Meteorit becsapódásakor van-e nukleáris reakció?
Azért nem volt a kérdés hülyeség, hiszen még az atomtudósok is az első atombomba kísérletekkor, aztán a hidrogénbomba kísérleteknél meg pláne, jópáran féltek, nehogy a nukleáris reakció, az egész légkör elégését okozza, azaz a nitrogén oxidációját, amit a tegnap, és ma is ismételt filmben egy szupernóva esetleges felénk való kitörése simán megtesz. Jó, ez kémiai reakció, csak mondom, hogy nagy tudósok ettől is féltek, akik atom, és hidrogénbombákat csinálták. Tehát nem volt blőd a kérdés.
Amúgy a föld mélyén folyamatosak a nukleáris bomlások, azért olyan meleg a mag, mint a nap felszíne, azaz kb 6000 fok, minedegy miben K,v. C.
Nukleáris reakció, magfúzió sokkal inkább a Jupitert veszélyezteti, ha még jól emlékszem gyerekkori olvasmányaimra, ha a jupiter1,5 vagy 2x,es tömegűre hízott volna, magától beindulhatott volna a fúzió benne. Akkor kettős csillagrendszerben élnénk!
Azért veszélyesebb, mint nálunk, mert asszem 630x nagyobb a tömege a Földénél, ezért a meteorok is nagyobb energiával csapódnak bele, nagyobb hőrobbanást okoznak, mintha itt csapódna be. Erre példa a szétszakadó nemtommármilyen östökös, mikor becsapódott. Az üstökösök párx 10km nagyságúak, az is szanaszéjjel szakadt, és így is a darabjai Föld nagyságú robbanásokkal merültek a Jupiterbe. Lehet találtok róla videót is a neten.
Ha egy ilyen bazi sűrűbb vasmeteor pl belecsapódna, akár magreakciókat is lehet indíthatnának,amik persze valószínű nem maradnának fent akkorsem, mert a tömege nem elég nagy az egyensúlyi állapot fenntartásához.
Hidrogénfúzióhoz kb12-13 millió fok kéne ha jól emlékszem, de lehet csak 10,5 vagy 11. Meg az sme egyszerő, mert 3 lépcsős, lehet becsapódáskor akkor sem jönne létre, ha meglenne az a hő. Eleve a hidrogén nem biztos hogy elég sűrűn van ott is jelen a többi gázban keveredve.
A felvetés azért sem hülyeség amúgy, mert az atombombával létrehozott hő indítja be a hidrogénbombában is a magreakciót. Egy becsapódó meteor meg tényleg nagyobb lehet sok atombombánál is, de tényleg nagyobb felületen oszlik el, és nincs is sok hidrogén a légkörben, és messze, messze nem elég töményen a reakcióhoz. A hélium fúziójához meg ha jól emlékszem már 100 millió fok kéne, ez a következő lépcső már nagy ugrás. az oxigén és nitrogén fúziójához, ami van a légkörben meg már nemtom, de gondolom hasonló nagy szorzókkal felfelé menve, nekem már milliárd fokok rémlenek.
Ezt tőlem is vedd egy kicsit hosszú NEM-nek :D:D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!