Hogyan lehet bebizonyítani, hogy két ember ugyanazokat a színeket látja? Tehát, hogy "az én zöldem a te zölded-e, és stb"?

Ezen már én is gondolkoztam és egészen biztos vagyok benne, hogy van eltérés. Ott vannak például a színtévesztő, színvakok.

Viszont onnan tudjuk, hogy zöld a zöld, hogy kis korunktól kezdve ezt tanuljuk: a fű zöld, ahogy a fák lobja vagy moszat a víz felszínén.

Innentől kezdve meg teljesen mindegy milyen egyéni színben látjuk, mert úgy is azt fogjuk zöldnek nevezni aminek olyan színe van, mint a lombnak vagy a gyíknak.

Nyilván úgy bizonyítható, hogy minden ember egy bizonyos színben lát nagyon sok különböző, de MÉRHETŐEN is azonos színű cuccot.

Minden egészséges ember zöldnek látja a klorofillos növényi részeket, a zöldnek árult festékeket, zöld jelzőlámpákat, stb. - tehát a színeket mindenki nagyon hasonlóan érzékeli. A színek érzékelése a szemben bizonyos molekulaszerkezetekhez kötött jelenség, ami nem hangolódhat el csak úgy véletlenül.

Akiknél ez nem működik egyértelműen, azok meg bizonyítottan színtévesztők vagy színvakok.

#3 (23:37) írta:

"Ugyanakkor ennek ellenére még lehetséges, hogy ami az egyiknek a zöld, az a másiknak a kék, csak ezt sosem fogják megtudni."

Válasz:

Ez egy orbitális baromság!

Miért?

Azért, mert definícióból eredően az ismert hullámhossz-tartománnyal bíró "zöld" fény érzékelése a "zöld látási inger" okozója az agyban. A "zöld" érzete semmiképpen sem lehet "kék", mert az csakis a zöld fényre reagáló molekulát tartalmazó receptorból jöhet ki.

Az egyedfejlődéskor az agy feltanulja a színeket, és onnantól az egész élettartama idejére pontosan tudja, hogy melyik idegszál melyik típusú receptorról fut be. A színeket csakis a genetikailag hibás egyének láthatják a normálistól eltérően - tehát hiányosan.

Persze lehetséges, hogy politikai mozgalomként majd megjelennek a color-transzok, akik minden színt másképpen fognak megnevezni, de az ilyen fajta elmebajos másságokkal nem kell foglalkoznia a normális embereknek.