Fénysebességnél gyorsabban?

Notehát...

Van egy állandó erőnk, ami eredetileg g-vel gyorsít egy testet. Tegyük fel a rendelkezésre álló hely korlátlan, és tegyük fel az erő változatlan. Azt kérded ilyenkor mi történik.

Nos a test gyorsulni fog, majd a fénysebességhez közeledve a gyorsulás mértéke egyre kisebb lesz.A test tömege egyre nagyobb lesz, a sebessége tart a fénysebességhez, a gyorsulása tart a 0-hoz. Soha nem éri el a fénysebességet, és mindig gyorsulni fog, bár egyre kisebb mértékben.

maci

Maci!

Nem jó az érvelésed. Ha állandó gravitációjú terünk van, akkor a gyorsító erő a tömeggel arányos: F=m*g. Vagyis ha nő a tömeg, akkor nő a gyorsító erő, így mindig g-vel fog gyorsulni. Nem azt mondom, hogy fénysebességnél gyorsabban menni, hanem hogy ez az érv nem jó.

Kinga, félig meddig igazad van. Kérdés, hogy milyen tömegből adódik a gravitációs vonzás. Ugye a Föld esetében ez a Föld maga (ezt sugallja az eredeti felvetésben az érték: 9,81). Így amíg a gyorsuló test tömege nem mérhető össze a Föld tömegével, nem nagyon kell vizsgálódni. Érdekessé akkor fog válni, amikor a test sebessége közelít a fénysebességhez, és a tömeg szépen elkezd nőni, és közben összemérhetővé válik a Föld saját tömegével.

Egyébiránt én nem vagyok benne biztos, hogy egy fénysebesség felé közelítő, gyorsuló test konkrét tömege ténylegesen növekszik. Lehet hogy csupán a tehetetlensége növekszik meg, azaz úgy viselkedik minden gyorsító erőre, mintha növekedne a tömege! De arra kíváncsi lennék, hogy pl egy külső testre, ami mellett mondjuk elhalad, valóban ez a nagyobb, megnövekedett tömeg gyakorolna-e kimutathatóan nagyobb tömegvonzást, vagy csak az eredeti tömeg hatását mérnhetnénk.... Hmmm érdekes probléma, megpróbálom kideríteni majd....

Ami az én szemléltetésemet illeti: Ha egy homogén, anyag nélküli térben a gravitáció állandó, azt egy végtelen tömegű test okozza végtelen távolságból (abba most nem menjünk bele, hogy akkor miért pont annyi ez az erő, amennyi...) Tehát a feltételrendszerem módosítva a következő: Végtelen tér áll rendelkezésre, végtelen idő, és a gyorsító erő legyen állandó (és most direkt nem gravitációs erőről beszélek...) Ekkor lesz úgy, ahogy írtam.

Utolsónak: A tömeg azért nem nőhet a végtelenségig, mert ahhoz el kellene érje a fény sebességét! Nem esik szét meg semmi ilyesmi, csak egyszerűen nincs elég energia olyan sebességre gyorsítani a testet, amitől aztán a tömege végtelenné válna. (viszont tetszőleges mértékben megközelítheti, és ez csak idő kérdése...)

maci

"Effektíve a feketelyuk szingularitása nulla kiterjedésű nulla tömegű nulla térfogatú végtelen gravitációs erővel rendelkező valami"

Nos ez nem igaz. A fekete lyuk egy olyan égitest, aminek a felszínére vonatkoztatott szökési sebessége nagyobb a fény sebességénél. Simán létezhet normál (értsd: nem nulla) kiterjedéssel is! A Gravitációjuk meg közel sem végtelen. Aztán, hogy valójában mekkora csupán elméletek vannak rá. Ugyanis a fénysebesség feletti szökési sebesség csak bizonyos távolságig igaz adott tömeg esetén. Ez az un eseményhorizont. tehát elképzelhető, hogy a felszín egybe esik ezzel a határral, de az is lehet, hogy az égitest maga jóval kisebb. A jelenleg elfogadott elméletek szerint nem nulla a kiterjedése, tehát nem "zuhan magába" az anyag, és nem "esik ki a térből", hanem szépen stabilan létezni fog a maga óriási tömegével, relatíve kicsi térfogatban. Sajnos jelenleg nem ismerünk rá módot, amivel az eseményhorizonton belülről bármilyen adatot tudnánk "kinyerni", így az ezzel kapcsolatos tudásunk kizárólag elméleti alapú. Igaz az is, hogy ezeddig közvetlenül egyetlen feketelyukat sem figyeltünk még meg. tehát igazából ez a probléma nem a ma emberének problémája.

"szóval onnan semmi nem szabadul ki"

valójában a fekete lyukak párolognak. nem anyag jut ki belőlök, hanem a tömegük (energiájuk) rovására, részecskék keletkeznek a környezetükben.

a jelenséget Hawking sugárzásnak hívják és emiatt nem kell attól félni, hogy a CERN olyan feketelyukat csinál, ami elnyelheti a földet.