosebészeti, lézersebészeti vagy kriosebészeti technikákkal. Ám mennyivel jobb lenne, ha nem a kezeléssel kellene bajlódni, hanem megelőznék a fertőzést. Mit lehet tenni ennek érdekében?

Pár évvel ezelőtt Mexikóvárosban egy konferenciára került sor, melynek a témája a következő volt: „Méhnyakrák és a HPV az új évezredben”. Egy Kanadából érkezett előadó, a HPV szakértője, dr. V. Cecil Wright ezt tanácsolta: „Ne létesíts nemi kapcsolatot, míg házasságot nem kötsz.” Dr. Alex Ferenczy, aki a montreali (Kanada) McGill Egyetem patológiaprofesszora, hasonló megállapítást tett: „ A méhnyakrák megelőzésének érdekében . . . a kölcsönös monogámia mellett kell síkraszállnunk.”

Azok tehát, akik összhangban élnek a Biblia erkölcsi alapelveivel, kevésbé valószínű, hogy elkapják a HPV-fertőzés rákhoz vezető formáját. Ez azért van így, mert a Biblia elítéli a házasságon kívüli nemi kapcsolatot, és arra ösztönöz, hogy a házastársak legyenek hűségesek egymáshoz. Emellett arra buzdítja a keresztényeket, hogy csak olyan valakivel kössék össze az életüket, aki ugyanezekhez az alapelvekhez tartja magát (1Korintusz 7:39; Zsid 13:4).

Az erkölcsi oktatáson kívül egy nőnek tudnia kell a betegségről, és tisztában kell lennie azzal, hogy fontos rendszeresen elvégeztetnie olyan szűréseket, mint amilyen a Papanicolaou-féle kenet értékelése. Ha észreveszik a bajt, a nő orvosi ellátásban részesülhet. Az ilyen ellátással kapcsolatos helyes szemléletmódról dr. Montserrat Flores, a kolposzkópos vizsgálat specialistája így beszél: „Ha egy nő tudja, hogy az adott időben mennyire súlyos a baja, akkor nem fog a két szélsőségbe esni, vagyis nem fogja helytelenül lekicsinyelni a betegséget, és abbahagyni a kezelést, vagy netán rákfóbiássá válni, és alávetni magát szükségtelen sebészi beavatkozásoknak.”

Ősszüleink minden tekintetben kiegyensúlyozottak voltak, amikor meg lettek teremtve. Nem voltak hajlamosak végletekbe esni. A bűn megjelenésével azonban megjelent egy „hiányosság” is — a tökéletlenség —, és ennek következtében elvesztették a kiegyensúlyozottságukat (5Mózes 32:5).

(Róma 5:12). A Szentírás tehát azt mondja, hogy Ádám tette tönkre az örökségünket. De milyennek szánta Isten az emberi életet?

Betekintés az eredeti szándékba

Amikor a Biblia azt írja, hogy a halál ’bejött a világba’, arra utal, hogy az ember nem úgy lett megteremtve, hogy meghaljon. Ami az embereket illeti, az időskor és a halál annak az eredménye, hogy az első ember fellázadt Isten ellen. Az állatok viszont nem úgy lettek megalkotva, hogy örökké éljenek (1Mózes 3:21; 4:4; 9:3, 4).

Az emberek másmilyennek lettek teremtve, mint az állatok. A mi létformánk magasabb az állatokénál, mint ahogy az angyaloké is magasabb az emberi létformánál (Zsid 2:7). Az állatokkal ellentétben az ember „Isten képmására” lett megalkotva (1Mózes 1:27). Valamint az állatokkal ellentétben a Biblia Ádámot ’Isten fiának’ nevezi (Lukács 3:38). Éppen ezért jó okkal hihetünk abban, hogy az ember nem úgy lett megalkotva, hogy megöregedjen és meghaljon. Isten nem hal meg, és a fiait sem úgy teremtette meg, hogy meghaljanak (Habakuk 1:12; Róma 8:20, 21).

Az emberiség első generációiról szóló történelmi feljegyzések további betekintést nyújtanak abba, hogy milyennek szánta Isten eredetileg az emberi életet. Az emberek akkoriban több száz évet éltek, mielőtt megöregedtek. Ádám 930 évet ért meg. Néhány generációval később Noé fia, Sém már csak 600 évig élt, míg Noé unokája, Arpaksád 438 évesen halt meg (1Mózes 5:5; 11:10–13). Később Ábrahám 175 évig élt (1Mózes 25:7). A bűn hatása úgy tűnik, egyre inkább kihatással volt az élettartamra. Ahogyan az emberiség az eredeti tökéletességtől egyre távolabb került, csökkent az életidő. Ám kezdetben az ember úgy lett megalkotva, hogy örökké éljen. Éppen ezért joggal vetődik fel bennünk a kérdés: „Vajon Isten még mindig azt szeretné, hogy az emberek vég nélkül éljenek itt a földön?”

Jézus apostolai abban reménykedtek, hogy vég nélküli életnek örvendhetnek majd az égben Jézus Királyság-kormányzatának a tagjaiként (Lukács 22:29; János 14:3). Mindamellett Jézus gyakran beszélt arról, hogy mi Isten szándéka a földdel (Máté 5:5; 6:10; Lukács 23:43). Ezért Jézus csodái és az örök életről szóló tanításai megerősítik Istennek azt az ígéretét, melyet jóval korábban Ézsaiás próféta által közölt, aki ezt írta: „Elnyeli a halált örökre"(Ézsaiás 25:8). Az emberi élet többé nem fog néhány tovaröppenő ifjúkori évre korlátozódni, melyet aztán a leépülés és az öregkori gyengeség követ.

Isten új világában, amikor a hűséges emberek elérik a tökéletességet, örömmel tapasztalják majd, hogy nem öregszenek. A Biblia kijelenti: „maga a teremtés meg . . . fog szabadulni a romlottság rabszolgaságából az Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára” (Róma 8:21). Képzeld csak el! Az emberek egyre bölcsebbek és tapasztaltabbak lesznek, de a fiatalos fizikai erejük az évszázadok múlásával sem fog csökkenni. Te ott leszel, hogy meglásd mindezt?

Milyen hosszú élet vár rád?

Jézus beszélt arról, hogy Isten ítéletnapja után a földön jóval kevesebb ember marad (Máté 24:21, 22). Ezt mondta: „széles és tágas az az út, amely a pusztulásba visz, és sokan vannak, akik azon mennek be; ellenben szűk az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják” (Máté 7:13, 14).

Ha szeretnél azok között lenni, akik vég nélküli életnek örvendenek majd, keresned kell Isten helyeslését. Isten megismerése az első lépés. Jézus a következőket mondta erről: „ Az pedig az örök élet, hogy ismeretet szerezzenek rólad, az egyedüli igaz Istenről” (János 17:3). Persze ahhoz, hogy jól megismerjük Istent, erőfeszítésre van szükség, de megéri. Például az is erőfeszítésbe kerül, hogy megkeressük a pénzt, amelyből nap mint nap ennivalót vehetünk. Jézus Isten ismeretét az élelemhez hasonlította, és így buzdított: „Ne azért az eledelért munkálkodjatok, amely elvész, hanem azért az eledelért, amely megmarad az örök életre” (János 6:27). Vajon nem ér meg minden erőfeszítést a vég nélküli élet megszerzése? (Máté 16:26).

Jézus ezt mondta: „Isten annyira szerette a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen” (János 3:16). Tehát az, hogy mennyi ideig fogsz élni, attól függ, hogy miként reagálsz Isten szeretetére.

[link] „Szinte minden betegség, mely újból megjelent, méghozzá megerősödve, az emberi beavatkozásnak köszönheti a visszatértét” — írja Eugene Linden környezetvédő a The Future in Plain Sight című könyvében. Lássunk még néhány példát erre! Mivel manapság oly népszerű és gyors az utazás, a kórokozók és hordozóik a földgolyó bármely pontjára eljuthatnak. A kisebb-nagyobb élőlények élőhelyének pusztulása veszélyezteti a biológiai sokszínűséget. „Szennyezzük a levegőt és a vizet . . . , és ez egyformán gyengíti az állatok és az emberek immunrendszerét” — jegyzi meg Eugene Linden. Majd dr. Epstein szavait idézve hozzáteszi: „ Az, hogy az ember megbolygatta az ökológiát, lényegében gyengítette a föld ellenálló képességét, és olyan körülményeket mozdított elő, amelyek kedveznek a mikrobáknak.”

A politikai bizonytalanság háborúkhoz vezet, melyek tönkreteszik az ökoszisztémákat és azokat a rendszereket, amelyek egészségügyi ellátásról és az étel elosztásáról gondoskodnak. Az Amerikai Természetrajzi Múzeum kiadványa, a Biobulletin rámutat egy további nehézségre: „ Az alultáplált, gyönge menekülteket gyakran táborokban helyezik el, ahol a zsúfoltság és az elégtelen higiénia miatt számos fertőzésnek vannak kitéve.”

A gazdasági bizonytalanság miatt rengetegen költöznek máshová, akár az országuk határain belül, akár azokon túl, de szinte mindig zsúfolt városokban kötnek ki. „ A kórokozók kedvelik a zsúfolt helyeket — mondja a Biobulletin. — Az alapvető közegészségügyi programok, például az alapoktatás, az élelmezés és az oltási programok gyakran nem tudnak lépést tartani” a városi lakosság számának gyors növekedésével. A túlnépesedés a víz-, csatorna- és szemételtávolító rendszerekre is pluszterheket ró, ami nehézzé teszi a környezet tisztán tartását és az egyéni higiénia megőrzését, egyszersmind olyan állapotokat teremt, amelyek kedveznek a rovaroknak és más bacilusgazdáknak. A helyzet mégsem reménytelen

A tudományos és technikai fejlődés jócskán le van maradva a betegségekkel folytatott versenyben. És ne felejtsük el, hogy az egészségünket nemcsak a rovarok által terjesztett kórok veszélyeztetik, hanem sok minden más is. Mégis van ok a reménykedésre. Igaz, a tudósok még csak most kezdik megérteni az élőlények közötti bonyolult kapcsolatokat, arra már rájöttek, hogy a föld meg tudja gyógyítani önmagát. Bolygónk magától képes olyan folyamatokat működtetni, amelyek helyreállítják a természetes rendszerek egyensúlyát. Gyakran előfordul például, hogy ahol valamikor kiirtották az erdőt, ott újra nőnek a fák, és idővel helyreáll az egyensúly a mikrobák, rovarok és más állatok között.

Ami ennél is fontosabb, a természet bonyolult felépítése egy Teremtő, azaz Isten létére utal, aki eredetileg elindította a földi folyamatokat. Számos tudós is elismeri, hogy kell lennie egy magasabb intelligenciának, amely megteremtette a földet.

Amint írtam, a Biblia arra is fényt derít, hogy az első ember szándékos bűne miatt mindenki tökéletlenséget, betegséget és halált örökölt. Ez azt jelenti, hogy örök szenvedésre vagyunk ítélve? Szó sincs róla! Istennek az a szándéka, hogy paradicsommá tegye a földet, ahol az emberek nyugodtan élhetnek együtt más teremtményekkel, kicsikkel és nagyokkal egyaránt. A Biblia megjövendöli, hogy eljön az idő, amikor sem a nagy testű vadállatok, sem a parányi rovarok nem jelentenek majd veszélyt az emberre (Ézsaiás 11:6–9).

Természetesen az embereknek is kell majd tenniük azért, hogy mindez így is maradjon. A társadalomnak és a környezettel való kapcsolatnak meglesz ebben a maga szerepe. Isten azt parancsolta az embernek, hogy „gondozza” a földet (1Mózes 2:15, NW). A jövőbeli paradicsomban az emberek tökéletesen fogják ellátni ezt a feladatot, mivel engedelmesen követik majd a Teremtő utasításait. Ezért bízhatunk benne, hogy eljön a nap, amikor „nem mondja a lakos: beteg vagyok” (Ézsaiás 33:24).

Nézd, az egy dolog, hogy rávilágítok egy önellentmondásra. Az pedig egy másik, hogy erre válaszként csak annyit mondasz, hogy "A biológia destruktív alakzatai... a bűnesettől függetlenül nem magyarázhatók meg." Oké, de a bűnbeeséstől függően hogyan magyarázhatóak meg? Mert ha a teremtéskor nem voltak betegségek, minek kellett nekünk immunrendszer?

"Szinte minden betegség, mely újból megjelent, méghozzá megerősödve, az emberi beavatkozásnak köszönheti a visszatértét."

Az addig oké, hogy a nemi úton terjedő betegségek szerinted az illető "bűnös életmódjának" egyenes következményei. Viszont az eredeti kérdésemben jó pár nem nemi úton terjedő betegség is szerepelt. A himlő, lepra, pestis, TBC, évezredek óta velünk élnek és akármilyen szűzies életet él valaki, ugyanúgy elkaphatja bármelyiket. Ezekkel mi a helyzet? Ugyanígy ezek mindig is velünk éltek, jó párat például a Biblia is említ, ezek nem az emberi beavatkozásnak köszönhetik létüket. Miért dolgozott annyit Isten, hogy megteremtse például a Plasmodium falcipariumot, a malária kórokozóját? Afrika egyes vidékein ez a betegség az öt év alatti gyerekek vezető haláloka. Ők milyen bűnös életet folytattak? Ugyanígy nehéz elképzelni, hogy az évente 300 millió új maláriafertőzött elkerülhette volna ezt a fertőzést, ha csak az esküvő után él nemi életet. Vagyis miről beszélsz?

"Bolygónk magától képes olyan folyamatokat működtetni, amelyek helyreállítják a természetes rendszerek egyensúlyát."

Ne haragudj, két hozzászólással ezelőtt ezen egyensúly létét Isten cáfolhatatlan bizonyítékaként értékelted. Akkor hogy is van ez, hogyan lehetséges ez Isten nélkül?

No most nézd, az evolúcióról, amelynek a létét tagadod egyetlen szót sem írsz akárhány hozzászólás óta. Kérdésekre nem válaszolsz. Nem igazán értem, minek másolgatsz ide egyáltalán különböző idézeteket, amelyeket te magad sem értesz, ha értenéd, amit leírsz, nem szaladnál újra és újra önellentmondásokba.

Istennek nem állt szándékában örök életet adni az álatoknak.

A halál mindig is létezet hísz az álatok meghaltak bizonyos idö elteltével. Az Ember let ugy megalkotva hogy öröké éljen.Az Ember immunrendszerel let megalkotva de az álatok is.Igy hát léteztek Destruktiv(lat)bomlasztó,romboló,baktérumok azért voltak megalkotva,mert növények és álatok maradványait vagy tetemeit lebontoták.Söt az Emberben is vanak baktériumok.

Csak a vastagbelünkben mintegy 400 baktériumfaj van, segítségükkel állítjuk elő a K-vitamint, és dolgozzuk fel a melléktermékeket. Ezenkívül még olyan módon is hasznunkra vannak a baktériumok, hogy segítségükkel a tehenek tejjé alakítják át a füvet. Más baktériumok az erjedés folyamatában elengedhetetlenek, amikor sajtot, joghurtot, pácolt ételeket vagy savanyú káposztát készítünk. De mi történik akkor, ha a testünkben bizonyos baktériumok olyan helyre kerülnek, ahova nem valók?

Ilyenkor testünk majdnem kétmilliárd fehérvérsejtje küzd a számunkra talán ártalmas baktériumokkal. Ifjabb Daniel E. Koshland, a Science folyóirat szerkesztője kifejti: „ Az immunrendszer úgy van megtervezve, hogy felismerje az idegen betolakodókat. Ezt úgy hajtja végre, hogy megközelítőleg 1011 [100 000 000 000] különféle immunológiai receptort állít elő, hogy az idegen betolakodónak az alakjától vagy formájától függetlenül legyen néhány megfelelő receptor, amelyik felismeri azt, és előidézi az eltávolítását.”

Az egyik sejtfajta, melyet testünk a betolakodók elleni küzdelemben felhasznál, a makrofág ( jelentése: ’nagy faló’), mely elnevezés igen találó, hiszen ez a sejt falja fel az idegen anyagokat a vérünkben. Például, egy betolakodó vírus bekebelezése után a makrofág apró darabokra bontja, majd bizonyos mennyiségű fehérjét ültet ki a saját felszínére a vírusból. Ez a darab jelzőfehérje szolgál vörös zászlóként immunrendszerünknek, riadót fújva jelzi, hogy idegen organizmusok szabadultak el testünkben. Ha az immunrendszer egy másik sejtje, a segítő T-sejt felismeri a vírusfehérjét, kémiai jelzéseket vált a makrofággal. Ezek a kémiai anyagok maguk is különleges fehérjék, melyeknek tevékenységi köre zavarba ejtően széles: a betolakodásra reagáló immunrendszerünket szabályozzák és felerősítik. Ez a folyamat az adott vírusfajta elleni erőteljes harcot váltja ki. Így rendszerint sikerül legyőznünk a fertőzéseket.

Tulajdonképpen sokkal több mindenről van itt szó, de így röviden vázolva is kitűnik, hogy mennyire összetett az immunrendszerünk.

péld:Álatoknál is- Kísérletek bizonyították, hogy a rendszeres - nem túlerőltetett - futással patkányokban növelni lehet a bélrendszer nyálkahártyájában megtalálható immunsejtek számát, ami adott esetben nagy szerepet játszik a fertőzésekkel szembeni védelemben. -olvastam itt-

( [link] Egy amerikai folyóirat immunitással foglalkozó száma ezt mondta: „ Az immunrendszer már a megszületés előtti időtől fogva a halálunkig állandó készenléti állapotban van. A molekulák és sejtek különféle serege . . . véd minket az élősködőktől és a kórokozóktól. E védelem nélkül az emberek nem maradhatnának életben” (Scientific American).

Örököljük az immunredszert!!! OLVASTAM még az Egyetemes Lekxikon A-z 2001 kiadás 408-oldalán ,hogy az IMMUNRENDSZER,a gerincesek szervezetének védekezőrendszere kórokózokkal és testidegen antigénekkel szemben.Tehát Isten kezdetben mindent szépen elkészitett, igen mindenek megvolt a célja. (Prédikátor 3:11) Mindent szépen a maga idejében elkészített. Még az időtlen időket is az emberek szívébe adta, hogy fel ne foghassák a munkát, melyet az igaz Isten végzett kezdettől fogva mindvégig.Vannak olyan dolgok amit csak az örökévaloságban vagyis amikor Isten Jézus által megadja az örök életet és fizikailag ,erkölcsileg és szellemileg tökéleteségre emmel tudunk meg.(Jeremiás 33:3) »Kiálts hozzám, és én válaszolok neked. Készséggel elmondok neked nagy és felfoghatatlan dolgokat, amelyeket nem ismersz.«”

(János 16:12) Sok mondanivalóm van még nektek, de most nem vagytok képesek elhordozni.Isten új világában az emberiség tudás utáni természetes szomja részben el lesz oltva a valódi tudományos kutatás által. Hísz ott öröké él az Ember. Akkor sokan meg fogják érteni, hogy a híres tudós, Isaac Newton miként érzett, amikor „egy tengerparton játszó gyermekhez [hasonlította magát], . . . miközben ott fekszik [előtte] felfedezetlenül az igazság hatalmas óceánja”. Isten az új világában kétségtelenül az egyik lelkesítő felfedezés után a másikhoz vezeti majd a hűséges embereket.Az igazság Istene által vezetett őszinte, tudományos törekvés biztosan elbűvölő sajátsága lesz Isten új rendszerének. Jelenések 4:11

(Jakab 3:17) A felülről való bölcsesség viszont mindenekelőtt tiszta, azután békés, ésszerű, engedelmességre kész, telve irgalmassággal és jó gyümölcsökkel, nem tesz különbséget részrehajlóan, nem képmutató.

Az „ésszerűnek” fordított görög kifejezés szó szerinti jelentése: ’hajlékony’. Egyes fordítások a „méltányos”, „szerény” vagy „engedékeny” szavakkal adják vissza.

Mivel Isten ésszerű(az Emberek sokan nemijenek söt pld:

Az emberek és az általuk létrehozott szervezetek azonban gyakran inkább merevek, mint rugalmasak, és ésszerűtlenek, mintsem hajlékonyak. Szemléltetésül gondoljunk a következőre: Egy óriás tankhajó vagy egy tehervonat lenyűgöző lehet méreteit és erejét tekintve. De képes-e valamelyik is alkalmazkodni, ha a körülmények hirtelen megváltoznak? Ha egy tehervonat elé valamilyen akadály kerül a sínekre, megfordulnia lehetetlenség, és a hirtelen megállás sem sokkal könnyebb neki. Egy nehéz tehervonat a fékek behúzása után még majdnem két kilométert is megtehet, mielőtt megállna! Egy óriás tankhajó pedig akár nyolc kilométert is haladhat előre, miután leállítják a motorjait. Még akkor is három kilométeren át szeli a hullámokat, ha a motorokat átállítják hátramenetbe! Hasonló a helyzet az emberi szervezetekkel is, amelyek hajlanak a merevségre és az ésszerűtlenségre. A büszkeség miatt az emberek sokszor nem hajlandók alkalmazkodni a változó szükségletekhez és körülményekhez. Előfordult már, hogy a merevség miatt vállalatok jutottak csődbe, sőt kormányok buktak meg Példabeszédek 16:18).

Evel azt akarom mandani ,HOGY ISTEN MINDEN ALKOTÁSA RUGALMAS BIZONYOS KORLÁTIG VAGYIS MÉRTÉKIG, TEHÁT NEM MEREVEK .

Ezért van az embernek javito génye ,ezért ha valamely biologiai vagy fizikai rendszer sérül idövel regenerálodik pld: a természetes rendszerek egyensuja. Gyakran előfordul például, hogy ahol valamikor kiirtották az erdőt, ott újra nőnek a fák, és idővel helyreáll az egyensúly a mikrobák, rovarok és más állatok között. Isten nem azzal,bízta meg az Embert ,hogy tökre tegye a Földet lásd:Je11:18-"akik pusztítják a földet"-lásd mit tesznek az emberek Isten tanitása nélkül Ef 4:18-"el vannak idegenedve az Isten szerinti élettől"-lásd:www.youtube.com/watch?v=jgxENMKaeCU-Googléba ird be!

-sok betegséget tényleg az ember okozta vagy okza A BIOFEGYVEREK ,FEGYVEREK... ATOMBOMBA ,a tulzot alkohol fogyasztás ,cigarete,kábitoszerek ,aspardam(kémiai édesitöszer),sok mü ételek ,természetes élövilág tönkretéttele,sok viszaéléseknek is lehetne nevezni.. stb.EGYÁLTALÁN nem új az az elképzelés, hogy háború idején betegséggel próbálják kiirtani a lakosságot. A XIV. századi Kelet-Európában pestises hullákat hajítottak át az ostromlott város falain. Négyszáz évvel később, a franciák és az indiánok között dúló háború idején, angol katonatisztek szándékosan himlővel fertőzött takarókat küldtek az indiánoknak a béketárgyalások során. Az indiánok között járvány tört ki, és főként emiatt kénytelenek voltak megadni magukat. Ám egészen a XIX. század végéig nem tudták, hogy mikroorganizmusok okozzák a fertőző betegségeket. Ez a felismerés új és félelmetes lehetőségeket nyitott meg a betegségek fegyverként való használata előtt.

-aztán ott vannak a rovarok is-Sok rovar kórokozókat hordoz a testében

A fekete „legyek” folyami vakságot okozó élőlények gazdái

A szúnyogok maláriát, dengue lázat és sárgalázat terjesztenek

A tetvek tífuszt terjeszthetnek

A bolhák agyvelőgyulladást és más betegségeket idézhetnek elő

A cecelegyek álomkórt ragasztanak az emberre

A tetvek, atkák és kullancsok terjeszthetik a tífusz különböző fajtáit, valamint más betegségeket is. A kullancsok a világ mérsékelt égövi országaiban mindenütt hordozói lehetnek az esetlegesen gyengeséget okozó Lyme-kórnak, amely a legelterjedtebb, vektor által terjesztett betegség az Egyesült Államokban és Európában. Egy svéd tanulmány kimutatta, hogy a vonuló madarak több ezer kilométerre is elvihetik magukkal a kullancsokat, így azok a betegségek, amelyekért a bennük található kórokozók felelősek, új helyeken is felbukkanhatnak. „ A kullancsok (a szúnyogok kivételével) minden más ízeltlábút felülmúlnak abban, hogy hányféle betegséget ragasztanak az emberekre” — mondja az Encyclopædia Britannica. Szó ami szó, ugyanaz a kullancs akár három betegségokozó élőlényt is hordozhat, és egyetlen csípéssel mindhármat át tudja adni!

A mindenütt megtalálható bolhák galandférgeket hordozhatnak, és agyvelőgyulladást, tularaemiát, sőt pestist is okozhatnak.

Ha a rovarok vírusokat, baktériumokat vagy élősködőket hordoznak a testükben, úgy is terjeszthetnek betegségeket, hogy csípéssel vagy más úton továbbadják őket. A rovaroknak csak egy kis százaléka teszi beteggé az embereket ilyen módon. Szemléltetésként: a szúnyogoknak több ezer fajuk ismert, de csak a maláriaszúnyogok (Anopheles) neméhez tartozók terjesztik a maláriát, mely a tuberkulózis után a legtöbb halálesetet okozó fertőző betegség.

Más szúnyogok azonban számos egyéb kórt terjesztenek. A WHO beszámolója szerint „az összes rovar közül, amely betegséget terjeszt, a szúnyog jelenti a legnagyobb veszélyt, mivel maláriát, dengue lázat és sárgalázat terjeszt, melyek együttesen minden évben több millió ember haláláért és több száz milliónak a megbetegedéséért felelnek”. A föld lakosságának legalább a 40 százalékát fenyegeti a veszély, hogy maláriás lesz, és körülbelül 40 százaléka számolhat a kockázattal, hogy elkapja a dengue lázat. Sok helyen mindkét betegséggel megfertőződhetnek az emberek.

A rovarok két fő módon adják át a betegségeket (közvetítő szerepük miatt vektoroknak nevezzük őket). Az egyik esetben mechanikusan történik a betegségek terjesztése. Ugyanúgy, ahogy mi is bevihetjük a piszkot a lakásba, ha nem töröljük meg a lábunkat, „a házi legyek milliónyi mikroorganizmust hordozhatnak a lábukon, s ezek a szervezetek — elég nagy mennyiségben — betegséget okozhatnak” — állapítja meg a Britannica Hungarica. A legyek összeszedik a szennyeződést, például ürülékről, aztán ételre-italra szállva, lerakják. Így az emberek legyöngítő és halálos betegségeket kapnak el — tífuszt, vérhast vagy akár kolerát is. A legyeknek a trachoma terjesztésében is részük van. Világszerte a legtöbb vak ember a trachomát okolhatja a szeme világának elvesztéséért. Az egyiptomi szemgyulladásként is ismert betegség úgy okoz vakságot, hogy elhegesíti a szivárványhártya előtti, átlátszó szaruhártyát. A világon összesen mintegy 500 millió embert sújt ez a csapás.

A piszokban tenyésző csótányokat is azzal gyanúsítják, hogy betegségeket adnak át mechanikus úton. A szakértők továbbá a csótányok miatt kialakuló allergiákkal hozzák összefüggésbe azt, hogy mostanában ugrásszerűen megnövekedett az asztmás megbetegedések száma, különösen a gyermekek körében. Képzeljük magunk elé például a tizenöt éves Ashley-t, aki éjszakákon át alig kapott levegőt az asztmája miatt. Amikor az orvosa meg akarja hallgatni Ashley tüdőhangjait, egy csótány pottyan ki a lány trikójából, és átiszkol a vizsgálóasztalon.

Miért térnek vissza a betegségek?

KÖRÜLBELÜL negyven évvel ezelőtt úgy látszott, hogy nagy területeken szinte teljesen sikerült megszüntetni azokat az ismert betegségeket, amelyeket rovarok terjesztenek, például a maláriát, a sárgalázat és a dengue lázat. De később váratlan fordulat következett be: újra felbukkantak a rovarok terjesztette betegségek.

Mi lehetett ennek az oka? Egyebek közt az, hogy a rovarok és az általuk hordozott mikrobák egy része ellenállóvá vált a rovarirtó szerekkel és gyógyszerekkel szemben, amelyekkel próbálták kordában tartani őket. A hozzászokás természetes folyamatát pedig nemcsak a rovarirtó szerek túlzott használata erősítette, hanem a helytelen gyógyszerszedési szokások is. „Sok szegény családban megveszik a gyógyszert, éppen csak annyit szednek be belőle, amennyivel enyhíteni tudják a tüneteiket, a maradékot meg elteszik legközelebbre, amikor betegek lesznek” — fejti ki a Mosquito című könyv. A befejezetlen kúra miatt az erősebb mikrobák életben maradhatnak az ember szervezetében, és olyan, új generációt hozhatnak létre, amely ellenáll a gyógyszereknek.

Én nem elenzem a különböző fajok bizonyos átalakulását de a fajokat elválasztó határokon belül.pld:sokféle szunyog faj ,baktériumok bármijené is változon bektérium marad csak vagy hasznos vagy káros,vírusok is, Az utóbbi időben felbukkanó új betegségek közül, melyek csapásokkal sújtják az emberiséget, talán a halálos AIDS a legismertebb. Ezt a gyógyíthatatlan betegséget egy olyan vírus okozza, amely hozzávetőlegesen alig tizenkét évvel ezelőtt még ismeretlen volt. Mégis azoknak az embereknek a száma, akiket 1994 végéig világszerte megfertőzött a vírus, 13 és 15 millió között van.

Más, korábban fel nem ismert fertőző betegségek közé tartozik még a hantavírus pulmonáris szindróma. Ez a mezei egér által terjesztett betegség az Egyesült Államok délnyugati részén tűnt fel, és a jelentett eseteknek több mint a felénél halálos kimenetelűnek bizonyult. Dél-Amerikában a haemorrhagiás láznak kialakult két fajtája — mindkettő új és halálos. Egyéb szörnyű betegségek is feltűntek — olyan vírusok, amelyek furcsa, egzotikus neveket viselnek — Lassa-láz, Rift-völgyi láz, Oropouche, Rocio, Q. Guanarito, VEE, majomhimlő (monkeypox), Chikungunya-betegség, Mokola, Duvenhage, LeDantec, Kyasanur erdei agyvírus, Semliki erdei ágens, Krími-Kongó haemorrhagiás láz, O’Nyong-Nyong láz, Sindbis, Marburg-betegség, Ebola.Miért bukkannak fel új betegségek?

Mindazon ismeret és előny mellett, amely a modern orvostudomány birtokában van, mégis miért bizonyulnak a gyilkos mikrobák olyan nehezen leküzdhetőknek? Az egyik ok az, hogy a mai társadalom egyre többet mozog. A modern tömegközlekedés képes rövid időn belül világméretűvé tenni egy helyi járványt. A sugárhajtású repülőgéppel való utazás megkönnyíti egy halálos betegség egyik helyről a másikra jutását, egy fertőzött személyben megbújva órák alatt eljut a világ egyik részéről a világ bármelyik részére.

Egy második ok, amely kedvez a mikrobáknak, a világ népességének — különösen a városokban történő — robbanásszerű növekedése. Természetesen a városokban szemét is keletkezik. A szemét között vannak műanyag tartók és gumiabroncsok, melyek friss esővízzel vannak megtelve. A trópusokon ez szúnyogok elszaporodását eredményezi, melyek olyan gyilkos betegségeket hordoznak, mint a malária, a sárgaláz és a dengue-láz. Azonkívül, éppen úgy, ahogy egy sűrű erdő táplálhatja a tüzet, a magas népsűrűség is ideális feltételeket teremt a tuberkulózis, az influenza és más, levegő által hordott betegségek gyors terjedéséhez.

A mikrobák visszatérésének harmadik oka az emberi viselkedésben bekövetkezett változásokkal kapcsolatos. A XX. század második felét jellemző, példátlan méreteket öltő sokpartneres szexuális kapcsolatok következtében buján tenyésznek és terjednek a szexuális úton terjedő mikrobák. Az AIDS elterjedése csak egy példa erre.-még lásd:A szexuális úton terjedő betegségek egyéb példái: világszerte mintegy 236 millió ember trichomoniasisszal, és körülbelül 162 millió ember chlamydiák okozta fertőzésekkel fertőzött. Minden évben hozzávetőlegesen 32 millió új hegyes függöly eset, 78 millió gonorrhea eset, 21 millió herpes genitalis eset, 19 millió vérbaj eset és 9 millió lágyfekély eset van.

A negyedik ok, amiért a gyilkos mikrobák olyan nehezen leküzdhetőknek bizonyulnak, az, hogy az ember betört a dzsungelekbe és az esőerdőkbe. Richard Preston író a The Hot Zone című könyvében kijelenti: „Úgy tűnik, az AIDS, az Ebola és számos más, esőerdei, betegséget okozó tényező felbukkanása természetes következménye a trópusi bioszféra megrongálódásának. A felbukkanó vírusok a föld ökológiailag sérült részeiről jönnek elő. Ezek közül sok a trópusi esőerdők olyan részéről jön, amely a tönkremenés szélén áll . . . A trópusi esőerdők a bolygón létező élet gazdag éléstárai, melyek a világ legtöbb növény- és állatfaját foglalják magukba. Az esőerdők a világ legnagyobb vírustárai is, mivel minden élőlény hordoz vírust.”

Így tehát az emberek közelebbi kapcsolatba kerültek a rovarokkal és a meleg vérű állatokkal, melyekben a vírusok úgy élnek, szaporodnak és pusztulnak el, hogy nem okoznak kárt bennük. Ám amikor a vírus „átugrik” az állatról az emberre, a vírus halálos formát ölthet.

Vannak,vírusok amelyeket Isten teremtett ,vagy baktériumok amik fontosak az ökológiában ,ha az ember ezeket a rendszereket tönkreteszi kell viselje a következményeit!

(Galácia 6:7) Ne vezessenek félre titeket: Istent nem lehet megcsúfolni. Mert amit vet az ember, azt fogja aratni is;

Tanuljunk a múlt hibáiból

Teremtőnk erkölcsi törvényei örök érvényűek és megváltoztathatatlanok. Ezért a Galátzia 6:7-Ben található alapelv napjainkra is vonatkozik: „a mit vet az ember, azt aratándja is.” Igaz, valaki tagadhatja, hogy számadással tartozik Istennek, de attól még az isteni törvény állandó marad. Így végül is egyetlen ember sem mentesül tetteinek következményei alól.

Mit mondhatunk egy olyan személyről, aki önfejű életet él, azután pedig megváltozik, és Isten szolgája lesz? Lehet, hogy továbbra is korábbi életformájának a következményeivel kell élnie. Ez azonban nem jelenti azt, hogy isten nem bocsátott meg neki. Dávid király házasságtörő kapcsolata Bethsabéval sok szerencsétlenséget hozott az életébe. Ezt nem kerülhette el. De megbánást tanúsított, és elnyerte Isten bocsánatát (2Sámuel 12:13–19; 13:1–31).

Jó ha Isten szemszögéböl tekitjük, a Földet. Vigyázunk rá gondozzuk és nem teszük tönkre!. Az elvégzett munka látványa öröm, megelégedés és felüdülés volt Jehova, a mindenek Teremtője számára (1Mózes 1:31; János 5:17). Mindebből láthatjuk, hogy az Isten képmására teremtett emberekben ott él a velük született szükséglet az iránt, hogy dolgozzanak, de ugyanakkor felfrissüljenek a jól végzett teljesítmény érzése által.Jehova azonkívül a céltudatosság Istene is, és minden munkájának célja van. „Jehova mindent a maga céljára teremtett”, tehát az embert is (Példabeszédek 16:4). Ebből az következik, hogy az ember munkájának is célja van. Viktor Frankl pszichiáter ezt írja: „Az emberben élő elsődleges mozgató erő az értelmes életre való törekvés. . . . Még azt is ki merem mondani, hogy a világon semmi sincs, ami oly hatékonyan tudná segíteni az embert, hogy túlélje a legrosszabb körülményeket is, mint az a tudat, hogy van értelme az életének.” Sokan mégis egyhangúnak találják, hogy egy adott termelési folyamatban folyton csak ugyanazokat a műveleteket ismételgessék. Ebben semmi érdekeset vagy büszkélkedni valót nem látnak. Itt részben meg is találhatjuk a munkaerkölcs elvesztésének a nyitját. A legtöbb munka ugyanis ma nem felel meg az ember pszichológiai igényének, tudniillik hogy lássa a munkája értelmét, és bizonyos sikerélménye legyen.

Mivel Isten minden alkotásának célja volt, az embert is bizonyos céllal teremtette meg. Azért teremtette a földre, hogy dolgozzon. Az a munka, amit Isten adott az embernek, értelmes munka volt: mind az értelmét, mind a kezeit termékeny módon kellett használnia. „Jehova Isten vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és gondozza azt.” A tökéletes embernek „uralkodnia kellett a tenger halai, az ég repdeső teremtményei, a háziállatok és minden mozgó állat fölött, amely mozog a földön” és „Jehova Isten megteremtette a földből a mező minden állatát és az ég minden madarait, és az emberhez vitte őket, hogy lássa, milyen nevet ad nekik; és amilyen nevet adott az ember minden élő léleknek, az lett annak a neve” (1Mózes 2:15; 1:26; 2:19).

A kutatok és tudosok még mindig agyák a neveket azoknak amiket felfdeznek! [link] Öv=RM9o4VnfHJU http://www.youtube.com/watch?v=RM9o4VnfHJU http://www.youtube.com/watch?v=SyBO10VhVmc&NR=1 http://www.youtube.com/watch?v=EUAzentjkxk&feature=response_.. - a tengerek és óceánok 90%-nincs felfedezve!

Isten azért adott megfelelő munkát az embernek, hogy élvezze azt, örüljön neki és kielégülést találjon benne. A munka kitöltötte az életét, kizárta abból az unalmat vagy az agytompító egyhangúságot, és megadta neki azt a kielégítő érzést, hogy hasznos munkát végez. Célirányos munka volt, mivel a föld és a világmindenség Teremtőjétől, a céltudatos Mindenható Istentől kapta feladatul. Ahelyett, hogy elnyomta, visszaszorította vagy hiábavalóvá tette volna az isteni tulajdonságokat azok helytelen használata vagy mellőzése által — ami oly gyakran előfordul ma a világi munkában —, a Jehovától kapott megbízás lehetőséget adott az első férfinak és nőnek, Ádámnak és Évának arra, hogy szabadon kinyilvánítsa ezeket a tulajdonságokat. A munka még azután is az ember javát szolgálta, miután Isten kiűzte az embert az Éden kertjéből és megmondta neki, hogy ezentúl „arca verejtékével” végzi majd a munkáját (1Mózes 3:19).Isten késöbb vísszavonta a földet sujtot átoktol-....(Noé nyilván sokat tanult apjától, Lámektől, aki hithű ember volt, és Ádám kortársa. Amikor fiának a Noé nevet adta (amelynek a jelentése feltételezhetően ’nyugalom’ vagy ’vigasz’), Lámek próféciát mondott: „Ez vígasztal meg minket munkálkodásunkban s kezünk terhes fáradozásában e földön, melyet megátkozott az Úr.” Ez a prófécia akkor teljesedett, amikor Isten visszavonta a termőföldet sújtó átkot 1Mózes 5:29; 8:21).

A legújabb tudományos kutatások igazolták azt a bibliai igazságot, amely szerint Isten az embert munkára teremtette. A vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a jó egészségben levő idősebb emberek többsége nem akar nyugdíjba menni, s hogy a nyugdíjas élet a legtöbb esetben unalmat, nem pedig boldogságot eredményez. A kutatók megállapították, hogy a nyugdíjas életmódban az unatkozó és tétlen emberek elvesztik életkedvüket és valósággal megrövidítik az életidejüket. A különféle hobbi nem pótolhatja kielégítő módon a munkát a nyugdíjasok életében. A hobbi élvezetes lehet heti néhány órában mint változatosság és kikapcsolódás a megszokott munkából, de azonnal fárasztóvá lesz, ha minden idejében azzal foglalkozik valaki. Nem kelti bennünk azt az érzést, hogy hasznos célokat szolgál az életünk. A bölcs Salamon király ezt írta: „Szívem örömet merített minden fáradozásomból, és ez volt a jutalmam minden fáradságomért. Nem tehet jobbat az ember, mint hogy egyék, igyék, és kedvét lelje a munkájában. Mert beláttam, hogy ez is Isten kezéből jön.” Az Isten szolgálatában végzett munka tehát Isten adománya (Prédikátor 2:10, 24, Katolikus fordítás; [2:11, 25 Károli]).

(ezt még ved figyelemben:--Tudod, miért követik el az emberek azt a hibát, hogy a világon tapasztalható minden szenvedésért Istent okolják? Sokszor azért hibáztatják a mindenható Istent, mert azt hiszik, hogy ő a világ igazi uralkodója. Nincsenek tisztában egy egyszerű, ám fontos igazsággal, melyet a Biblia tanít. A Biblia félreérthetetlenül kijelenti: „az egész világ a gonosz hatalmában van” (1János 5:19). Ez logikus is, nem? Ez a világ annak a láthatatlan szellemteremtménynek az egyéniségét tükrözi vissza, aki „az egész lakott földet félrevezeti” (Jelenések 12:9). Sátán gyűlölködő, álnok és kegyetlen. Ezért a befolyása alatt álló világ tele van gyűlölettel, megtévesztéssel és kegyetlenséggel. Ez az egyik oka a tömérdek szenvedésnek.

Egy másik ok beszéltünk — az, hogy az emberek az éden-kerti lázadás óta tökéletlenek és bűnösök. A bűnös emberek hajlanak arra, hogy harcoljanak az uralkodásért, ami háborúkhoz, elnyomáshoz és szenvedéshez vezet (Prédikátor 4:1; 8:9). A szenvedés harmadik oka ’a bajokkal teljes idő és az előre nem látható események’ bekövetkezése (Prédikátor 9:11). Egy olyan világban, amelyet nem véd meg JEHOVA(Héber betűkkel írva így néz ki: יהוה (JHVH). Magyarul általában „Jehovának” fordítják)

mint Uralkodó, az emberek szenvedésnek lehetnek kitéve, mivel éppen rosszkor vannak rossz helyen.

De miért engedte meg Jehova, hogy ilyen sokáig tartson a szenvedés? És miért nem akadályozza meg a tragédiákat?

Ahhoz, hogy megtudjuk, miért engedi meg Isten a szenvedést, gondolatban vissza kell mennünk addig a pontig, amikor elkezdődött a szenvedés. Amikor Sátán rávette Ádámot és Évát, hogy szegüljenek szembe Jehovával, felmerült egy fontos kérdés. Sátán nem Jehova hatalmát vonta kétségbe, hiszen azt ő is tudja, hogy Jehova korlátlan hatalmú. Inkább azt vitatta, hogy van-e joga uralkodni. Azáltal, hogy hazugnak állította be Istent, olyannak, aki visszatart valami jót az alattvalóitól, lényegében azzal vádolta Jehovát, hogy rossz uralkodó (1Mózes 3:2–5). Sátán azt sugallta, hogy az embereknek jobb dolguk lenne Isten uralma nélkül. Megtámadta Jehova szuverenitását, azaz uralkodási jogát.

Ádám és Éva fellázadt Jehova ellen. Voltaképpen ezt mondták: „Nincs szükségünk Jehova uralmára. Magunk is el tudjuk dönteni, hogy mi helyes, és mi helytelen.” Hogyan tudta rendezni Jehova ezt a vitakérdést? Hogyan adhatta az összes értelmes teremtmény értésére, hogy a lázadóknak nincs igazuk, és hogy valóban az ő eljárásmódja a legjobb? Valaki talán felvethetné, hogy Istennek egyszerűen el kellett volna pusztítania a lázadókat, és elölről kellett volna kezdenie az egészet. De Jehova már kijelentette, hogy az a szándéka, hogy Ádám és Éva leszármazottai töltsék be a földet, és azt akarta, hogy földi paradicsomban éljenek (1Mózes 1:28). Jehova mindig valóra váltja a szándékait (Ézsaiás 55:10, 11). És ha megölte volna az édeni lázadókat, nem született volna válasz az uralkodási jogát érintő kérdésre.Nézzünk egy szemléltetést! Tegyük fel, hogy egy tanár elmondja a tanulóknak, hogy hogyan kell megoldani egy bonyolult feladatot. Egy okos, de lázadó tanuló azt állítja, hogy a tanár megoldása téves. Bizonygatja, hogy ő tud egy sokkal jobb megoldást, arra célozva ezzel, hogy a tanár nincs a helyzet magaslatán. Néhányan az osztályból igazat adnak neki, és ugyancsak fellázadnak. Mit tegyen a tanár? Milyen hatással lenne a többi tanulóra, ha kiküldené az óráról a lázadókat? Nem az lenne a benyomásuk, hogy az osztálytársuknak és a hozzá csatlakozóknak igazuk van? Lehetséges, hogy mindnyájuk tisztelete megrendülne a tanár iránt, mert úgy tűnne, fél attól, hogy rábizonyítják a tévedését. De most tételezzük fel, hogy a tanár megengedi a lázadónak, hogy mutassa be az osztály előtt, ő hogyan oldaná meg a feladatot.Jehova valami ehhez hasonlót tett. Ne feledkezz meg arról, hogy nemcsak az édeni lázadókra hatottak ki a történtek. Angyalok milliói figyelték az eseményeket (Jób 38:7; Dániel 7:10). Az, ahogyan Jehova a lázadásra reagált, nagyon is érintette őket, és végső soron minden értelmes teremtményt. Nos, mit tett Jehova? Megengedte Sátánnak, hogy mutassa meg, hogyan uralkodna ő az emberiség fölött. Azt is hagyta, hogy az emberek önmagukat kormányozzák Sátán irányításával.

A példánkban említett tanár tudja, hogy a lázadó tanuló és a támogatói tévednek. De azt is tudja, hogy ha lehetőséget ad nekik a bizonyításra, az az egész osztálynak a javára válik. Ha kudarcot vallanak, minden becsületes tanuló látni fogja, hogy egyedül a tanár alkalmas az osztály vezetésére. Megértik majd, hogy később miért küldi ki az óráról az esetleges lázadókat. Jehova ugyanígy tudja, hogy minden tiszta szívű embernek és angyalnak jó lesz az, ha láthatják, hogy Sátán és lázadó társai kudarcot vallanak, és hogy az emberek képtelenek önmagukat kormányozni. A régen élt Jeremiáshoz hasonlóan ők is megtanulják a következő fontos igazságot: „Jól tudom, ó, Jehova, hogy a földi embernek nincs hatalmában az ő útja. Még csak lépteit sem irányíthatja a járókelő ember” (Jeremiás 10:23).Gondoljunk arra, hogy milyen két dolgot nem tenne a szemléltetésünkben szereplő tanár. Először is, nem akadályozná a lázadó tanulót abban, hogy bizonyítson. Másodszor, nem segítene neki abban, hogy kifejtse az érveit. Most vizsgáljuk meg, milyen két dologról határozta el Jehova, hogy nem fogja megtenni. Először is, nem akadályozza meg, hogy Sátán és a támogatói megpróbálják bebizonyítani az igazukat. Ehhez hagynia kellett, hogy teljen az idő. Az emberi történelem évezredei során az emberiség az önkormányzás mindenféle formáját kipróbálhatta. Ért el némi fejlődést a tudományban és más területeken, de az igazságtalanság, a szegénység, a bűnözés és a háború egyre súlyosabb gondot jelent. Mára bebizonyosodott az emberi uralom kudarca.

Másodszor, Jehova nem segített Sátánnak a világ fölötti uralkodásban. Ha Isten útját állná például a rettenetes bűntényeknek, azzal éppen a lázadók ügyét támogatná, nem? Nemde azt a gondolatot táplálná az emberekben, hogy képesek önmagukat kormányozni, és ennek nem lesznek végzetes következményei? Ha Jehova így tenne, azzal bűnrészessé válna egy hazugságban, holott „lehetetlen, hogy Isten hazudjon” (Zsid 6:18).De mit mondhatunk arról a sok kárról, amely az Isten elleni lázadás hosszú ideje alatt érte az embereket? Ne felejtsük el, hogy Jehova mindenható, így képes jóvátenni az emberi szenvedés következményeit, és ezt meg is fogja tenni. Amint már tanultuk, a környezet pusztítása úgy lesz helyrehozva, hogy a föld paradicsommá alakul. A bűn hatásai megszűnnek a Jézus váltságáldozatába vetett hit által, és a halál okozta sebeket begyógyítja a feltámadás. Isten így arra használja majd fel Jézust, „hogy lerontsa az Ördög munkáit” (1János 3:8). Jehova mindezt pontosan a megfelelő időben fogja véghezvinni. Boldogok lehetünk, hogy nem cselekedett hamarabb, mivel a türelme lehetővé tette, hogy megismerjük az igazságot, és szolgáljuk őt (2Péter 3:9, 10). Isten mindeközben őszinte imádók után kutat, és segít nekik elviselni minden szenvedést, amely ebben a zűrzavaros világban érheti őket (János 4:23; 1Korintusz 10:13).ezt jó tudni!)

Kérdések,melyekre az evolúció nem ad választ

1-Hogyan jöhetett létre élő élettelemből?

2-Miért csak a saját nemük szerint szaporodnak az állatok és a növények? 3-Ha az emberek a majmoktól származnak,akkor miért nincs ma egyetlen,a majomokhoz képest felsőbbrendű majomember sem? 4-Hogyan egyeztethető össze az önzetlenség azzal az elmélettel,hogy a legerősebb marad életben? 5-Van valódi reménysége az emberiségnek? -a Biblia választ ad e kérdésekre 1- ZSOLTÁROK 36:9. 2- 1MÓZES 1:11,21,24-28. 3- ZSOLTÁROK 8:5,6. 4- RÓMA 2:14,15. 5- ZSOLTÁROK 37:29. A vallásos képmutatás,az olyan ateista tanítésok,mint az evolúció,valamint a gonoszság elburjánzása miatt sokan kétségbe vonják, vagy még tagadják is egy Teremtő létezését.Ám ha lehetőséget adsz rá,a Biblia képes megnyugtató választ adni a kérdéseidre.Ezenkívül Isten gondolatait is feltárja (Jeremiás 29:11). A Biblia választ ad arra ,hogy miért engedi meg Isten a szenvedést.Ez a magyarázat nagy hatással volt sok olyan szeméjére és szívére,aki egykor ateista volt.Ha szánsz időt arra ,hogy megvizsgáld,milyen választ ad a Biblia az ilyen létfontosságú kérdésekre,talán te is meggyőződsz majd arról,hogy létezik egy Isten,aki"nincs messze egyikünktől sem"ApCselekedetek 17:27.

Nézd, nyugodtan leírhatod az immunrendszer működését, egészen véletlenül pont ez a szűkebb szakterületem, nem hiszem, hogy sok újat tudnál mondani, de azért nyugodtan másold be másodszor is ugyanazt az idézetet, hátha elsőre csak éppen nem értettem meg.

"Igy hát léteztek Destruktiv(lat)bomlasztó,romboló,baktérumok azért voltak megalkotva,mert növények és álatok maradványait vagy tetemeit lebontoták."

"A biológia destruktív alakzatai(pl:betegségkeltő baktériumok,élősködés,parazitizmus,kígyók,pókok és ragadozók ölési mechanizmusai,husevő növények,"tövisek és bogáncskórók" okozta fáradságos munka)a bűnesettől függetlenül nem magyarázhatók meg."

Tehát akkor egyszer állítod, hogy a destruktív alakzatok mindig is jelen voltak, bár korábban kijelentetted, hogy a bűnbeesés következményei. Ezt önellentmondásnak hívják szakszóval.

"Tulajdonképpen sokkal több mindenről van itt szó, de így röviden vázolva is kitűnik, hogy mennyire összetett az immunrendszerünk."

Ne haragudj, de az immunrendszer működéséről halvány fogalmad sincs az itt leírtak alapján.

"Örököljük az immunredszert!!!"

Igen, éppen ezért kérdezem, hogyha a teremtéskor nem voltak kórokozók, miért kellett belénk immunrendszer? A nem-patogén baktériumok elleni védekezéshez bőven elég a veleszületett immunitás is, például a rovarok kizárólag a veleszületett immunitás folyamataival rendelkeznek, a gerincesekre jellemző adaptív immunitás elemei teljesen hiányoznak belőlük, mégis tök jól elvannak, bár léteznek kórokozó baktériumok is. Tehát a kérdés továbbra is áll, minek kellett az emberbe adaptív immunitást teremteni, ha nem voltak kórokozók? (Az általad hozott összes mondattöredék ugyanis az adaptív immunitásról tesz állításokat.)

"Tehát Isten kezdetben mindent szépen elkészitett, igen mindenek megvolt a célja."

Éppen ezt kérdezem, hogy mi volt ennek a célja, ha nem voltak kórokozók?

"Egyebek közt az, hogy a rovarok és az általuk hordozott mikrobák egy része ellenállóvá vált a rovarirtó szerekkel és gyógyszerekkel szemben, amelyekkel próbálták kordában tartani őket. A hozzászokás természetes folyamatát pedig nemcsak a rovarirtó szerek túlzott használata erősítette, hanem a helytelen gyógyszerszedési szokások is."

"A befejezetlen kúra miatt az erősebb mikrobák életben maradhatnak az ember szervezetében, és olyan, új generációt hozhatnak létre, amely ellenáll a gyógyszereknek. "

Bocs, nem te tagadod az evolúció létét? Ha igen, akkor hogyan magyarázod ezt? Annak idején érzékenyek voltak ezekre a szerekre, de aztán szépen lassan ellenállóvá váltak. Ezek nem éppen azok az evolúciós folyamatok, amelyek szerinted nem is léteznek? Ha az evolúció szerinted is természetes folyamat, miért tagadod a létét is?

"Én nem elenzem a különböző fajok bizonyos átalakulását de a fajokat elválasztó határokon belül."

Rengeteg fajkeletkezési eseményt figyeltek meg az utóbbi százötven évben. Ha megengeded, kedves olvasó, egy, az ÉRTEM honlapjáról származó példával kezdeném: "Például a madeirai nyulak – amelyek a késő középkorban a telepesek által behozott európai háziasított mezei nyulak leszármazottai – egészen eltérőek az európai nyulaktól mind megjelenésükben, mind viselkedésükben, és már nem képesek kereszteződni velük." <1> A biológia fogalmai szerint ez egy tiszta és világos példa egy új faj keletkezésére. Egy populáció elszakad az anyapopulációtól, ez esetben egy szigetre kerül, majd mutációk történnek, amelyek a kis, beltenyésztett populációban felhalmozódnak, egészen addig a pontig, amikor az új populáció egyedei már nem képesek többé kereszteződni a régi populáció egyedeivel. A cikk magyarázata, miszerint itt kizárólag alapító hatás működött, azaz a szigetre telepített néhány egyed csak a nagyobb populációban előforduló allélek egy kis részével rendelkezett, mutációk pedig nem történtek, egyedül egy ponton sántít: Ezek szerint a nyulakat betelepítő emberek olyan különlegesen szerencsések voltak, hogy a meglévő populációból kizárólag olyan egyedeket választottak ki, amelyek csak egymással voltak képesek szaporodni, a populáció többi egyedével pedig nem. Akkor viszont hogy születtek meg? Kik voltak az őseik?

Másik ismert példa a Raphanobrassica. Ezt a növényt Gregorij Karpecsenkó szovjet tudós hozta létre 1928–ban, tehát nem igazán új eredmény. Retek (Raphanus sativus) és káposzta (Brassica oleracea) növényeket keresztezett, mivel mindkettőjük diploid kromoszómaszáma tizennyolc, az eredeti célja egy gazdaságilag jobban használható növény megteremtése volt, hiszen a retek gyökere ehető, a káposztának pedig a levele, a hibridjükről azt remélték, hogy ehető gyökere és levele is lesz majd. A két növény hibridjei nem hoztak magokat, képtelenek voltak ivarsejteket képezni. Azonban az egyik növényen egyszer néhány mag jelent meg, az ezekből kikelő növények egymás között termékenynek bizonyultak, mint kiderült egy hibás sejtosztódás nyomán az ő kromoszómaszámuk megkétszereződött, így ezek a növények harminchat kromoszómával rendelkeztek, egy teljes retek genomot és egy teljes káposzta genomot is tartalmaztak, így már képessé váltak ivarsejtek létrehozására is. Ezt az új növényt nevezték el Raphanobrassicának. A Raphanobrassica növények egymás között gond nélkül keresztezhetőek, az utódaik termékenyek, ám sem a retekkel, sem a káposztával nem hoznak létre termékeny utódokat. Sajnos a növény gyökere a káposztáéra, levele pedig a retekére hasonlít, így nem igazán ehető, de kétségkívül ez egy olyan eset, amikor a laboratóriumban egy új faj keletkezését figyelték meg. <1,2>

Na jó, de mi bizonyítja, hogy ilyen folyamatok a természetben is lejátszódnak? Erre is végeztek kísérleteket: A Galeopsis tetrahit nevű növényről úgy gondolták, hogy a Raphanobrassicához hasonló módon jött létre a természetben, a G. pubescens és a G. speciosa fajok hibridizálásával. Mesterségesen megpróbálták újra előállítani, a keresztezésekből kapott G. pubescens és G. speciosa hibridek minden mérhető tulajdonságukban egyeztek a G. tetrahit növényekkel. <x> A Madia citrigracilis fajról is azt feltételezték, hogy a M. gracilis és a M. citriodora természetes hibridje. A két fajt keresztezve terméketlen hibrideket kaptak, ám ezeket kolhicinnel kezelték, amely hatására sejtosztódáskor nem válnak szét a kromoszómák, olyan ivarsejteket nyertek, amelyek a teljes szülői genomot tartalmazták, így sikerült újra létrehozniuk a M. citrigracilis fajt. <x1>

Másik, később végzett növénynemesítési munka a Triticale, azaz a búza és a rozs teljes genomját hordozó gabona megalkotása, az ötvenes években. A termesztett búza diploid kromoszómaszáma 42, a rozsé 14, nem csoda, hogy a Triticale diploid kromoszómaszáma 56. A Triticale mindkét szülői faj jellegzetességeit magán viseli, azokkal nem keresztezhető, egy mesterségesen előállított új faj. <3>

Egy viszonylag friss közleményben a Londoni metróban élő szúnyogokat vizsgálták. A Londoni metró szúnyogai külső jegyeik alapján a Culex pipiens fajba tartoznak, ám jelentős különbségeket mutatnak a felszínen élő társaikhoz képest. A földalatti alakok szűk terekben is képesek párzani, míg a felszíniek nem. A föld alatt élő szúnyogok nagy gyakorisággal szúrnak emlősöket, míg a felszíniek madarakat. A föld alattiak vérszívás nélkül is képeznek petéket, míg a felszíniek csak vérszívás után. A föld alatti alakok egész évben szaporodnak, míg a felszíniek télen nem. Ezeket a változásokat nyilván a föld alatti élethez alkalmazkodással függnek össze: Szűk helyeken is párzanak, a metróban sokkal több emlőst (embert) találnak, mint madarat, és mivel a metróalagutak egész évben egyenletes hőmérsékletet tartanak, semmi szükségük a peterakás téli felfüggesztésére. Ezek az egyértelmű előnyök a felszínen valószínűleg hátrányosak. A metróból gyűjtött szúnyogok egymással mind keresztezhetőek voltak, ám a felszínről gyűjtött törzsekkel nem hoztak létre termékeny utódokat. Egyetlen esetben keltek csak ki a hibrid utódok, ám ők terméketlennek bizonyultak. Genetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a felszíni és a földalatti alakok közti génáramlás erősen korlátozott, vagy éppen nem is létezik. Minden jel szerint a londoni metróban egy új szúnyogfaj kialakulását kísérhetjük éppen figyelemmel. <4>

<1>: [link]

<2>: [link]

<3>: [link]

<4>: Byrne K., Nichols R. A. (1999): Culex pipiens in London Underground tunnels: differentiation between surface and subterranean populations; Heredity 82, 7–15

[link]

"Hogyan jöhetett létre élő élettelemből?"

Az élet kialakulása szintén nem része az evolúció elméletének, hiszen magához az evolúció folyamatához szaporodóképes élőlények szükségesek. Az élet kialakulását, illetve az erről alkotott elméleteket összefoglaló néven "abiogenezis" -nek hívjuk.

Ugyanígy az evolúció elmélete nem ad választ a vaskohászat, a metálzene és a jódlizás kialakulására sem, ez azonban nem az elmélet cáfolatát jelenti, hanem csak annyit, hogy az evolúció elmélete ezeket a jelenségeket nem vizsgálja.

"Miért csak a saját nemük szerint szaporodnak az állatok és a növények?"

Megfigyelt fajkeletkezési eseteket lásd fentebb, de van egy másik összefoglaló is: [link]

"Ha az emberek a majmoktól származnak,akkor miért nincs ma egyetlen,a majomokhoz képest felsőbbrendű majomember sem?"

Mit akarnál "felsőbbrendűnek" látni? Vannak a többinél okosabb majmok, van amelyik megtanult kézjelekkel beszélni, van amelyik eszközöket használ, van amelyik tud számolni. Milyen "felsőbbrendű" majmot szeretnél látni?

[link]

[link]

[link]

"Hogyan egyeztethető össze az önzetlenség azzal az elmélettel,hogy a legerősebb marad életben?"

Úgy, hogy a "legerősebb" szó ebben az esetben egy fordítási hiba, az eredeti szerint "fittest". A fittnesz egyszerűen annyit jelent, hogy életképesség, összege az élőlény mindazon tulajdonságainak, amelyekkel rendelkezik.

Nem egyetlen stratégia létezik. A tigris például magányos vadász, nála a fittnesz egyet jelent az erővel, gyorsasággal, ügyességgel. Nem is nagyon figyeltek meg önzetlen viselkedési formákat tigrisek között, ha jól tudom. A szurikáták ezzel szembe csoportban élnek, náluk a fittnesz fő eleme az, hogy az egyed mennyire tud együttműködni a csoport többi tagjával, hiszen egy szurikáta lehet akármilyen erős, ügyes, gyors, önmagában biztos halálra van ítélve. A szurikáták között ennek megfelelően megfigyelhető számos önzetlen viselkedési forma, egymás kölykeire vigyáznak, figyelmeztetik egymást a veszélyre, a ragadozókkal közösen szállnak szembe. Itt a csoport akkor "erősebb", ha az egyedek között minél tökéletesebb az összhang, itt a látszólag önzetlen viselkedésminták óriási előnyt jelentenek, mert hatékonyabbá teszik a csoportot, az éppen ettől lesz "erősebb". Az evolúció nem azt jelenti, hogy mindenki mindenki ellen harcol, egyszerűen azt, hogy az életképesebb változat jobban szaporodik, így előbb-utóbb kiszorítja a többit. Egy csapatban élő egyedek közt az önzetlenség előnye könnyen belátható, ez meg is figyelhető, egy magányos csúcsragadozó esetében ennek semmi értelme sem lenne, nem is figyelhetőek meg ilyen viselkedések. (Ha az emberi önzetlenségre gondolsz, mint ahogy általában arra szokás gondolni ilyenkor, képzelj el egy magányos embert az őserdőben. Az ő élete biztos, hogy nem lesz túl hosszú, viszont egy kis, pár száz lelkes falu máris virágzik ott, ahol a magányos ember képtelen megélni, így a közösség fönntartása sokkal nagyobb előnyt jelent, mint az a pár erőforrás, amiről lemondanak az egyes emberek, hogy fönntartsák.)

"Van valódi reménysége az emberiségnek?"

Ennek semmi köze az evolúcióhoz.

Mi az előítélet? Egy enciklopédia így határozza meg: „egy vélemény, mely anélkül alakult ki, hogy időt vagy gondot fordítottak volna a helyes megítélésre.” Mint tökéletlen emberek, bizonyos mértékig hajlamosak vagyunk az előítéletre. Talán vissza tudsz emlékezni olyan esetekre, amikor az összes tény ismerete nélkül hoztál ítéletet.

-a múlt jelen kulcsa.A jelen a Bibliában közölt három múltbeli esemény:a teremtés,a bűneset és az özönvíz nélkül megmagyarázhatatlan.1-a halál az első emberek bűnének a követekezménye - (1Móz2:17;3:17-19;Róm5:12;5:14;6:23;1Kor15:21). 2-Az ember bűnének a kihatásai az egész élővilágot érintették (Róm 5:20-22).

A biológia destruktív alakzatai(pl:betegségkeltő baktériumok,élősködés,parazitizmus,kígyók,pókok és ragadozók ölési mechanizmusai,husevő növények,"tövisek és bogáncskórók" okozta fáradságos munka)a bűnesettől függetlenül nem magyarázhatók meg.Ugyanez az oka a mindenütt megfigyelhető múlandóságnak. 3-a Föld mai geológiája nem indokolható az özönvíz nélkül. ÉN AZ OKÁT IRTAM,HOGY MI VEZETT A " biológia destruktív alakzatai" MAI ELFAJULT VÁLTOZATAIHOZ! A baktériumok és virusok nem azért lettek megtervezve ,hogy az ember kárára legyen . Mint az emberi or sem azért volt megteremtve ,hogy szemüveg tarto legyen ez a bün véget lett, az a világ ami most van-jelen-a múlt jelen kulcsa-tehát- E HÁROM TÉNYEZÖ AD MAGYARÁZATOTT A MAI ÁLAPOTOKRA! -sokszor találkozni a „faj” szóval, de felhívom a figyelmedet, hogy ez a szó nem található meg a Biblia teremtési beszámolójában. Ott a jóval tágabb értelmű „nem” szó szerepel. Gyakran amit a tudósok egy új faj kifejlődésének neveznek, nem más, mint egyszerűen csak egy bibliai értelemben vett nemen belüli változat. "Mit akarnál "felsőbbrendűnek" látni? Vannak a többinél okosabb majmok, van amelyik megtanult kézjelekkel beszélni, van amelyik eszközöket használ, van amelyik tud számolni. Milyen "felsőbbrendű" majmot szeretnél látni?" Százötven jelet a híres, Alex nevű szürke papagáj is meg tudott tanulni. [link]