A fizikában hány mértékegységet kellene megváltoztatnunk, hogy minél kevesebb irracionális számot kapjunk?

Mivel minden bemenőadat és számítás véges pontosságú, így fizikailag nem téma az eredmények irracionális mivolta.

A matematikai minőségekkel végzett műveleteket - a trollkérdésekkel ellentétben - nem kívánatos kiküszöbölni, mert azok nem azért lettek kitalálva!

Itt van két példa:

A vonali feszültség 400 V, a fázisfeszültség 400/√3=230,9401… V.

Ez a vektorábra alapján jön ki. Ebből, hogy akarod elhagyni, vagy mással helyettesíteni a √3-at?

10 V feszültségre kapcsolnak egy 3 Ω-os ellenállást, az áram: 10/3=3,3333… A

A második nem tartalmaz irracionális számokat, az értéke mégsem adható meg, teljes pontossággal, akkor meg mi értelme lenne az irracionális számok kiküszöbölésének?

A gyökvonás biztos,hogy nem lesz elhagyható. Mert nagyon gyakori, hogy egy mennyiség vektor. És a vektoroknál biztos, hogy előbb utóbb bejön a négyzetgyök, és a szögfüggvény. Amik biztos, hogy irracionális számokat fognak adni.

Majd előbb utóbb eljutunk a spec.rel-ig ahol a Lorentz tag eleve egy gyökös kifejezés. Ahol szintén nem lehet elhagyni a gyököt, akárhogy vesszük fel a "c"-t.

A gyakorlati tudományokban az összes bemeneti adat mérés eredménye, így korlátozott pontosságú. Ennek leírására szigorú konvenciók vannak, vagyis csak annyi számjegyet írunk le, amennyi szükséges, és a legutolsóról feltételezzük, hogy kerekítés eredménye. Tehát a képletekben megjelenő egyéb matematikai szimbólumokkal leírt arányosságokat (2,pi,...) csak olyan pontossággal kell használni, ami a bemenő adatokkal megegyezik. Az egyes aritmetikai műveletek alapján az is tudható, hogy a számítás végeredményében mennyi értékes jegyünk lesz.

Bizonyos esetben egy egy fontosabb mérési eredmény hibáját külön is jelöljük (akár relatív, akár abszolút értékben), és ez esetben a számításokban végig kell követni, hogy a hibák hogyan terjednek tovább a rész-, és végeredményben.