Mi a kromoszóma pontosan? (Bővebben bent)

Szóval akkor egy kromoszómában a DNS-nek csak egy darabja van, nem?

Arra lennék kíváncsi, hogy ez a hosszú DNS szál először feldarabolódik több kisebb darabra, és úgy kezdődik el a replikáció, vagy először replikálódik az egész, hosszú DNS lánc (több helyről indulva ugyebár), és aztán darabolódik fel?

Osztódás után újra összerakódik egy DNS szállá, az előzőleg 23 darabra esett DNS?

A 23 kromoszóma a DNS-en kívül még mit tartalmaz?

Előre, is köszönet annak aki ezeket elmagyarázza, tisztázza.

Szerény véleményem szerint, a 23 kromoszómában 23 tök különböző DNS molekula van. Akik nem állnak össze sosem. Felesleges lenne összekapcsolódniuk, mert a rajtuk lévő információ így is kiolvasható, és nem az a cél, hogy minél hosszabb molekulákat gyártsunk.

Bocs az előző félreértelmezésért.

Ha hülyeséget írnék, javítsatok.

Jó lenne már, ha valaki rendesen leírná.

előre is, köszi:)

A lényeg: Van egy hosszú molekulád, a DNS. Egy működő sejtben a DNS nagy részt letekeredve található, mert mikor a sejtet bármiféle inger éri, az hat a DNS-re, ami így fehérjék előállítását indítja el. Például ha a sejt felvesz egy pár cukormolekulát, akkor eljut a sejtmagba az információ, hogy van cukor, le kéne bontani, hogy energiát nyerjen belőle a sejt. Egy pár fehérje hozzáférhetővé teszi a DNS megfelelő szakaszát, ahonnan mRNS íródik át, amiről fehérje keletkezik. Ami pedig a példánkban lebontja a cukrot. A sejtmagban a DNSen kívül rengeteg szabályozófehérje, javító és replikáló fehérje is van.

Mikor a sejt osztódik, a "sok összegabalyodott fonalból csinál jól kezelhető fonalgombolyagokat". Ezt úgy tudja megtenni, hogy a DNSt hisztonfehérjékre tekeri. Így kapsz 23 pár kromoszómát.

1 kromoszóma két testvérkromatidábl áll, melyek teljesen ugyan annak a DNS darabanak két kópiáját tartalmazzák. A sejt az "S" fázisban megkettőzi DNSét, innen származik a két kópia. A DNS megkettőzését úgy képzeld el, mint egy cipzárt. A cipzárt lehúzod, ettől kettéválik. Jönnek az enzimek, amik meg mindkét oldalon az egyes fogakkal szemben új, oda passzoló fogakat építenek egy új cipzárszálra. Közben ezzel fel is töltik, újra zárttá teszik a cipzárt. Végül a két új cipzár mindegyikének egyik szála az eredeti cipzár egyik szála, a másik pedig újonnan szintetizált szál. A két azonos DNS együtt rendeződik kromoszómává, az egyik szál az egyik, a másik a másik kromatida lesz. (X kromoszómában > és < a kromatidák)

Szerintem egy kromatida 1 DNS, ami sohasem kapcsolódik a többi DNSsel, még kitekert állapotban sem. Pont ezét vannak a DNSek végén telomerek, többek között hogy sehova ne tudjon kapcsolódni, ahova nem kéne.

Itt egy kép, amin elég jól látszik:

[link]

(X kromoszómában > és < a kromatidák)

Ez mit jelent pontosan?

Szerintem egy kromatida 1 DNS, ami sohasem kapcsolódik a többi DNSsel, még kitekert állapotban sem. Pont ezét vannak a DNSek végén telomerek, többek között hogy sehova ne tudjon kapcsolódni, ahova nem kéne.

Eredeti állapotában a DNS egyben van, egy nagy DNS. Utána válik kromoszómákra. A te írásodból is ez jött le.

Akkor miért írtad, hogy sohasem kapcsolódik össze?

Köszönöm szépen a válaszod.

Ezt a két dolgot leszámítva minden világos.

„(X kromoszómában > és < a kromatidák)

Ez mit jelent pontosan?”

Próbáltam szemléltetni a kinézetét. [link]

Hogy az „X” egyik szára az egyik kromatida, a másik szára pedig a másik kromatida.

„Eredeti állapotában a DNS egyben van, egy nagy DNS. Utána válik kromoszómákra. A te írásodból is ez jött le.”

Az elején csak amolyan szófordulat volt, hogy van egy molekulád, ott inkább a funkció leírása volt a célom. Viszont én mindig is úgy képzeltem el a sejtmagot, mint sok DNS szál kusza összessége. Ha egyetlen nagy DNS szálunk lenne, az már szinte kezelhetetlen lenne a sejt számára szerintem. És minden DNS szál végén van telomer, ami megakadályozza, hogy összetapadjanak.

Najó, bocsássatok meg, de belezavarodtam a sok írásba, így már végig sem olvastam, ha valaki mégis leírta volna, amit én, akkor elnézést.

Szóval: A dolog úgy történik, hogy a sejt, a G1 fázisban felkészül a DNS replikálására és az osztódásra. Ilyenkor a magban sok az eukromatin, ami azt jelenti, hogy sok fehérje íródik át. A DNS ebben a fázisban 46 szálat jelent ami egy 2n-es génállomány. Ezek a szálak egymástól különállóak, végükön telomer régió van és bár fehérjékhez kapcsolódnak ez a kapcsolat az átíródó régiókon laza. 'S' fázisban a DNS megkettőződik, de a régi és az új DNS lánc együtt marad. A megkettőződés természetesen szintén 46 darabban történik, egyébként eszement lassú lenne. Itt jön a G2 fázis, ahonnan semmi lényegesre nem emlékszem. A sejtosztódás pedig az M fázisban történik, a DNS ilyenkor kompaktálódik, kromoszómákról CSAK EKKOR LEHET beszélni. A kromoszómákat ha jól emlékszem két kromatida alkotja, az egyik a régi DNS szál, a másik az új, középen összekapcsolva, erősen feltekeredve DNS-fehérje komplexet alkotva. Testi sejtekben ilyenkor 46 db kromoszóma van, ami az osztódással szétválik kromatidákra és minden sejtbe minden DNS darabból egy kópia kerül.

remélem így érthető nagyjából. (: