A meteorológus szakma tényleg gagyi zsákbamacska? Mennyire érdemes választani egy ilyen szakmát ha érdekel ugyan, de lenézik őket?

"nem tudom hol volt ilyen"

Na most előkerestem egy konkrétat, amikhez hasonlók alapján a #8-as választ megfogalmaztam

Pest megyei hírlap, 1986. június 14. szombat

[link]

"a jövő hét elejére 24-29 fok közötti maximumok várhatók" (a grafikon szerint pedig 26-27 fok)

Szóval eléggé mérsékeltnek ígérkező meleg. Ehhez képest a következő hét eleje Budapesten úgy nézett ki, hogy 16-án hétfőn 34,3 °C, 17-én kedden 35,1 °C-ot mértek.

[link]

Hobbiból egy időben visszaolvasgattam egy sor különböző rekordot, nagyon sok hasonló tévedés volt, hogy előrejelzés szerint tök átlagos idő lesz bármi extra nélkül, aztán mégis lett extra.

Amúgy a hetekig fennálló tartós hőséget, mint a 94-es is, azt régen is könnyű volt előrejelezni.

Ez egy nagyon belterjes szakma - főleg, ha a megélhetési oldalát nézzük.

Amúgy meg rém unalmas és érdektelen - ha azt is vesszük, hogy ennyi tanulással akár egy komoly fizikus is válhatna az emberből!

Először is érteni kellene a jelenlegi tudományos fejlettségét a szakmának. Ha ez nincs meg akkor puffogás és méltatlankodás lesz belőle. Az is igaz, hogy a napi időjárás előrejelzésnél nincs idő és nem szokott lenni meteorológia tudomány ismeretterjesztés, tehát amit tényleg az emberek többsége lát, abban nincs benne a százalékos valószínűség és az emberek ugye szeretik százszázalékosnak és biztosnak venni (ami valahol érthető).

Szóval az első az lenne, hogy a mai tudomány mennyire és mit tud ebben előre számolni és mik a százalékai. Vagyis ahogy működik a gyakorlatban ez. Másik, hogy többször kellene közölni a médiában ennek a tudománynak a gyakorlatát.

És száz százalékot soha nem mondanak tudományos értelemben, csak hát tényleg a százalékos valószínűségek kimaradnak ugye a hírekből (pedig érdemes lenne azokat folyamatosan megismertetni). A weboldalakon ezeket a százalékokat viszont már nem lenne nehéz odatenni.

És az előrejelezhetőségnél az van, hogy vannak jól bejövő periódusok és időjárási helyzetek és vannak kiszámíthatatlanabbak. Volt például az a bizonyos tűzijáték előrejelzés, amikor "nem jött be" az előrejelzés. Én akkor egyből utána is néztem, hogy ahonnan jelezték a vihar közeledését, vagyis Németország és Ausztria felől, hogy ott milyen időjárás volt az előtte lévő napon és két nappal előtte. És bizony nagyon súlyos viharok voltak mindkét országban, áradások, leálltak vonat járatok, fák dőltek ki és emberek sérültek meg, szóval nagyon komoly viharok voltak. És mire hozzánk és tényleg elcsitult, de azt nem lehetett előre látni és jól tették, hogy vihart jeleztek, mert a biztonság fontosabb.

Az értetlenség is valahol érthető, hiszen az emberek nem ismerik, hogy pontosan mit hallanak százalékos valószínűségben és ha nem értik, akkor méltatlankodnak (nyilván). Az viszont, hogy az időjárás előrejelző "hazudik" az kb a szappanoperák színvonala, vagy besenyő pistabácsié és nem kell átvenni másoktól az ilyeneket. Az meg nem egy szakmai érv, hogy "unalmas" és effélék, és ez nem igazol semmit se pro se kontra.

Tudomásul kell venni, hogy az összes algoritmus pontatlanságokat tartalmaz és vannak jól jelezhető periódusok és vannak hirtelen eltérések az előrejelző algoritmustól. Ezek váltakoznak. És nagyon más sajnos a holnapi és az egy hetes előrejelzés pontossága. Egy régi újságcikket meg hagyjunk mai példának, mert azóta nagyon sokat fejlődött a meteorológia és tudomásul kell venni és akként értelmezni, hogy nem tudnak 100%-osat mondani.

"Egy régi újságcikket meg hagyjunk mai példának, mert azóta nagyon sokat fejlődött a meteorológia és tudomásul kell venni és akként értelmezni, hogy nem tudnak 100%-osat mondani."

Épp ennek az alátámasztására (meg a "régen minden jobb volt" cáfolatára) hoztam példának a régi újságcikket. A mai előrejelzések sem tökéletesek, de határozottan jobbak.

#14 (14:17) - a laboratóriumi "molyolással" világrengető felfedezéseket lehet csinálni, de a meteorológiában abszolút semmi újat nem lehet már letenni az asztalra, mert ez a terület már az elméleti maximumon van. Minden meteorológiai eredményt a kiterjedt telemetria és a számítástechnika produkál, tehát egy meteorológusnak esélye sincs valami komolyat letenni az asztalra.

Csak a nagyon korlátolt emberek szemében tűnhet a meteorológia egy "érdekes" szakterületnek, mert valójában ennél meddőbb, de igazából komoly tudományegyetemi képzettséget megkövetelő szakma nem nagyon létezik. A szakmabeliek úgy oldják fel ezt a problémát, hogy mindenféle határterületek felé mozdulnak.

Valakik élvezik a TV-s bohóckodást, valakik atmoszferikus kémiával, sugárzástannal, klimatológiával, stb. foglalkoznak, valakik komoly üzletet csinálnak a gyárkémények magasságának a hivatalos jóváhagyásával, miniszteri tanácsadók, berepülőpilóták, meg hasonló újgazdag hobbik...

"laboratóriumi "molyolással" világrengető felfedezéseket lehet csinálni"

...de 99,99 % az esélye, hogy a kutatói tevékenységedből nem lesz semmi világrengető, szakemberek egy szűk csoporját érdekli, egy szűk terület ismeretanyagához hozzájárul, és ennyi.

"de a meteorológiában abszolút semmi újat nem lehet már letenni az asztalra, mert ez a terület már az elméleti maximumon van."

természettudós még akkor sem mer ilyen kijelentést tenni, ha már jó ideje nincs új eredmény nincs egy területen. de egyébként jó néhány légköri összefüggést máig nem tudnak kielégítően magyarázni a modellek. az nem magyarázat, hogy régesrég ismertek az alapegyenletek és hát biztos kijön belőlük a megfelelően választott peremfeltételek esetén.