Miért a tudományos gondolkodás? (részletek lent)
Üdv mindenkinek!
Én egy olyan ember vagyok, aki akkor fogad el bizonyos elméleteket, ha azt alá lehet támasztani valamilyen bizonyítékkal. Akkor mát tényként kezelem és hitelesnek veszem. (természetesen a hamis bizonyítékokat nem fogadom el)
Vannak azonban olyan emberek, akik saját maguk, vagy mások által kitalált elméletekben hisznek, amire semmilyen bizonyíték nincs. Ezt még közülük is elismerik talán néhányan hogy valóban, csak "szerintük" van az a dolog, de ők elfogadják.
Három dologra kérnélek titeket ha lehetséges:
-Legyetek szívesek elmondan azt, hogy miért döntöttetek úgy, hogy azokat a dolgokat fogadjátok el, amikre van bizonyíték? (Tudom fura a kérdés, de mivel ez nem mindenkire jellemző, azért érdekel)
-Szerintetek miért van az, hogy bizonyos emberek nem tudják elfogadni azt ami már régen bizonyított?
-Hogyan lehetne pontosan megfogalmazni a tudományos gondolkodást?
Előre is köszönöm a válaszokat!
Kezdjük a matematikával. Itt csak akkor fogadnak el egy új dolgot, ha azt valaki be is bizonyítja, vagyis levezeti a kérdéses tételt. Amíg ez nem történik meg, addig a vitás tétel csak sejtésként van elkönyvelve. Ilyen volt pl. a nagy Fermat tétel. Ezt egy Pierre de Fermat nevű francia matematikus állította fel, aki a 17. században élt. Azt állította, hogy az érvényességét be tudja bizonyítani, de mivelhogy nem volt lehetősége ezt leírni (szó szerint egy könyv margójára szerette volna a bizonyítást leírni, de kevés volt a hely), ezért függetlenül attól, hogy Fermatnak minden más állítását sikerült bebizonyítani, ez megmaradt puszta sejtésnek. Na és itt jön be a tudományos gondolkodás, ami abból áll, hogy senki se vette figyelembe Fermat állítását mint matematikai tekintélynek és nem mondta ki a tudományos világ azt, hogy a rá való tekintettel illik elfogadni az állítását és nem kételkedni benne. Azt állításának az érvényességét csak azután fogadták el, hogy 1994 Andrew Wiles bebizonyította az érvényességét. Bővebben erről itt:
A tudományos gondolkodás a következetes, racionális és bizonyosságokra törekvő és előítéletektől mentes gondolkodást jellemzi. Megjegyzem még, hogy a tudományok terén az előítéletektől mentes gondolkodás kifejlesztésében Richard Feynman Nobel-díjas fizikus kimagasló eredményt el. Az ő hozzáállását úgy is lehet jellemezni, hogy képes volt és tudott teljesen gátlástalanul gondolkozni (megjegyzem, a gátlástalanságnak is megvan a maga természetes szerepe, de nem a magatartásban, hanem a gondolkodásban a helye).
Én pl. úgy vagyok a bizonyítékkal, hogy nem nagyon érdekel. Mert amikor még nem fedezték fel Amerikát, akkor volt Amerika, még ha nem is úgy nevezték. Tehát rengeteg dolog lehet, amit még nem fedeztek fel, vagy felfedezték, de még nem bizonyították, attól még az igaz lehet.
A másiuk kérdésre az a válaszom, hogy valamit bizonyítanak, de előfordul, hogy egy bizonyíték megdől. Felfedeznek valami mást, és az kiüti az előbbit. Gyakran e,mlegetett példa, hogy a repülésről is bebizonyították annakidején, hogy levegőnél nehezebb tárgy nem emelkedhet a levegőbe, és nem lehet olyan gépet készíteni, ami repül. Hm. Már ültem is repülőn. Hát akkor miért higgyek el minden bizonyítást?
Nehéz ügy, hogy mi a tudományos gondolkodás. Valami most még babonának tűnhet, jövőre bebizonyítják. Pl.az antianyag. Eleinte csak egy idióta teória volt. Ma meg tudjuk, hogy létezik.
Eltünődhetnénk, hogy az ókor milyen gazdag volt a tudományt illetően. Aztán a középkorban csak felejtettünk jóformán. A régiek sokat tudtak. Hogy lehet az, hogy a régiek sokat tudtak, és most kezdjük elhinni néhány dologról, hogy tényleg úgy van, ahogy ők mondták.
Szerintem lehetett itt már több civilizáció, köztüka legutóübbi biztos hogy magasan fejlett szinten volt, aztán egyzsercsak elpusztult. Viszont akik életben maradtak, azok még emlékeztek a tudásra, és átadták a következő nemzedéknek. Így lehet, hogy a régiek sokat tudtak. Csakhogy aaz ő tudásukat az új nemzedék nem értette, semmibe vette, és az lassan elfelejtődött. Most kell újra felfedezni. PL. én annyira csodálkoztam mindig is, hogy az ókori Rómában padlófűtést csináltak a gazdagabb házakban. Nem is beszélve a matematikáról, Thalesz tétele, meg ilyenek. A piramisok építése meg egy elképesztő teljesítmény, de azon felül egy tudatlan ókori népnek mi a csudáért jut eszébe, hogy kellene építeni piramist. Ők nagyon is tudták, hogy miért, csak mi nem hiszünk nekik még most se.
"Én egy olyan ember vagyok, aki akkor fogad el bizonyos elméleteket, ha azt alá lehet támasztani valamilyen bizonyítékkal. Akkor mát tényként kezelem és hitelesnek veszem. (természetesen a hamis bizonyítékokat nem fogadom el) "
És úgy mégis, mi alapján állapítod meg mi a "tény"? mi a hamis bizonyíték?
Nobel-díjat is kiosztottak már olyan dologért is, amiről utólag kiderült, hogy téves elmélet volt.
Értem, hogy mire gondolsz, de hidd el, ez a "bizonyíték" dolog, eléggé sántít.
"Szerintetek miért van az, hogy bizonyos emberek nem tudják elfogadni azt ami már régen bizonyított? "
Épp ezért. Valaki elfogadja a bizonyítást, valaki nem. van, aki tudja, hogy úgy érhet el újabb tudományos felfedezéseket, ha kételkedik :)
Rengeteg tudományos területen létezik több egymásnak ellentmondó elmélet.
Ha külön külön olvasod őket és a hozzájuk tartozó magyarázatot, akkor meggyőzőnek tűnik mindegyik :)
Vagy egy ideig igaznak tűnik, aztán kiderül, hogy mégse úgy van.
Tudod, hogy 1899-ben az USA szabadalmi hivatalának vezetője azt mondta, már mindent feltaláltak, amit fel lehet találni?
:)
23:04 vagyok
Ó, Feynmant egyébként is ajánlom, magyarul is megjelent néhány könyve.
Pl. A fizikai törvények jellege
Köszönöm szépen ezeket a válaszokat is, örülök hogy olvashatok véleményeket :)
23:04-es válaszolónak a kérdésére válaszolnék:
"És úgy mégis, mi alapján állapítod meg mi a "tény"? mi a hamis bizonyíték?"
Úgygondolom hogy vannak olyan bizonyítékok, amiket próbálnak elfogadtatni az emberekkel, de ezekről egy idő után úgyis kiderül hogy nem volt igaz. Itt van például egy link: (Nem olvastam el pontosan)
Mindazonáltal meg vagyok győződve attól is, hogy vannak olyan tények amiket nem lehet megcáfolni úgy, hogy a cáfolat helyt is tudjon állni.
Ilyen például az I. Világháború. Tény, hogy ez az esemény megtörtént, erről rengeteg bizonyíték áll a rendelkezésünkre. Természetesen kétségbe lehet vonni, hogy nem igaz, de ezt semmivel nem tudjuk alátámasztani. Hát így gondoltam :)
Másfajta értékrendek is vannak a világon, nemcsak olyanok, aminek a Racionalitás és a Tudományosság (és a Satöbbi) áll a csúcsán.
Én például a szerénységet többre értékelem :-)
Az 1899-es dolog pedig nekem teljesen új :D
Köszönöm hogy szóltál róla, és köszönöm mindenkinek a válaszokat :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!