A gravitációnak lehet semmi köze a tömeghez, tömegvonzáshoz. Egy új elmélet szerint mi lehet a magyarázat?

Tudományos cikkeket szeretni és érteni két merőben más dolog. Nem vonom kétségbe a szeretetedet. Ami a megértést illeti, a harmadik mondattól kezdve az összes bizonyítja, hogy fogalmad sincs, miről beszélsz.

Senki nem dolgozik a mibenlét megoldásán, mert az régóta ismert és azonosan elfogadott. Ugyanakkor sokan foglalkoznak az anyag különféle tulajdonságaival, mert azokból van bőven.

Mindenekelőtt, abban hiszel, amiben akarsz. Van aki istenben, van aki Sivában, van aki Allahban, stb. magánügy. A tudomány azonban nem hit, hanem tudás, ami bizonyításon, azaz a többi dologhoz való viszonyon, ellentmondásmentességen alapszik.

Példaként: Newton a tömeg és az erő egymásra hatásának összefüggéseit ismerte fel. Pontosabban azt, hogy a tömeg erő hatására megváltoztatja addigi állapotát. Ez a felismerése a gravitációs erőhatáson, azaz az alma leesésén alapult. Enstein azt mutatta ki, hogy az erő (gravitáció) a fényre is érvényes, ami a fény anyagi természetének is bizonyítéka. A téridő deformáció az bár ehhez van köze, teljesen más dolog. Az matematika. A kvantumgravitáció egy elméleti fogalom és nagyon nem keverendő ide. Szóval előbb nem ártana a fogalmak megértése, mielőtt használnánk őket.

Amúgy kérdésedre: a gravitáció és a tömegvonzás pontosan ugyanannak a fogalomnak két nyelvi megfogalmazása. Továbbá a gravitáció az anyag egy alapvető tulajdonsága. Sokféle sajátossága van, de ez nem változtat a tényen, a gravitáció az anyag tulajdonsága.

11.

A fotonnak nincs tömege. Tehát nem ezért vonzza egy másik test. Mégis hat rá a gravitáció.

A fotonnak nincsen NYUGALMI tömege. De tömege az van, erre hat a gravitáció.

Kérdező!

A gravitáció nem csak a tömegtől függ. Van legalább 10 tényezője (energia, tömegáram, stb), ami mind gravitációt kelt. Csak ezek normál körülmények között kicsik, de pl. az ősrobbanásnál számítottak. Dávid Gyulát nézzél, ő beszél erről.

A kvantumgravitáció csak KIS méreteknél és nagyon erős gravitációnál számít! Ott, ahol a gravitáció összemérhető a többi erővel.

Egyébként tényleg borzasztó, amit írsz. Ahogy leírtad, úgy egyenesen az ezotériára való.

Ezek után döntsd el, hogy ehhez ragaszkodsz - és akkor irány az ezotéria - vagy megpróbálod normálisan megérteni?

#13

"A fotonnak nincsen NYUGALMI tömege. De tömege az van, erre hat a gravitáció."

A foton tömegtelen, tehát invariáns tömege nulla. Pont ezért nem lég kölcsönhatásba a gravitáció az elektromágneses kölcsönhatással.

13.

A fotonnak nincs tömege!

"Az általános relativitáselmélet szerint nincs gravitációs tér, csak görbült téridő. Ebben az objektumok - egyéb erő (pl elektromos erőtér) híján - a legegyenesebb görbéken, az ún. geodétikusokon mozognak. Ezekből kétféle jöhet számításba: az ún. időszerű geodétikusok (ezek érintővektorai mindenhol az ottani fénykúp belsejébe mutatnak), ezeken a görbéken mozognak a nem nulla nyugalmi tömegű részecskék, illetve az ún. fényszerű geodétikusok (ezek érintővektorai mindenütt az ottani fénykúp egyik alkotójával esnek egybe), a nulla nyugalmi tömegű objektumok, pl a fotonok ilyen geodétikus görbék mentén mozognak.

Tehát ahhoz, hogy a "gravitáció" hasson egy objektumra, nem kell (nyugalmi) tömegének lennie. A nulla és nem nulla tömegű részecskék is görbült pályákon mozognak, csak más-más típusúakon.

A fényre mindezt el lehet mondani a "foton" kissé misztikus fogalma nélkül is: a geometriai optika analógiájára ki lehet számítani a fénysugarak egyenletét gravitációs tér jelenlétében. A szükséges matek és a fizikai kép hasonló ahhoz, mint amikor folytonosan változó törésmutatójú közegben (pl helytől függően változó hőmérsékletű, és így változó sűrűségű levegőben) követjük a fény útját (így tárgyalható pl a délibáb is). Mit ad isten (és Einstein), pont ugyanazok a görbék jönnek ki, mint amiket fentebb fényszerű geodétikusoknak neveztem."

dgy, csillagvaros, 2010

[link]