Igaznak kell lennie hogy a fény sebessége végtelen, ha azt az inerhiarendszert nézzük ahol a f4leny halad, nem?

Az első válaszoló már leírta a lényeget (jobban, mint ahogy én tudtam volna), én csak összefoglalnám.

"Igaznak kell lennie hogy a fény sebessége végtelen, ha azt az inerhiarendszert nézzük ahol a f4leny halad, nem?"

Nem.

"A fénynek csak a nyugvó inerchiarendszer szemszögéből van korlátozott sebessége."

Nem.

"Minél nagyobb a v, annál gyorsabb a fény, ugyanis nagy sebességen az idő látványosan lelassul."

Nem.

1-es vagyok, elnézést kérek. Kicsit ki kell egészítsem:

Ha felírjuk (rendesen) a Maxwell egyenleteket (amiből kijön a fénysebesség is) és megoldjuk arra az esetre, amikor egy inerciarendszer "u" sebességgel mozog akkor az egyenletek megoldásból eltűnik az "u" sebesség. Azaz a megoldásokból kijön, hogy a fény sebessége az inerciarendszertől függetlenül állandó lesz. Mindegy, hogy mi merre és hogyan mozog. Ha pedig a fény sebessége minden esetben állandó (és erre számtalan mérés van, ld. pl. amit említettem Michelson-Morley kísérlet 1887), akkor abból már pusztán logikai úton következik az, hogy nem létezhet abszolut nyugvó és az ahhoz képest mozgó inerciarendszer, nem jön ki sehogy ez ellentmondás mentesre. Ha pedig ilyen nincs, és igaznak tartjuk azt az állítást, hogy a fénysebesség állandó inerciarendszertől függetlenül (márpedig ez kijön a Maxwellből, és ki is lett mérve) akkor abból következni fog a fénysebesség határsebesség és nem lehet átlépni. Fontos, hogy történelmileg is ebben a sorrendben jöttek rá az emberek (1880-as évek vége, 1900-as évek eleje). És ez lett az Einstein féle Speciális relativitás elmélet (1905 szeptember, idén ősszel lesz pont 120 éve) "logikai" alapja.

Az egész folyamat a következő volt:

1./ rengeteg ismeret összegyűlt az elektromágneses jelenségekről

2./ Maxwell megalkotta a róla elnevezett egyenleteket (1860 körül), amelyben egyesítette az addigi ismereteket az elektromágneses jelenségekről.

3./ Maxwell egyenletek megoldásából következtek az elektromágneses hullámok (ezt később Hertz igazolta kísérletileg 1888-ban addig "csak" egy elmélet volt a sok közül)

4./ A Maxwell egyenletek egyik megoldásából kijött amit fent írtam, hogy az el.mg. hullámok sebessége inerciarendszertől függetlenül állandó. Erre született (egy önamgában is zöldség) elmélet az ún. Éter elmélet. Ami szerint az el.mg. hullámok egy éternek nevezett valamiben terjednek és ez abszolut nyugalomnban van és ehhez képest mozog minden. Erre többen kísérleteket végeztek, a legtovább a Michelson - Morley kutató páros jutott és 1887-ben (tehát 1 évvel azelőtt, hogy maguk az el.mg. hullámok igazolva lettek volna) bizonyították, hogy éter nem létezik. Csak a történelmi hűség miatt: ők maguk sem hitték el az eredményeiket, sokszor megismételték, mert nagyon "hittek" az éterben. Aztán belátták, hogy tévedés az egész.

5./ Többen és közülük csak kettőt emelek ki Lorentz és Einstein jutott a legtovább és sikerült az egészet egy egységes elméletbe foglalni 1905-re, amely már jól magyarázza azokat az elméleti és kísérleti eredményeket amik addigra összegyűltek.

Azóta tudjuk:

A./ Nincs abszolút nyugalomban lévő inerciarendszer

B./ A fénysebessége inerciarendszertől és annak mozgásától függetlenül állandó

C./ A fénysebessége határsebesség, tömeggel rendelkező dolog nem lépheti át.

Később 1915-ben Einstein közzé tette az általános relativitás elméletet és ennek alapján megjósolták a gravitációs hullámokat (ha jól emlékszem Schwarzschild-nek sikerült ezt a megoldást megtalálnia néhány évvel később). Majd 2015-ben sikerült kísérletileg igazolni a gravitációs hullámokat. Valamint azt, hogy a gravitációs hullámok fénysebességgel terjednek.

A főkérdéssel kapcsolatban (figyelembe véve a korábbi kérdéseidet is) azért nem, mert valószínűleg csak az idődilatációt vetted figyelembe, a hosszkontrakciót nem.

Bambuskán: a sebesség az út/idő, az idő nagyon kicsi lesz, ha tartunk a fénysebességhez alulról (ebből gondoltad a végtelent), de mi lesz az úttal?

#6: "Bambuskán: a sebesség az út/idő, az idő nagyon kicsi lesz, ha tartunk a fénysebességhez alulról (ebből gondoltad a végtelent), de mi lesz az úttal?"

Az út meg tart a végtelenhez, ugyanolyan arányban. Az M mozgó rendszer órája lassabban jár, és a méterrudai rövidebbek. A mérőeszközökből adódó két hatás nem kiejtik egymást, hanem ugyanolyan irányúak és összeszorzódnak.

Mondjuk haladjon az S rendszerben az M rendszer 0.86c-vel, a Lorentz-tényező 2. Ekkor ha a fény az S rendszerben 1 óra alatt megtesz 1 fényórát, akkor az M rendszerben ez fél óra alatt 2 fényóra lesz, az 4 fénysebesség. Általánosan meg a Lorentz tényező négyzete.