Miért a tudományos gondolkodás? (részletek lent)

Kérdező, ha már szóbakerül a repülés és az I. Világháború:

- vannak olyan tudományos dolgok, amit lehet, hogy a következő nemzedékek megcáfolnak, sok új kísérletet végeznek. Felfedezik, és bizonyítják, hogy vannak atomok, elemi részecskék, lehet repülni stb.

- és vannak az ESEMÉNYEK, amelyek nem megismételhetők. Ezeket tulajdonképpen nem tudod "bizonyítani", nem tudod reprodukálni kísérlettel. Erre a szokásos példa napoleon létezése :) A jelek arra mutatnak, hogy létezett, de nem megismételhető, kísérletileg "bizonyítani" nem leht. Ilyen még az első élő sejt kialakulása, az ősrobbanás... elméletek vannak, sok egymésnak ellentmondó elmélet.

és Amerika is érdekes példa: a földet akarták körbehajózni, Indiát megközelíteni a másik oldalról, és az akkoriak szerint bizonyították is, hogy ez lehetséges :)

Így kapták az "indiánok" a nevüket.

Ilyen az emberi gondolkodás. Az elméleteinkbe beleigazítjuk a tényeket.

Persze, hogy van. Ez nem olyan, hogy van 1db einsteini szabály és az igaz, vagy nem. Hanem jelenleg sem teljes a tudásunk arról a területről, folyamatos a kutatás.

Olyan, mint egy végtelen-darabos puzzle, amit próbálunk kirakni szép lassan :) Azt hittük, hogy már készen vagyunk, aztán behoztak még két vödörnyi darabkát. És soha nem leszünk készen, mert mindig van még kirakni való.

Eintein idézettel is kifejezhetem, amit próbáltam körbemagyarázni (hogy nem jó a "bizonyos emberek nem tudják elfogadni azt ami már régen bizonyított", mert mindig tovább kell kutakodni),

“Tanulj a tegnapból, élj a mának és reménykedj a holnapban. A legfontosabb azonban, hogy ne hagyd abba a kérdezést.”

01:06

Van rá esély, méghozzá igen jó. :-) Na OK, ez így nem teljesen igaz.

Nem megdőlni fog, hanem előbb-utóbb lesz egy új elmélet, amely még pontosabban írja le a körülöttünk lévő világot.

Tudjuk, hogy a relativitáselmélet és a kvantumelmélet a jelenlegi formájukban ellentmondanak egymásnak, tehát nem lehet mindkettő igaz. Mégis használjuk mindkettőt, mert eddig ezek az elméletek adják a legjobb közelítést a fizikai valósághoz.

Newton elméletét sok milliószor bizonyították, számolunk vele, használjuk, pedig ma már tudjuk, hogy nem pontos. Ez azt jelenti, hogy csak bizonyos feltételek (pl. csak fénysebességnél sokkal kisebb sebességek) esetén fogadhatjuk el a belőle fakadó dolgokat.

Ugyanez történik Einstein elméletével is, használjuk, számolunk vele, rengeteg technikai vívmányunk van, amelyeket a relativitáselmélet felhasználásával fejlesztettek ki, vagy találtak fel, de mégis tudjuk, hogy az elmélet nem pontosan fedi a valóságot - azaz ha nagyon szigorúan vesszük, nem igaz.

A tudósok jelenleg is keresik a Nagy Egyesített Elméletet, amely egy elméletben fogalmazza meg a azokat a rész-elméleteket, amelyeket ma külön-külön használunk. Az egyik ilyen a húrelmélet, de jelenlegi formájában még az sem egyesít mindent, amit szeretnénk...

Így fejlődik a tudomány. Feltételezés - bizonyítás - elmélet - kételkedés - cáfolat - új feltételezés - új bizonyítás......

Van erre egy jó mondás:

"A jó szakember mindig biztos a dolgában. A tudós tele van kétellyel."

Sajnos nem tudom, hogy ki mondta, de nagyon egyetértek vele.

Pedro

Egy Aquinói Szent Tamás idézet: "A csodák nem a természet ellenében történnek, hanem csak annak annak ellenében amit mi a természetről tudunk."

És egy másik idézet, ami sajnos nem tudom kitől származik, de valamiért Einsteinhez kötöm: "Az emberi agy túl bonyolult ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük. Ha elég egyszerű lenne ahhoz, hogy megértsük, akkor túl egyszerű lenne ahhoz, hogy megértsük."

Ezzel csak azt akartam példázni, hogy már mások is észrevették, hogy az emberi megismerés korlátos és korlátolt.

Amit te "tudományos gondolkodásnak" nevezel, az más számára lehet értelmetlen okoskodás is, és ezért nem fogadja el.

Például számodra bizonyított, hogy a fény egy foton nevű részecskéből származik. Valaki más számára viszont a fény lehet Istentől származó energia kisugárzás, és a fotonok csak a fény megértésére tett emberi kísérletek melléktermékei.

Attól, hogy te az első változatban hiszel, még nem biztos, hogy az áll közelebb a valósághoz. Még akkor sem, ha szerinted megdönthetetlen bizonyítékok állnak rendelkezésre, hiszen a bizonyítékok magyarázata az emberi gondolkodáson alapul, ami korlátos és korlátolt. Így akár az is előfordulhat, hogy ugyanazon bizonyítékokat különböző emberek különbözőképpen (akár egymásnak ellentmondó módokon is) magyarázhatnak.

A hiszem ha látom mentalitásról beszélsz.

Mivel azt amit tapasztalunk azt vagyunk hajlandók elhinni Így ezért van ez a gondolkodásmód sok ember fejében.

Sok tévhit dőlt már meg.

Viszont felfedeztem a tudományban egy nagy hibát. Amire fizikai képletet lehet írni az jegyző könyvileg elfogadott..

Viszont a fizika fordítva működik látunk valamit és arra írunk képletet. Például sok dologgal azért nem foglalkoznak fizikusok mert kiszámolva lehetetlen ogy úgylegyen. Pedig működik sok ilyen dolog. Pl a mágneses erő ilyen.