Zajlanak-e nukleáris folyamatok a Föld belsejében?

Az a lényeg, hogy a nagy testű anyagok egészen másmilyenek, mint a kicsik, még ha ugyanabból az anyagból vannak is. Egy csereszemagot nehéz összetörni: leejthetem, ráléphetek. Egy hegy nagyságú cseresznyemag saját súlya alatt szétmálik. Homokból egész kecses tornyokat csinálhatok, óriástornyot még kőből sem lehet csinálni: a nagy hegyek valójában egész laposak (a Himalája is lapos, ha ahhoz mérem, hogy miyen széles az alapja). A bolha saját méretének sokszorosára ugrik, az elefánt sosem ugrik, a bálna meg még meg is fullad saját súlyától, ha szárazra kerül.

Egy pohár víz kihűl negyedóra alatt, egy vödör egy óra alatt, egy kád egy napszak alatt, egy medence egy nap alatt. De egy tó már lassan hűlne ki, egy hegynyi víz pedig talán csak hosszú évek alatt, egy bolygónyi víz pedig talán csak csillagszati idők alatt.

Szóval a Föld belsejében valóban vanak radioaktív anyagok, de azért nem sokkal több, mint a felszínen (talán valamivel több, nem tudom). Nem azért meleg, mert olyan erősen radioaktív lenne belül, hanem pusztán a mérete miatt. Óriási a térfogata, ÉS A TÉRFOGATÁHOZ MÉRTEN VISZONYLAG KICSI A FELSZÍNE, amin keresztül a hő el tudna távozni.

Egy kockacukor térfogata kb 1 köbcenti, felszíne hat négyzetcenti. A felület/térfogat arány 6, ha négyzetcenti/köbcentiben mérem.

Egy bűvöskocka térfogata kb. egy köbdeciéter (tehát 1 liter, ezer köbcenti), térfogata kb. 6 négyzetdeciméter (tehát 600 négyzetcenti). A felület/térfogat arány immár csak 0.6, ha négyzetcenti/köbcentiben mérem.

Egy 1x1x1 méteres szekrény térfogata 1 köbméter (tehát 100x100x100 = 1millió köbcentiméter), feülete 6 négyzetméter, tehát 6x100x100 = 60000 négyzetcentiméter. A felület/térfogat arány immár csak 0.06, ha négyzetcenti/köbcentiben mérem.

Minél nagyobb testekről van szó (ugyanolyan alak esetén), annál kisebb a felület / térfogat arány. Mivel a hőt a térfogat tárolja, a lehűlés pedig a felületen keresztül megy végbe, ezért (ugyanolyan egyéb körülmények esetén) a nagy testek lassan hűlnek, a kicsik gyorsan.

A Gulliver sem realisztikus, hanem irodalmi. Természettudományos értelemben a törpék állandóan vacogtak volna, az óriások meg szétmállottak volna saját súlyuk alatt. Nem lehettek vona ugyanolyan lények, mint az emberek. Az óriásoknak tömzsiknek, vastag csontúnak, és egész más testfelépítésűnek kellett volna lenniük, vagy pedig vízilényekké kellett volna válniuk. A törpék pedig vagy bundát/tollat/zsírréteget növesztettek volna, vagy hidegvérűvé kellett volna válniuk.

A Föld belül forró, mert kisebb hőmérséklet esetén óriási mérete miatt egész egyszerűen arányaiban nem lenne elég felület ahhoz (térfogatához képest), hogy hőjét elég gyorsan leadhassa. Ezért hihetetlen melegre izzik fel a belseje (a nagy hőmérséklet-különbség meggyorsítja a hőáramot, úgyhogy, gondolom, így már nagyjából egyensúlyban van a dolog, bár ez utóbbit nem tudom.