Mi a kromoszóma (2. )? (Jó lenne letisztázni. FONTOS)

A kavarodás ott van, hogy mikor mondjuk kromoszómának a kromoszómát. Citológiailag akkor ha látod a mikroszkópban, de az csak sejtosztódás előtt erősen feltekert és megkettőződött állapotban olyan (az X alak). De ettől még kromoszómának hívják a normál állapotú lazább alakot is, ami egyszálú és mikroszkópban nem fogod látni.

Tehát kromoszóma az egy hosszú DNS-molekula, egy emberi sejtben van belőle 23 pár, vagyis 46. Ez 46 darab DNS-t jelent (összesített hosszuk kb. 1 méter). Sejtosztódás esetén ezek megkettőződnek (összesen 96 de kettesével középen összetapadt DNS szál) és összecsomagolódnak (X alak), majd csak az osztódás folyamán válnak szét egyszálúvá és vándorolnak a két utódsejtbe.

"Mennyi DNS van a sejtben osztódás előtt, és milyen formátumban, milyen alakban?

Hogyan jönnek létre a kromoszómák?

Miből állnak a kromoszómák?"

Normális esetben a sejtben 23 pár hosszú DNS szál van (G1 fázis). Ezek S fázisban megkettőződnek, így lesz 2*23 pár, ami osztódáskor kromoszómává tömörödik. Az egyes kromoszómák két testvérkromatidából állnak. A két testvérkromatida ugyanazt a DNSt hordozza, mert ugyanannak a DNSnek a megkettőződéséből jön létre. Azért kell két kromatida, mert a mitózis során úgy a legegyszerűbb egyformán elosztani a DNS állományt a két utódsejt közt, ha mindkét utódsejtbe minden kromoszómából 1-1 kromatida jut.

A kromoszóma az egyes DNS szálak "könnyen kezelhetővé tett" formája. Egy nagyon nagymértékű tömörítési procedúra eredményezi, melynek során a DNS hisztonokra tekeredik, majd az így kialakult struktúrák még párszor újra egymásra tekerednek. A hisztonok fehérjék, nyolcasával képeznek egy-egy egységet, ami egy amolyan vázat képez, amire a DNS szál 2,5* rá tud tekeredni.

A kromoszómák tehát legfőképpen DNSből és hisztonfehérjékből állnak.

Akkor már csak az maradt ki, hogy a sejtmagban milyen formátumú a DNS. Heterokromatinnak (inaktív, elektronmikroszkóposan denzebb, sötétebb képet mutat) és eukromatinnak (aktív, elektronmikroszkóposan világosabb képet mutat) nevezzük, gyakorlatilag egy nagyon laza szerkezetet alkot, amit rengeteg fehérje (transzkripciós faktorok, polimerázok, girázok, stb...) vesz körül.

Gyanítom, hogy azért nem érted, mert túl akarod bonyolítani, pedig csak egy egyszerű megállapításról van szó. Csak mindenki kicsit másképp magyarázza, a kapcsolódó információkból mást tart fontosabbnak.

És most egyszerűen:

A sejtmag egy kusza DNS-fehérje tömeg, 46 hosszú szál DNSsel. Osztódásra a sejt megkettőzi a DNSét, így lesz 92 db, kettesével összekapcsolt DNS szál, mely az osztódáshoz kialakuló kromoszómák testvérkromatidáit alkotják. Így lesz a 92 DNS szálból 46, azaz 23 pár kromoszóma. Minden kromatida 1 szál DNSt tartalmaz, előbb hisztonokra, majd az így kialakult struktúra többször önmaga köré csavarodva.

„46 DNS szálból, lesz 46 kromoszómás sejt, ami már 96 DNS szálból áll. Ezek osztódnak, először 2db 23 kromoszómás sejté. Azaz lesz egy 46 DNS szálas sejt, és még egy ugyan ennyi.

A két 23 kromoszómás sejt osztódik, és lesz belőle 4 db 23 egy kromatidás sejt, azaz 4 db 23 DNS szálú sejt.”

Ne keverd össze a mitózist a meiózissal. Mitózissal, azaz számtartó osztódással (a név arra utal, hogy az utódsejtek kromoszómaszáma megegyezik a kiindulási sejt kromoszómaszámával, azaz 1 db 46 kromoszómás sejtből 2 db 46 kromoszómás sejt keletkezik) a testi sejtek osztódnak. Ekkor a cél az, hogy egy sejtből két teljesen azonos, az eredeti sejttel is megegyező utódsejt jöjjön létre. Nyilvánvaló, hogy ha van 23 pár kromoszómád egy sejtben, akkor ahhoz, hogy két teljesen egyforma utódsejt jöhessen létre, a DNSnek először meg kell kettőződnie, majd megfelelő utódsejtbe kell jutnia. (És itt felhívom a figyelmed, hogy az anyai-apai kromoszómapár nem jelenti azt, hogy a kromoszómapárok két tagja teljesen megegyezik. Persze ugyanazok a gének vannak rajtuk, de a géneknek több változata ismert. Most mondok egy kitalált példát: a borsónövény virágának színét mondjuk a növény 10. kromoszómája határozza meg. A növénynek két db, azaz egy pár 10. kromoszómája van, de lehet, hogy az egyiken piros virágú génváltozat szerepel, a másikon pedig fehér. Mind a két 10. kromoszóma 10. kromoszóma, tehát ugyan az, de nem teljesen ugyan olyan, mert az egyiken fehér virágszín van, a másikon meg piros. Ez adja a változatosság lehetőségét, ezért fontos. Viszont a kromoszóma két kromatidája teljesen azonos, hiszen egymás pontos másolatai. Magyarán osztódáskor az adott borsó 10. kromoszómáin összesen 4 ízben szerepel a virágszínért felelős gén, de ebből 2-2, amelyek ugyanazon az apai vagy anyai kromoszómán vannak, szigorúan azonos. De ez már genetika, ezért nem is megyek bele részletesebben.)

A másik osztódási forma a meiózis, azaz a számfelező osztódás. Így az ivarszervek ivarsejtképző sejtjei osztódnak. A petesejt és a hímivarsejt csak 23 db kromoszómával rendelkezik. Hogy ebből normális testi sejt keletkezhessen, egyesülniük kell, így lesz a megtermékenyített petesejtben 46 db kromoszóma, azaz pont annyi, mint amennyinek minden sejtben lennie kell. Az ivarsejtek létrehozásához így valóban két osztódásra van szükség, először a kromoszómapárok apai-anyai tagjai vándorolnak véletlenszerűen a két elsődleges utódsejtbe, majd ezek újraosztódásakor a kromoszómák 1-1 kromatidája vándorol az utódsejtekbe. Szóval először a DNS megkettőződik, így lesz 46 kromoszóma, azután az első osztódás során az anyai-apai kromoszómapárok elválnak, így az utódsejtekben 23 db kromoszóma lesz. Azonban a kromoszómák itt a mitózistól eltérően maradnak két kromatidásak, a DNS bennük még mindig két kópiában van jelen. A második osztódás során pedig a kromatidák válnak szét, mint mitózisnál is. Így végül 4 db 23 DNS kettős spirállal rendelkező sejt keletkezik. Szerintem nézz utána az osztódásoknak, mert képek nélkül elmagyarázni (inkább megérteni) nem igazán lehet.

(Mellesleg gimis tananyag is egyben.)

„Hogyan játszódik le ez az osztódás/megkettőződés?”

A DNS kettős spirál NEM osztódik, hanem megkettőződik. A folyamatát pedig már leírtam egyszer egy szerintem elég szemléletes cipzáras példával. Ha így sem tiszta, nézz képeket róla, mert ezt sem lehet csak szövegből megérteni, hacsak nem szeretnél regényeket olvasni.

És ebből következően:

„A DNS, hogyan osztódik?????

ÚGY ÉRTEM:

Az egyik kromatida az eredeti DNS szál, a másik a másolat

vagy

Az egyik kromatida az eredeti DNS szál egyik fele, egy másolata, a másik kromatida, pedig az eredeti DNS másik szála, és egy másolat?????

Igen, tudom, hogy az előző kérdésednél valaki leírta azt a hülyeséget, hogy az egyik kromatida a régi kettős spirál, a másik meg az új. DE EZ HÜLYESÉG! A DNS megkettőződésénél leírtam azt is, hogy a végeredmény két olyan DNS kettős spirál lesz, ahol a kettős spirál egyik szála régi, a másik új. Már csak logikusan belegondolva is fel kell tűnnie, hogy nem fog a DNS csak azért kinyílni, hogy a két újonnan szintetizált szál egymással össze tudjon kapcsolódni. Semmi értelme nem lenne, hiszen a „régi” és „új” elnevezéseknek csak elvi jelentősége van, gyakorlati nincs. Teljesen ugyan olyan molekulákról van szó. Szóval 1 kromatida = 1 DNS kettős spirál, aminek egyik szála „régi”, a másik pedig „új”. (Igen, tudom, hívtuk a DNS kettős spirált szálnak is, mint ahogy a kettős spirál egy szálát is hívtuk szálnak. Ez félrevezető lehet. Most azonban helyesen neveztem el őket.)

A lényeg, hogy 1 db közvetlenül osztódás előtt álló sejtben 23 pár, azaz 46 db kromoszóma van, ami 92 db kettős spirál. Azonban G1 fázisban, nyugalmi állapotban működő sejteknél 1 db sejtben 46 db kettős spirál van, melyek nem rendeződnek kromoszómákba. Hetreokromatinként és eukromatinként, lazán kitekeredve vannak a sejtmagban.

a dns kettőződésért a dns-polimeráz enzim felelős. ez annyit tesz, hogy felhasitja a dns két szálát, és mindkét szál mellé egy komplementer szálat csinál , gondold el ugy hogy összerakod a két kezed, szétveszed, és mind2 kezedre rátapadna egy műkéz, ekkor lenne 2 pár kezed, és mindkettőre igaz, hogy az uj kézpár fele az eredeti kéz. a dns-nél is igy van: egy régi szál mellé jön egy új szál

van még kérdésed? mást nem olvastam el olyan hosszú volt:D

hány éves vagy amugy?

"amikor megduplázódik a dns, akkor a kromoszóma szám nem nő, csak hosszabbodik a kromoszóma, javitsatok ki, ha nem így van"

Kijavítalak, mert nem így van. (Mint ahogy azt már párszor leírtam...)

A DNS megkettőződésekor a kromoszómák száma valóban nem nő, de a kromoszómák nem is hosszabbodnak meg tőle. Egyszerűen a "kromatidák száma duplázódik meg". Ez egy nagyon pongyola fogalmazás, de a folyamat lényege ez.

Ugyanis G1 fázisú, azaz nyugalomban levő, nem osztódó sejtben kromoszómáról nem beszélünk. Kromoszóma a sejtosztódáskor hisztonokra feltekeredett, nagy mértékben összetömörített DNS. Egy DNS szálból egy kromatida lesz, viszont a DNS megkettőződése miatt minden eredeti DNS kettős spirál két másolatban lesz jelen a sejtben. A teljesen azonos két másolat DNS együtt marad, az egyikből a kromoszóma egyik kromatidája lesz, a másikból a másik. A kromatidák a centromernél kapcsolódnak egymáshoz, ezért lesz a kromoszóma X alakú.