Hogy lehetséges, hogy dinoszauruszokról készültek barlangrajzok?

"A 3. rajz egy sauropodra hasonlít elég erőteljesen."

Pontosan: HASONLÍT egy Sauropodára. Egyéni fantázia kérdése, hogy mit látunk bele abba a képbe. Szerintem pl. egy elefántra is hasonlít.

Esetleg találnak egy barlangfestményt amiről azt mondják, hogy egy spermiumot ábrázol, akkor ebből arra következtetsz, hogy az ősembereknél volt mikroszkóp, és megfigyelték az hímivarsejteket? Vagy esetleg arra, hogy rajzoltak egy ebihalat, amit a barlangrajz felfedezője véletlenül (esetleg szenzációhajhász módon direkt) spermiumnak nézett?

Mellesleg nevetni fogsz előző, Dänichen képes volt egyszer konkrétan leírni egy csontvázábrázolásról hogy "vajon honnan ismerhették a régi emberek az anatómiájukat ha nem volt röntgen"?

Mellesleg Dänichen és az ufók ugyanez a téma. Valószínűleg sokan olvastunk Dänichen-könyveket fiatalkorunkban, egyszerűen azért, mert megvan az a vonzerejük, hogy valami mást állítanak mint a hivatalos verzió. Sajnos sokan nem vagyunk kitéve az egymással szemben álló tudományos elméleteknek, csak egy rövidített "hivatalos" verziónak amit az iskolában kapunk, és emiatt sokakban az az illúzió keletkezik mintha a tudományt nem érdekelnék az alternatív magyarázatok. Egy olyan áltudományos írás ami látszólag másik lehetőséget kínál és ehhez még érdekes is - ki ne szeretné ha létezne levitáció, vagy ősi szupertechnológia, vagy a fáraó átka? - ahhoz természetszerűleg vonzódik az ember. Én magam is millió ilyet elolvastam fiatalkoromban. Az a baj, hogy az ember idővel megtanul egyet s mást és amikor elkezd utánanézni mi is van mögöttük, egy-két alig megbízható hírfoszlány, megkérdőjelezhető tudású "szakértők" és úgy áltlában, a nem szándékos ostobaság (vagy jószándékú tévedés) és a szándékos porhintés keveréke bukkan elő.

Kérdező! Amikor azt mondom, hogy a nyilvánvaló nem feltétlenül igaz, akkor úgy értem, hogy ha amit te a saját agyaddal, bármiféle tudás és összehasonlítási alap nélkül amivel értelmezhetnéd, belelátsz (rosszul) valamibe, az közelebb áll a valósághoz mint amit valódi tudással értelmeznél belőle, akkor hibát követsz el. "Nyilvánvaló" vagy "egyértelmű" többnyire azt fedi, hogy amit én a saját szobámban, egy-két kép és hírmorzsa alapján, szakismeretek nélkül eldöntök.

És nem azért kell tisztelni a tudósokat mert ők mondják meg a tutit; a tekintély miatt nem is szabad semmit elfogadni. De tisztelheted bennük hogy ők utánajártak annak amiről beszélnek. Mondok egy példát. Van Dänichen-nek egy nagyon híres maja képe, amin szerinte egy űrhajós látható rakétán. Ha elfogulatlanul nézed, tényleg hasonlít is hozzá. De ha ténylegesen ismered a maja ábrázolásokat, hogy mit hogyan rajzoltak, akkor kiderül, hogy a rakétából kicsapó "tűz" egy madár (össze lehet vetni a más képeken látható madárábrázolásokkal, teljesen egyezik), az űrhajótest egy trónus (megint csak, ezt a kép többi részétől függetlenül, ugyanígy ábrázolják más képeken), és az egész képet 90 fokkal elforgatva kell nézni (hogyan ábrázolták a maják hogy merre van a föld és az ég). "Egyértelmű", hogy érdemleges ítéletet CSAK a megfelelő ismeretek birtokában lehet hozni, az amatőr karosszéktudósok találgatásai tűnhetnek az ő számukra bármilyen világosnak, hasznavehetetlenek.

A dínók továbbélése, és az éghajlat... hidegebb van, éppen lokális "jégkorszakot" élünk (az idézőjelek csak azért vannak ott, mert a jégkorszak definíció szerint csak annyi, hogy van állandóan fagyott szárazföldi terület - Antarktisz; ezt ne keverd a klasszikusan elterjedt jégkorszakkal), a CO2 mennyiség jóval alacsonyabb, csökkent a levegő páratartalma is, megváltoztak a lemeztektonikai viszonyok (nincs akkora kiterjedt földrész, mint volt, ezért nem is lehetnek akkora füves legelők, amik eltarthatnának egy növényevő csordát, herbivorok nélkül meg nincsenek carnivorok). Ezért a dinoszauruszok ha élnének is kis számban olyan apró, reliktum-élőhelyekre (refungiumokba) lennének kénytelenek (vagy lettek volna kénytelenek) visszaszorulni, ami az ő testméreteikhez mérten egyszerűen túl kicsi. Egy értelmes territóriumot nem tudtak volna kialakítani.

Az ilyen helyzetek általában lokális változásokat okoznak a populációkban, ez a szigethatás (meg még egy sor más dolog). Kisebbek lesznek az egyedek. Ehhez viszont szükség van némi időre: az evolúció malmai lassan őrülnek. (Volt pl. Szicíliában egy elefántfaj, kb. akkora volt, mint egy gyerek.) Emellett általánosságban minden más tényezőnek klappolnia kell, különben csökken a populáció egyedszáma, és mivel nem érkezik, nem érkezhet külső forrásból pótlás (mindenki más kihalt, vagy éppen haldoklik, vagy elszigetelődtek, épp ezért éltek túl), ez akár extinkcióig, kihalásig fokozódhat. (Egy idő után a fokozatos fogyás átlép egy választóponton, onnan a populáció kényszerpályára állt, gyors ütemben fog kihalni. Allee-hatás.)

Vagyis ha a dinoszauruszok egy csoportja túlélt, akkor kifejezetten megszívták ezt a túlélést. De tegyük fel, hogy összejött nekik, az éghajlat jó volt, épp fenn tudtak maradni, növényevők is voltak (húsevőktől ne várd el ilyen helyzetben, hogy túléljenek, ők halnak ki először). A CO2 globális csökkenése nem tesz jót a légzésnek (bár azt hinné az ember, mit számít, az oxigént lélegezzük, de hidd el, rendkívül fontos). Lehet, hogy összeomlott volna a légzőrendszerük, mert nem ilyen levegőre "szoktak", vagy a nagy testet nem tudta volna eltartani. De tegyük fel, átálltak, a kisebb testméret pedig biztosította, hogy ne legyen ebből sem gond. Azonban van egy másik probléma is. Nevezetesen az emésztésük.

A hüllők rém kényes dögök, nagyon finoman kiegyensúlyozott az emésztésük. Ha megnézel pár terrarisztikai oldalt, majdnem mindenhol emésztési panaszokra hívják fel a figyelmet, hogy mennyire fontos a kiegyensúlyozott táplálás, hogy mit kerüljenek az állatok, mert számukra mérgező... Nem azok a túlélő-fajták ebből a szempontból. :) Ez persze alap esetben nem lenne akkora gond, hiszen ezek vad élőlények, addig is ettek valamit, ezek után is eszik ugyanazt, nem? Hát, nem. Ugyanis a kréta idején megjelentek a zárvatermők. Addig a nyitvatermők uralták a terepet, és a felső krétáig a virágos növények nem is sok vizet zavartak, aztán elindult a kibontakozásuk. A robbanásszerű elterjedés már nagyon egybeesik a dínók kihalásával (van egy elmélet, ami pont erre épít: azért haltak ki, mert nem bírták megemészteni az új növényeket). Valószínű, hogy a túlélő dínóink találkozta zárvatermőkkel, de nem valószínű, hogy ez volt a fő csemegéjük. Én legalábbis nem tudok olyan fajról, ami kifejezetten csak zárvatermők fogyasztásából élt volna, ez nem zárja ki, hogy lehetett... De a nyitvatermők, harasztok akkor is fontos táplálékot képeztek. Most képzeld el, hogy ugyan van élőhely, ott élni is lehet, nem is fulladnak meg, de akárhová néznek, mindenütt mocsok zárvatermők... nagy valószínűséggel éhen haltak volna. Ha a lokálisan melegebb periódusban kilépnek a refungiumból, akkor sem tudnak mit kezdeni magukkal, ugyanúgy csak zárvatermők mindenütt. (Ezek jobban terjednek, mint a nyitvatermők. Lehet, hogy a refungiumban kezdetben több volt a nyitvatermő, de a zárvatermők gyorsan átveszik a helyüket, kiszorítják őket - így a nyitvatermők kénytelenek rosszabb élőhelyekre visszahúzódni, pont ki a refungiumból!)

Tehát a dínók ha találtak is egy jó helyet, valószínűleg vagy megfulladtak, vagy éhen haltak, vagy egyszerűen túl kevesen voltak. Ha mégis túléltek... akkor találtunk volna csontokat. Ha meg találkoztak az emberekkel, akkor azok megölték, az amerikai megafaunát pl. totálisan kiirtottuk annak idején, nem lett volna velük sem másként.

Egy elmélet tartható: a barlangi vakdínó. De ennek a fajnak annyi ideje kéne léteznie, hogy az abszurdum, ennyi idő alatt természetesen is kihal. (A fajok a természetben maguktól is cserélődnek.) Tehát már ezzel sem illett volna találkozniuk.

"fogja elfogadtatni velem, hogy nem éltek együtt dínók és emberek, hanem sokkal inkább az, hogy ha még nem találtak együtt csontokat, lábnyomokat, stb"

Hát de nem találtak, szóval ez meg van oldva. Bár nem igazán értem, mert a te logikád szerint ha véletlen találnak egymás mellett ember és dinócsontot, amik akár valami rendkívűl érdekes tektonikai folyamat során kerültek egymás mellé, akkor az megdönthetetlen bizonyíték, hogy együtt éltek, hiába mutat az összes többi kutatás és kísérlet, nameg a józanész eltérést. Szerintem figyelembe kéne venni az összes lehetséges módszert, amit a tudomány fel tud állítani, mert ezek kiegészítik egymást. Pont ahogy (hogy saját szakterületemből induljak ki) egy meteorológiai állomáson egyszerre használnak hipermodern műszereket és egyszerű higanyos hőmérőket. Ezek kiegészítik egymást, mint ahogy ha találnak egymás melletti csontokat, akkor sem jelent az megdönthetetlen bizonyítékot, össze kell vetni más tudományos módszerekkel is.

A 3. ábrázolás tényleg pontos, ugyanis korábban a sauropodokat tüskék nélkül ábrázolták a modern időkben, és kicsivel a Dinoszauruszok a föld urai program előtt jöttek rá a tudósok, h a sauropodok a gerincük mentén tüskékkel rendelkeztek. Ezen a rajzon is láthatóak a tüskék.

És még valami!

Nem ez az egyetlen példa ember-dínó találkozásra. Az egyik maya templom falán pl egy stegosaurus szerű szörny látható

Talán az Őslények kalandoraiban látott Anomáliák ezekre az ismeretlen dolgokra a válaszok :D

A dinoszauruszok idején nagyrészt trópusi klíma uralkodott a bolygó minden részén. Ez kedvezett neki. Betöltöttek minden ökológiai niche-t, amit csak lehetett.

Ezt a mai állatokkal, köztük az emberrel nem tehetnék meg újra. Valamelyik félnek pusztulnia kéne. Egymás mellett nem fér meg több időszak állatvilága. Egy csoport (pl. Dinoszauruszok és társaik) adaptív radiációja a másik csapat ( mai emlősök) adaptív radiációja mellett nem élhetnek meg. Ez egyszerű logika, csupán ökológiai ismeret kell hozzá.

Valamint mennyire biztos az, hogy ezen rajzoknak megbízható a forrása?