Miért van az, hogy a tudományos irodalom, majdnem mindent tényként kezel?

Egy összefüggő tudományos szövegben általában az információ első megjelenésekor van utalás arra, hogy az adott adat mennyire "biztos", vagy hogy honnan származik. Például amikor egy 352 millió éves leletről beszélünk, akkor meg szokás mondani, hogy milyen módszerrel lett meghatározva és mennyi a pontossága. Utána már nem szokás minden későbbi mondatban körbeírni, hogy az "X módszerrel meghatározott és Y pontossággal 352 millió évesnek mutatkozó leletben ezt meg ezt találtuk", hanem csak hogy a "352 millió évses leletben ezt meg ezt találtuk".

De pl dokumentumfilmekben nem szokás számokkal terhelni a nézőt, például azért mert átlag Józsinak amúgy is mindegy hogy most milyen argon izotópot mértek, teljesen mindegy hogy milyen képlettel számoltak, vagy hogy mennyi az esélye, hogy nem 352 hanem 351 milló éves az a lelet.

A természettudományban a rendelkezésre álló adatok alapján fogalmazzák meg az elméleteket, ha azok változnak, akkor változnak a következtetések is. Ezt alapban hozzá kell venni a szöveghez. De a teológián sem úgy kezdenek minden mondatot, hogy a Biblia szerint ez így van.

(csak zárójelben jegyzem meg, hogy nincs és Gödel óta tudjuk hogy nem is lehet egészen biztos tény, abban is lehet joggal kételkedni, hogy egy meg egy az kettő, vagy hogy létezik-e a világ)

A kérdést a természettudományra tudom értelmezni.

A természettudományok módszere a bizonyításon alapul. Vagyis amit tényként kezelnek, az a kor tudásszintjén tény is. Nem feltételezés, nem elmélet, hanem olyan megfigyelés, aminek létezik megismételhető kísérleti bizonyítéka. Ezek persze nem is dőlnek meg soha, a régi megfigyelések ma is érvényesek, legfeljebb tudunk olyan új területeket, feltételeket, amikre nem működnek az azokból levezetett elméletek. Ott az újabb elméleteket használjuk. Ettől még az eredeti környezetében az eredeti törvény használható. Aki alkotta, ellenőrizte, nem hibázott, csak később felismertük, hogy hol vannak annak a megfigyelésnek a határai.

Erős a gyanúm, hogy te a "népszerű" tudományos irodalmat olvasod, amit kérdezel, arra vonatkozik. Nos az nem azonos a tudományos irodalommal. Ennyi. Ha arra vonatkozott a kérdésed, akkor egyszerűen tárgyi tévedésben vagy.

Sok ezoterikus, vallásos írás szokott példálózni a meteorológiával, valahogy így: „Lám a tudósok megállapítják, milyen idő lesz, és hányszor nem jön be a jóslatuk.”

Aki így gondolkodik, az vajmi keveset tud a tudományról. Egy meteorológia előrejelzés pl. sok modell eredményeként jön ki, amelyek akár eltérő megbízhatóságúak. Egy valódi előrejelzés kb. annyit tud mondani, hogy egy adott területen 80% az esélye, hogy a hőmérséklet 21 és 25 fok közé fog esni, 90% az esélye, hogy 19 és 26 fok közé fog esni, és 95% az esélye, hogy 17 és 28 fok közé fog esni.

Természetesen a mérési metodikát és a különböző esélyeket nem fogják felolvasni egy időjárás előrejelzésben, hanem nemes egyszerűséggel azt mondják: „holnap 20-25 fok lesz”. Vagy ha kicsivel korrektebben fogalmaznak: „holnap 20-25 fok várható”. És igen, mindig lesz olyan, hogy épp az a 20, 10 vagy 5% jön be, de ez megfelel a tudományos állításnak, hiszen hosszútávon nézve valóban az adott valószínűséggel következnek be az adott előrejelzések.

Tényként kezelünk az életben nagyon sok mindent, sőt általában eltekintünk a körülmények részletezésétől. Mikor megkérdezik tőlem, hogy mennyi az idő, akkor azt mondom: fél egy, és nem azt, hogy „A Földön jelenleg érvényben lévő időszámítás alapul véve, a múlt héten a jelenlegi tartózkodási helyünkre megadott pontos időhöz szinkronizált órám - ami amúgy a megfigyeléseim szerint 1 perc / hónap késési idővel bír - 12:29:37-t mutat. Mivel az órám az elmúlt héten átlagos környezeti feltételek mellett működött és két éve vásároltam, öt év garanciával, így becsléssel 99.9%-ra valószínűsítem, hogy az általam adott válasz 2 perces pontatlanságon belül jelzi a helyi időt.”

Ne haragudj de hülyeségeket írsz !

"Miért van az, hogy a tudományos irodalom, majdnem mindent tényként kezel"

Mert ezek tények !

"De arról pld fogalmuk sincs, mi van a mélyben"

Hogyne lenne ? Geofizikai vizsgálódási módszerekről nem hallottál ? Különböző hullámok máshogyan terjednek minden anyagban. Tudjuk ezt.

"352 millió évvel ezelőtti... És mi van ha csak 351"

Nem ismered a kormeghatározás formáját ? Radióizotópok stb. Fosszíliák.

"Naprendszerünknek 9 nagybolygója van (pont). És ha találnak még kettőt a Plutó után? Akkor onnantól az lesz tényként kezelve"

Az a baj, hogy a gravitációs törvényből látható hogy nagy bolygó már nincsen, de olvass utána ezeknek.

Ezek egyszerű dolgok, olvass utánuk !.

A naprendszerünknek már nincs 9 nagy bolygója, szegély Plútot diszkvalifikálták.

Amúgy meg a Plútón túl még van ez+meg+az. Haumea, Makemake, Eris, meg amit még nem fedeztek fel. oops, az Erisnek még nagyobb a tömege a Plútóénál!!!!